Nem történt érdemi változás a névkérelmezési gyakorlatban azok után sem, hogy a terület a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM) került tavaly nyáron, az utónévlistáról lekerülő közel 150 név többsége pedig olyan, amely már az 1983-ban irányadóvá vált listán is szerepelt elfogadhatóként, de akkor sem igazán viselte azokat senki, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatója.

Az átalakított rendszerben a KIM által életre hívott Utónévjegyzék Szakértői Bizottság mondja ki az utolsó szót a kérelmezett nevekről, de ezek mindegyikéről előbb a kutatóközpont alkot véleményt, és tesz javaslatot annak elfogadására vagy elutasítására.

Augusztus óta 281 kérelem érkezett be hozzájuk, ezekből mindössze hét elfogadására tettek javaslatot a bizottságnál, de végül csak egyetlen női név, a Vinka ment át a Kósa Lajos-féle testületen. Mindeközben első körben 145 név esetében döntöttek arról, hogy törlik őket a listáról.

Hauber Kittitől megtudtuk,

• mi az oka annak, hogy drasztikus mértékben csökkent az elfogadott új keresztnevek száma;
• mely nevek tűnnek el a magyar utónevek közül záros határidőn belül,
• és az is kiderült, hogy az utónévlista további felülvizsgálata mely névcsoportokat célozhatja majd a jövőben.

Akár fél évvel előre kell gondolkozni a kérelmező szülőknek

Kósa Lajos javaslatára tavaly döntött az Országgyűlés arról, hogy módosítják az anyakönyvezhető utónevekről szóló törvényt, felelősnek pedig a kulturális és innovációs minisztert jelölték ki. Hankó Balázs ennek ismeretében alkotta meg az Utónévjegyzék Szakértői Bizottságot, amely hosszas várakozás után idén január végén ülésezett először.

Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont továbbra is elvégzi a szakmai munkát és háttérkutatásokat, és minden névről javaslatot készítenek, a szülőket viszont kellemetlenül érintette a változás, mert amíg a korábbi gyakorlat szerint minden kérelemre 30 napon belül szakmai nyilatkozat formájában kaptak írásos választ, ez megszűnt, és a 24.hu több olyan esetről is tud, hogy megszületett a gyermek, mielőtt elbírálták volna a kérelmezett keresztnevet.

Ugyan Kósa Lajos az első ülés után a Facebookon bejelentette, hogy csak a Vinkát veszik nyilvántartásba, ez hivatalosan majd csak akkor derül ki, ha azt Hankó Balázs rendeletben is kihirdeti, és az megjelenik a Magyar Közlönyben.

Hauber Kitti lapunknak arról beszélt, az ő feladatuk csak annyiban változott, hogy nem a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak küldik el állásfoglalásaikat az utónevekről.

Arra a felvetésre, hogy fordulhatott mégis elő, hogy míg korábban évente 60-70, de nem egyszer 100-nál is több új keresztnevet is jóváhagytak, most a szűk fél év alatt beérkezett kérelmekből végül csak egy utónévre bólintott rá a bizottság, azt felelte, egyszerűen arról van szó, hogy a kérelmek nem feleltek meg a kritériumoknak.

Az elmúlt években trendszerűen 500-600 kérelem is befutott hozzánk évente, ilyen mennyiségnél előfordulhatott, hogy annak 15-20 százalékát alkalmasnak találtuk a bejegyzésre. A mostani körben viszont az alig 300 név jelentős részénél már a beérkezéskor egyértelmű volt, hogy elutasításra kerülnek majd, mert azok a jogszabály és a honlapunkon is megtalálható alapelvekbe ütköznek

– magyarázta.

Példaként névcsoportokat hozott arra, hogy milyen típusú javaslatokkal érkeztek hozzájuk az állampolgárok:

• nagy számban kérték a magyarban meghonosodott utónevek idegen megfelelőjét, ilyen a Wolf a Farkas helyett, a Marguerite a Margit helyett, az Andreas az András helyett, a Carlos a Károly helyett.
• Vannak kérelmek idegen nyelvből vett alakokra, mint a Mateo és a Pierre, és a nevek h-s változataira, mint a Norah és az Elizabeth.
• És sokan uniszex nevekkel próbálkoznak, de ezzel jó eséllyel nincsenek tisztában a kérelmezők. Ide tartozik az Éden, a Núr és a Zarel.

Hauber Kitti kitért arra is, nem mindig szülők adják be a kérelmeket, ez olyan esetekben erősen feltételezhető, amikor valaki 16 névvel próbálkozik egyetlen iktatószámon. Ez egy konkrét ügyben nyolc név volt mindenféle alakváltozattal együtt. A cél szerinte ilyenkor nem feltétlenül a rendszerrel való játszadozás, csak szimplán az, hogy bővüljön a lista.

Hozzátette, úgy tudják, hogy a KIM a jövőben sem fog válaszolni minden kérelmezőnek, a döntés a Magyar Közlönyből derülhet ki, elvileg a lista végén külön fel is tüntetik majd, hogy milyen új neveket fogadtak el, tehát nem kell kibogarásznia az embernek a több ezer név közül a frisseket.

A nyelvész elismerte, hogy a szülők szempontjából ez valóban nem túl szerencsés, és érdemes már 4-6 hónappal a szülés előtt kérvényezni a gyermeknek a kívánt utónevet, ha valaki biztosra akar menni. Ugyanakkor egy kiskapura is felhívta a figyelmet, amivel áthidalható ez a probléma.

Ha közben egy gyermek megszületne, akkor a szülőknek van lehetőségük választani egy másik, számukra elfogadható nevet a listáról, majd ha a kérelmezett utónevet jóváhagyja a tárca, akkor névváltoztatással lehet élni. Ez valóban nem ideális forgatókönyv, hiszen ez után illetéket is kell fizetni, de nincs minden veszve akkor sem, ha a gyermek napvilágot látott, ám a névről még nem született döntés

– magyarázta.

Ügyfélkapura költözhet, de akár újra fizetős is lehet a névkérelmezés

Hauber Kitti emlékeztetett arra, hogy 2018-ig díja volt az utónév-kérelmezésnek, a javaslatok száma pedig azóta nőtt meg számottevően, hogy a folyamat ingyenessé vált.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont határozott álláspontja ezért az, hogy újra fizetőssé kellene tenni a folyamatot. Ez korábban jelképesnek mondható összeg, háromezer forint volt, de éppen elég lehet arra, hogy mindenki jobban átgondolja a javaslatát, és kevesebb lenne a fals, csupán kíváncsiskodásból beérkező kérelem is.

Jelenleg a kérelmezés pár perces folyamat, a személyazonosság hitelesítése nélkül bárki benyújthat új javaslatot keresztnevekre. Ezt mindenképpen szeretnénk strukturáltabbá tenni, a díjkötelesség mellett a másik opció az lehet, hogy az Ügyfélkapun kérjük a javaslatokat. Ez bizonyos mértékig visszavetné az aránytalanul magas kérelmezési számokat

– magyarázta.

Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontnak van egyébként névadási tanácsadási szolgálata is, ahol emailben előre lehet érdeklődni egy-egy kívánt utónévről. Bár arra a kutatók nem adhatnak konkrét választ, hogy az adott keresztnevet biztosan elfogadják-e – hiszen a döntés a minisztérium kezében van –, de megpróbálják az embereket orientálni, hogy mely alapelveket nézzék meg részletesebben, hol tudnak utánajárni a jogszabálynak, mire kell figyelni az névalakoknál.

Törlődik a hawaii eredetű Alaméa és a Milán egyik rokon neve is

Kósa Lajos korábbi tájékoztatása szerint

az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság első ülésén áttekintette azt a 198 nevet is, melyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel,

ezekből 145 esetében azt javasolták, hogy vegyék ki a névjegyzékből. Mivel ismereteink szerint az ülésen Hankó Balázs is részt vett, ez véglegesnek tekinthető.

Kerestük Kósa Lajost, hogy konkrétan melyik ez a 145 név, és a furcsa módon az adatokat kezelő Energiaügyi Minisztériumot is, hogy küldjék el lapunknak a teljes utónév-statisztikát, de nem kaptunk válaszokat. Hauber Kitti viszont ízelítőt adott abból, hogy mely nevek tűnhetnek el a magyar utónévlistáról.

A kitörölt nevek között jellemzően olyanok szerepelnek, melyek már a Ladó János-féle, 1983-ban irányadóvá vált listán is rajta voltak, de akkor sem igazán viselte azokat senki. Ezek főleg állampolgári javaslatra kerültek be a könyvbe annak idején a névgyűjtés során

– közölte a nyelvész.

A búcsúzó nevek sosem voltak igazán részei a magyar köztudatnak, sok közülük ókori, bibliai, mitológiai eredetű, de vannak köztük középkori legendákból ismert utónevek, férfinevek nemzetközileg is alig használt női párjai, illetve teljesen bizonytalan olvasatú Árpád-kori nevek is.

A Nyelvtudományi Kutatóközpontnak nincs felhatalmazása arra, hogy az érintett 145 nevet közzétegyék, de Hauber Kitti jó pár példát mondott lapunknak, melyekkel a jövőben biztosan nem találkozhatunk.

• Közszói eredetű nevek, amelyek növénynévre utalnak vissza, de nem őshonosak: Abélia, Gardénia.
• Bibliai eredetű, a nemzetközi névanyagban is rendkívül ritkán használt nevek: Atára, Hanniél.
• Germán eredetű nevek: Almár, Odiló.
• Görög eredetű nevek: Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz.
• A Verne egyik regényéből származó Sztilla női név.
• Idegen nyelvű nevek becéző alakja: Veránka (szláv eredetű), Vivika (germán eredetű).
• A magyar hagyományos névnek túlzott becézője, a Magdó, Martinka.
• A hawaii Alaméa, ami nemzetközileg is nagyon ritka már.
• Az Alperen török eredetű férfinév, amit turkológus szakértő szerint nem is így kellene leírni.
• A Milán rokon neve, a Milász, mert a jogszabály szerint a magyarban meghonosodott neveknek nem lehetne több alak- és írásváltozata, ráadásul nem is viseli senki.
• És az ókori névanyagból a többi között az Agrippína, a Horácia (a Horácius női párja), a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz.

53 olyan névről nem született egyébként döntés a bizottság első ülésén, amit nem visel most senki, ezeket később felülvizsgálják.

Aliz vagy Alíz? Olivia vagy Olívia?

Megkérdeztük Hauber Kittit arról is, hogy a jövőben várható-e olyan nevek törlése is, melyeknek van jelenleg is magyar viselője, mert azok adott esetben nem felelnek meg a jogszabályoknak vagy az alapelveknek.

A nyelvész szakértő válaszában elmondta, a bizottságtól ők arra kaptak felkérést, hogy tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, miként lehetne hozzányúlni még a listához, nyelvészeti szempontokat figyelembe véve, illetve erre van-e szükség. Erről fogalmaztak is meg irányelveket, amiről Lipp Veronika főigazgató már tájékoztatta is a bizottságot annak tagjaként.

Két sarkalatos pont van:

• egyes nevek különböző alak- és írásváltozatai sokszor okoznak nehézséget nemcsak az anyakönyvvezetőknek, hanem a viselőiknek is a mindennapokban, ezért a vonatkozó pároknál megvizsgálnák, hogy melyik alak a gyakoribb, és azt tartanák meg. Ilyen például az Olivia-Olívia, az Aliz-Alíz és a Helena-Heléna.
• Átnéznék a magyarban már meghonosodott névalakok idegen nyelvi megfelelőit is, amik úgy kerülhettek fel a listára, hogy eleve 1983-ban rajta voltak, vagy a ‘90-es években szülői kérésre kerültek oda, amikor még nem volt a maihoz hasonló szabályozás. Ilyen a Máté-Matteó vagy a Mária-Méri névpár.

Hauber Kitti hangsúlyozta, ez még csak egy elméleti felvetés, döntés nem született róla, és várhatóan hosszabb folyamat is lenne, hiszen akár emberek életét is befolyásolhatja. Fontos továbbá, hogy ha a jövőben olyan nevet törölnek a listáról, amelynek van viselője, akkor neki új nevet természetesen nem kell választania, visszamenőlegesen a törvény nem hatályos.

The post Búcsúzik Abélia, Sztilla, Martinka, Magdó és még több mint száz keresztnév: így folytatódhat a felülvizsgálat a nyelvészek javaslatára first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu