Ma már tényleg nem számít ritkaságnak, hogy egy nappali tagozatos egyetemista a tanulmányai mellett munkát vállaljon. Az egyre emelkedő megélhetési költségek, az anyagi önállóság iránti igény, de a tudatos karrierépítés is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók egyre korábban szánják rá magukat arra, hogy belépjenek a munka világába. A Szegedi Tudományegyetemen erre nemcsak lehetőség, hanem tudatosan felépített támogatási rendszer is várja a diákokat – árulta el lapunknak Fazekas Melinda, az SZTE Karrier Irodájának vezetője.

Az SZTE hallgatói számára elérhető munkalehetőségek köre rendkívül széles, a kínálat az első szakmai tapasztalatot biztosító gyakornoki pozícióktól egészen a teljes munkaidős állásokig terjed, számos szakterületen. Az intézmény kiemelt célja, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt releváns, a tanulmányaikhoz illeszkedő tapasztalatokat szerezhessenek, és zökkenőmentesen léphessenek át a munkaerőpiacra

– magyarázza tovább a pályaorientációs szakember, külön kiemelve, hogy az egyetem Karrier Irodája a közvetítés mellett felkészítéssel is igyekszik az érdeklődő hallgatók segítségére lenni.

Mint kifejti, egyrészt átfogó felkészítést biztosítanak, amit a tudatosan felépített képzési portfóliójuk garantál. Ide tartozik a karriertervezési kurzus, a különböző készségfejlesztő tréningek, valamint a személyre szabott pályaorientációs és karriertanácsadás. Külön kiemelte az állásbörzét megelőző, négynapos programsorozatukat, amely komplex módon készíti fel a hallgatókat a munkaerőpiacra: előadások, interaktív workshopok és egyéni tanácsadások keretében elismert szakértők osztják meg tapasztalataikat, gyakorlati tudást és konkrét iránymutatást adva a sikeres elhelyezkedéshez.

„Másrészt – teszi hozzá – közvetítő szerepet is betöltünk a hallgatók és a munkáltatók között. Ennek része az aktuális állás- és gyakornoki ajánlatok megosztása, a célzott hallgatói toborzás, valamint olyan kapcsolatépítő események szervezése, mint a céglátogatások vagy a munkáltatók bemutatkozását szolgáló rendezvények.”

Mi is az a duális képzés?

„A hallgatók az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan vállalati környezetben dolgoznak, ösztöndíjban részesülnek, és aktívan bekapcsolódnak a mindennapi munkafolyamatokba. Ennek köszönhetően a képzési időszakkal gyakorlatilag egy időben több évnyi releváns szakmai tapasztalatot szereznek. Nem véletlen, hogy a duális hallgatók döntő többségének a partnercég már a végzést követően állásajánlatot tesz, hiszen a vállalat jelentős energiát és tudást fektetett a fejlesztésükbe” – ad betekintést az érdeklődőknek a szakértő.

Lilla, a Szegedi Tudományegyetem harmadéves hallgatója élelmiszermérnök szakon, duális képzés keretében végzi tanulmányait.

Szerinte sokkal gyakorlatiasabb tudást kap így, és ki tudja egészíteni az egyetemi tanulmányait, illetve az előadásokon hallottakat valódi, tényleges ipari tapasztalatokkal.

Nem utolsó szempont nyilván az sem, hogy a duális képzéssel biztosított a fix havi jövedelmem, amit azért szerintem elég kevés diák mondhat el magáról.

– teszi hozzá.

Lilla tanulmányai elején még nem duális képzésben vett részt, a szemeszterek előrehaladtával viszont egyre inkább úgy látta, hogy így tudja a maximális tudást megszerezni a szakterületén. Ebben elmondása szerint nagy segítségére volt az egyetem, amely megismertette ennek az útnak minden részletével, előnyeivel és hátrányaival egyaránt.

Azt azonban mind ő, mind Fazekas Melinda hangsúlyozza, hogy az egyetem nem kizárólag a duális hallgatókra figyel: a többi hallgató számára is számos lehetőség adott a tudatos tapasztalatszerzésre. Projektmunkák, szakmai versenyek, kutatási tevékenységek, diákmunkák, szakmai gyakorlatok vagy akár önkéntes tevékenységek révén ők is aktívan formálhatják saját pályaívüket. A tapasztalatok szerint a hallgatók ezen a téren egyre tudatosabbak, és felismerik, hogy az „extra” aktivitások jelentik azt a hozzáadott értéket, amely igazán versenyképessé teszi őket a munkaerőpiacon – még olyan szakokon is, ahol a kötelező szakmai gyakorlat nem elvárás.

Levenni a szülőkről a terhet

Virág jogot tanul az SZTE-n, és már tanulmányai kezdetén dolgozni kezdett. Lillával ellentétben nem azon a területen vállalt munkát, ahol a jövőben majd dolgozni szeretne: egy multinacionális cégnél helyezkedett el ügyfélszolgálatosként.

Nem szerettem volna az albérletem és a normál mindennapi kiadásaimat is a szüleim nyakába akasztani. Szerettem volna ezt én magam megteremteni. Azért ezen a területen kezdetem el dolgozni, mert ez a munka végezhető a legrugalmasabban home office-ból, ami a tanulmányaim mellett nagyon fontos indok volt

– mondja Virág. Szavai rávilágítanak arra, hogy már az egyetem alatt sem feltétlenül szükséges állandó irodai jelenléttel járó munkát vállalni, illetve arra is, hogy a praktikus szempontok mellett a szülők tehermentesítése is fontos motiváció lehet.

„A munkavállalás elsődleges motivációja sok esetben az anyagi biztonság megteremtése, ugyanakkor azt látjuk, hogy idővel egyre többen tudatosan olyan munkalehetőségek felé mozdulnak el, amelyek már szakmailag is illeszkednek a választott végzettségükhöz. Ez a váltás különösen fontos mérföldkő, hiszen a hallgatók így nemcsak jövedelemhez jutnak, hanem releváns tapasztalatot is gyűjtenek, ami jelentősen megkönnyíti a későbbi elhelyezkedést” – teszi hozzá a Karrier Iroda vezetője.

Mikor érdemes nekiállni munkát keresni?

Az ideális időzítés nagyban attól függ, hogy milyen típusú munkáról beszélünk, de ha kifejezetten a teljes munkaidős, napi nyolcórás álláskeresést nézzük, akkor a folyamatot mindenképpen érdemes jóval a végzés előtt megkezdeni – folytatja a szakértő, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a jellemző júniusi diplomaszerzéssel számolva már március–április környékén célszerű aktívan jelen lenni a munkaerőpiacon.

Ez az időszak a munkáltatók számára is kiemelten fontos: ilyenkor zajlik az aktív toborzás, a cégek szívesen ismerkednek meg a tehetséges, ambiciózus végzős hallgatókkal, és már ekkor megkezdik a potenciális jelöltek előszűrését. Nem véletlen, hogy az állásbörzék és karrieresemények döntő többsége is erre az időszakra esik.

Természetesen az utolsó félév a hallgatók számára rendkívül intenzív: szakdolgozatírás, záróvizsgára való felkészülés, adminisztratív teendők egyaránt terhelik ezt az időszakot. Ennek ellenére kifejezetten fontos, hogy már ekkor kitekintsenek a végzés utáni lehetőségekre, időt szánjanak a tájékozódásra, kapcsolatépítésre és az első álláspályázatok benyújtására. Azok a hallgatók, akik stratégiai szemlélettel közelítik meg ezt az időszakot, egyértelmű helyzeti előnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon.

Gyakori hiba, hogy a hallgatók a munkakeresés kezdetén nem mérik fel kellő alapossággal saját erősségeiket, motivációikat és elvárásaikat. Ennek következtében sok esetben túlzottan széles spektrumban keresnek lehetőségeket, túl általánosan fogalmaznak, ahelyett, hogy tudatos, célzott stratégiát alkalmaznának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a konkrét munkakörre és szervezetre szabott pályázati anyag, a jól körülhatárolt elképzelések jelentős előnyt biztosítanak a kiválasztási folyamat során.

A Karrier Iroda kétévente átfogó kutatást végez a hallgatók és a munkáltatók körében, amelynek célja a munkaerő-piaci preferenciák, tapasztalatok és elvárások feltérképezése, valamint a két oldal igényeinek összevetése. Ezekből a felmérésekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a hallgatók számára kulcskérdés a rugalmas munkaidő – legyen szó gyakornoki pozícióról vagy állásról –, amely összeegyeztethető az egyetemi órák látogatásával és a tanulmányi kötelezettségekkel. A visszajelzések alapján Szegeden a gyakornoki helyek iránt kifejezetten nagy a verseny, ugyanakkor az is látszik, hogy vannak olyan hallgatók, akik bár nyitottak lennének a munkavállalásra, időhiány miatt nem tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel

– ad némi helyzetjelentést egyúttal a szegedi munkaerőpiac állapotáról Fazekas Melinda.

Belevágjak vagy ne?

A cikket azzal kezdtük, hogy ma már egyáltalán nem meglepő, ha nappali tagozatos hallgatók az egyetem mellett munkába állnak. Ennek ellenére még mindig sokan vannak azok, akik nem dolgoznak tanulmányaik mellett, és közülük többen is vacillálnak a döntésen. Leginkább azért, mert nem tudják, hogyan lehet összeegyeztetni a munkát a tanulással és a szociális élettel.

Nekik üzeni Lilla azt az egy mondatot, ami őt is meggyőzte annak idején, hogy belevágjon:

Meg kell próbálni!

Ha nem sikerül, még mindig ott lehet hagyni, semmit sem kell erőltetni. Ha viszont beválik, mindennél értékesebb tapasztalat kerekedhet ki belőle. Ő maga is így van ezzel, nem tagadva, hogy jár lemondásokkal ez az életforma, a pohár azonban így is félig tele van.

Hozzá csatlakozik Virág is, aki azt hangsúlyozza: előbb-utóbb mindenkinek be kell lépnie a munka világába, és minél később teszi ezt meg valaki, annál nehezebb lesz a váltás.

„Azt gondolom, aki gondolkodik az egyetem melletti munkán, fontos, hogy mindenképpen felmérje, milyen lehetőségek jöhetnek szóba számára, hiszen nem biztos, hogy az a munka, amelyet az egyik ismerős vagy barát végez, neki is megfelelő lesz. Én feltétlenül biztatnék mindenkit, hogy vállaljon akár csak egy részmunkaidős állást is.”

A hallgatóknak, akik aggódnak amiatt, hogy a munka a tanulásuk vagy a szociális életük rovására mehet, azt mondanám: ne féljenek! A munkatapasztalat hosszú távon mindig megtérül, hiszen az egyetemi tudás gyakorlati környezetben teljesedik ki, így a hallgatók valódi képet kapnak arról, hogyan működik a munka világa. Ez az átmenet sokkal gördülékenyebbé teszi számukra a diploma utáni életet, és hozzájárul ahhoz, hogy magabiztosabbak legyenek a munkahelyi környezetben

– hangsúlyozza végül ugyanezt a Szegedi Tudományegyetem Karrier Irodájának vezetője.

The post Tanulás és munka kéz a kézben: így segíti az Szegedi Tudományegyetem a dolgozni vágyó hallgatóit first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu