2011 és 2025 között a Fidesz-kormány tizenöt, közpénzből finanszírozott nemzeti konzultációt tartott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt költöttek ezekre a politikai akciókra, melyek legutóbbi felvonására tavaly már Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan a választási mozgósítás részeként hivatkozott.
Amikor megpróbáltuk összesíteni az eddig nyilvános adatokat, hamar kiderült: a kép nem teljes. Több konzultáció esetében nem volt hozzáférhető minden tétel. A hiányzó adatok feltárásához közérdekű adatigényléseket nyújtottunk be. Adatigényléseink előtt az ismert költségek bruttó 88 milliárd forintot tettek ki, de már ekkor látszott, hogy a tényleges összeg tízmilliárdokkal több lehet.
Minden idők legdrágább nemzeti konzultációjára derült fény
Az iratbetekintéseink során a következő, korábban nem ismert összegek váltak nyilvánossá:
- az állítólagos Tisza-adóról szóló, 2025-ös konzultáció reklámköltsége bruttó 8,3 milliárd forint volt, amihez a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt négymilliárdos nyomdai és postázási költség társult – így az összköltség 12,3 milliárd forint volt;
- a 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció reklámkampánya bruttó 12,8 milliárd forintba került;
- a 2018-as családvédelmi konzultáció reklámköltsége bruttó 4,67 milliárd forintot tett ki.
A szuverenitásvédelmi konzultáció teljes összege így 16 milliárd forintra rúgott: ugyanis a 12,8 milliárdos reklámköltéshez hozzáadódik a 3,15 milliárdos postázási és nyomdai költség. Ez volt minden idők legdrágább nemzeti konzultációja. Ez idáig csúcstartóként az Ukrajna uniós csatlakozásával szemben meghirdetett Voks 2025 volt ismert a maga 14,8 milliárdos költségével.
Rogán Antal minisztériuma nem könnyítette meg a dolgunkat
Bár a nyomdai és postázási – vagyis technikai – költségeket rendszerint nyilvánosságra hozzák, a reklámkiadásokat titkolják a nemzeti konzultációknál. Ezek az elmúlt években jellemzően újságírók és politikusok közérdekű adatigénylései révén váltak ismertté. Esetünkben a kért adatok nagy számára hivatkozva csak személyes iratbetekintésre volt lehetőség a kabinetirodán, ahol kézzel jegyzetelhettük ki a cikkünkben ismertetett információkat.
A 2021-es, a járvány utáni életről szóló konzultáció esetében tettek kivételt, ennek az adatait megkaptuk elektronikusan, ebben az esetben a hiányzó technikai költség bruttó 1,8 milliárd forint volt. A 2010-es konzultációt nem számoltuk bele az összesítésünkbe, abban az évben még a Fidesz fizette a nyugdíjasokkal folytatott konzultációt. Szijjártó Péter akkoriban azt nyilatkozta, nem akarják követni a szocialista kormányok azon szokását, hogy a választások közeledtével közpénzt költenek állami intézmények, kormányzati szervek reklámjaira.
Reklámra háromszor annyi jutott, mint az ívekre
Az újonnan feltárt adatok összesen 31 milliárd forinttal növelték a korábban ismert konzultációs kiadásokat. A bruttó 88 milliárdhoz hozzáadva így a 2011 óta nemzeti konzultációkra fordított közpénz összege 119 milliárd forint.
A kiadások 2012 óta állnak rendelkezésre az említett bontásban (technikai, illetve reklámköltségek). Ha a két 2011‑es konzultációt kivesszük, akkor a 118 milliárd forintnyi ismert összköltségből
- a technikai tételek 28 milliárdot,
- a reklámkiadások pedig 90 milliárdot tettek ki,
vagyis a reklámköltés több mint a háromszorosa volt a technikai kiadásoknak.
Amíg a 2010-es évek elején egy-egy nemzeti konzultáció 0,7–1,3 milliárd forintból megvalósult, 2017-ben, az Állítsuk meg Brüsszelt! kampánnyal a költségek ugrásszerűen megemelkedtek, 2023 és 2025 között pedig tartósan 10 milliárd forint fölé kerültek. A 2015-ös, a bevándorlásról szóló konzultáció még 1,3 milliárdba került, nyolc évvel később a szuverenitásvédelmi már közel tizenkétszer ennyibe, 16 milliárd forintba.
Az adatokból az látszik: a nemzeti konzultáció mára nem kérdőív, hanem elsősorban kampány.
A költségszerkezet alapvetően megváltozott: amíg az elején a technikai lebonyolítás jelentette a legnagyobb tételt, mára a kiadások döntő része reklámra megy el.
2015-ben a technikai költségek nagyjából 1 milliárd forintot tettek ki, míg reklámra 381 millió forintot költöttek. 2025-re (a „Tisza-adós” kampánynál) a technikai költségek „csupán” négyszeresükre, a reklámkiadások viszont a 22-szeresükre emelkedtek. Ha pedig a 2023-as szuverenitásvédelmi kampányt nézzük, akkor a reklámkiadás közel a 34-szeresére nőtt 2015-höz képest.
Politikai célok: hogyan vált a nemzeti konzultáció kampánnyá?
A nemzeti konzultációk funkciója az elmúlt 15 évben fokozatosan átalakult. Míg a kezdeti időszakban viszonylag általános, szakpolitikai kérdések is megjelentek bennük, mára egyre egyértelműbbé vált: a konzultációk nem pusztán véleményfelmérésre szolgálnak (az irányított kérdések erre eleve csak korlátozottan alkalmasak), hanem politikai szándékok igazolására és kész jogalkotási tervek megerősítésére.
Ráadásul a konzultációk egyre inkább nem a kormány, hanem mások állítólagos terveivel foglalkoznak. A 2023-as szuverenitásvédelmi konzultáció kampánya során azt hangsúlyozták, hogy „Brüsszel” el akarja törölni a rezsicsökkentést és a kamatstopot (majd a konzultáció után létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt).
A legutóbbi konzultációt pedig a Tisza Pártnak tulajdonított adótervekre szánták szólt, melyeket a párt cáfolt. A konzultációt és annak meghosszabbítását megalapozó újságcikkek miatt Magyar Péterék több helyreigazítási pert indítottak. Az első, augusztusi Index-cikk kapcsán – amely a háromkulcsos szja-tervekről szólt – a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban az ellenzéki pártnak adott igazat.
Mit jelent 119 milliárd forint a gyakorlatban?
Hogy érzékeljük a 119 milliárd forint nagyságrendjét, érdemes megnézni Takács Péter egészségügyi államtitkár tavalyi listáját az uniós pénzek befagyasztása miatt csúszó egészségügyi fejlesztésekről. Íme három, amely együtt nagyságrendileg annyiba kerülne, mint amennyit a kormány a konzultációkra költött:
- Miskolci Kardiovaszkuláris Centrum (37,5 milliárd forint): a regionális szinten kulcsfontosságú szívközpont megépítése és felszerelése. Megépítésének gondolata már 2018 őszén felmerült. A kórház vezetése úgy tervezte, hogy 2024-ben végre elindíthatják a beruházást, és 2026-ra a betegek már használhatják az új épületet. A sokak számára létfontosságú építkezés „forráshiány” miatt a mai napig nem kezdődött el.
- Észak-budai Szent János Centrumkórház (34 milliárd forint): az összeg magában foglalná az egyik műemléképület pszichiátriai részlegének a felújítását és a Kútvölgyi úti egynapos sebészeti központ létrehozását. Utóbbit 2021-ben ígérték meg a budaiaknak, a pszichiátriai részlegre pedig a pályázatot már 2022 augusztusában kiírták.
- Országos orvosi és ápolási eszközbeszerzés (53,75 milliárd Ft): ez 165 ezer új eszközt jelentene a magyar kórházakba országszerte.
Ehhez képest a nemzeti konzultációkkal Balásy Gyula cégei jártak igazán jól, melyek az elmúlt évek kormányzati kampányainak visszatérő kivitelezői. 2025-ben A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány összesítésében már 79 milliárd forintra becsülték Balásy vagyonát, amivel az ország 34. leggazdagabb emberének számít. Balásy cégei az állami propaganda legyártásában és az állami rendezvények szervezésében lényegében monopolhelyzetbe kerültek.
The post Kiderítettük: 119 milliárd forint közpénzt konzultált el a kormány másfél évtized alatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
