Bő két hónappal az április 12-ei országgyűlési választás előtt sincsenek érdemi elmozdulások a pártok támogatottságában. 2025 nyarára a Tisza-vezetés állandósult és stabilizálódott, miközben a Fidesz gyengülése megtorpant a közvélemény-kutatások átlaga alapján. Bár tavaly novemberben több intézet is a hibahatáron belüli kormánypárti erősödésről számolt be, ez a trend nem folytatódott, és az erőviszonyok lényegében fél éve befagytak.

Az ellenzéki kihívó támogatottsága – úgy tűnik – nagyjából tetőzött, a kormánypárté pedig elérte az alját, ahonnan nem zuhant tovább, igaz, visszapattanás sem történt.

Az újév első bő egy hónapjában a szokásosnál több közvélemény-kutató mérte a pártverseny állását:

• a Medián,
• a 21 Kutatóközpont,
• a Nézőpont Intézet,
• a Závecz Research,
• a Publicus,
• az Idea,
• a Republikon,
• a Társadalomkutató Központ,
• valamint az Alapjogokért Központ

néhány héten belül, január 12. és február 3. között ismertette a számait, amelyek átlagolásával igyekeztünk tisztább képet kapni arról, mi lehet a helyzet a kampányfinis előtt (azoknál az intézeteknél, amelyek egynél több mérést is publikáltak ez idő alatt, a frissebb számsort vettük figyelembe).

Cikkünkben végigvesszük, milyen forgatókönyvek következnek abból, ha a nem kormánypárti intézetek, illetve ha a kormányhoz köthető kutatók méréseiből indulunk ki, valamint akkor, ha átlagoljuk az összes kutatást. Amint látni fogjuk, előfordulhat, hogy sem a Tisza, sem a Fidesz nem szerez parlamenti többséget.

Fontos megjegyezni, hogy bár az adatfelvételek egymáshoz közeli időpontokban történtek, az intézetek eltérő módszertannal dolgoznak, ráadásul Tóka Gábor politológus, a Vox Populi blog szerzője nemrég arról beszélt az Ötpontban podcastban, hogy az átlagolásoknak egyre erősebb módszertani korlátai vannak, ugyanis a kormánypárti és a kormánytól független intézetek mérésében a szokásosnál nagyobbak a különbségek, és a Fidesz megrendelésére dolgozó kutatók hitelessége egyre inkább megkérdőjelezhető – részben azért, mert kiszámíthatatlan, hogy mikor állnak elő adatsorokkal.

2024 októberében az EP-választás végeredményét a legpontosabban előrejelző 21 Kutatóközpont mutatta ki először a Tisza vezetését, majd sorra következett a többi, nem a kormányoldalhoz köthető intézet. A kormánypártinak titulált közvélemény-kutatók viszont továbbra is nagyjából akkora előnyt jeleznek a Fidesznek, mint amekkorát a kormánytól függetlenek a Tiszának.

Az előbbi kör 8,3 százalékra teszi a kormánypárti vezetést, az utóbbi 9 százalékra taksálja az ellenzék fölényét.

Ahogy közeledik a választás napja, a széttartó közvélemény-kutatási adatok – melyeket ebben a cikkünkben próbáltuk meg értelmezni – még araszolhatnak egymás felé, de egyre valószínűbb, hogy bejön Török Gábor jóslata, miszerint nem engedheti meg magának a Fidesz, hogy valamelyik hozzá kötődő intézet olyan adatsort publikáljon a választás előtt, melyben nem a kormányoldal vezet.

Hogy melyik kutatói körnek lesz elszámolnivalója a választás után, az április 12-éig nyitott kérdés marad – mi jobb híján kitartunk korábbi módszertanuknál, és ebben a cikkben átlagolunk is, de megmutatjuk a különböző valóságészlelésekből adódó forgatókönyveket is.

Mit mutatnak a számok?

A legutóbbi közvélemény-kutatások átlaga szerint

• a Tisza 46,4 százalékkal áll az élén, ami minimális erősödés a nyári és az őszi 45 százalékhoz képest,
• a Fidesz 42 százalékkal követi, ez szintén a hibahatáron belüli növekedés a júliusi 39 és a novemberi 41 százalékhoz viszonyítva.
• A két nagy párton kívül a Mi Hazánk esélyes a parlamentbe jutásra, ám ők több mint egy éve képtelenek elrugaszkodni az 5 százalék környékéről.
• A Demokratikus Koalíció 2024 végén még küszöb fölött volt, mostanra azonban a Kétfarkú Kutya Párttal összemérhető a támogatottsága – jelenleg mindkét alakulat 3 százalékon áll átlagosan.

A választás végeredményétől függetlenül a Tisza már azzal történelmet írt, hogy több mint egy éve őrzi a vezetését a Fidesz előtt: az Orbán-rendszer másfél évtizedes történetében ilyesmire nem volt példa, az ellenzék korábban legfeljebb ideig-óráig volt képes néhány százalékpontos előnyre szert tenni.

A hatpárti ellenzéki összefogás pártjai 2022-ben egymás vállára állva még 34 százalékot értek el, négy évre rá azonban összezsugorodtak vagy eltűntek, mostanra csak a DK-nak maradt – halványuló – esélye a parlamentbe jutásra. A szavazóik zöme a Tiszánál talált új otthonra, így a semmiből létrejött az ellenzéki gyűjtőpárt, amely egy az egyben képes kihívni a Fideszt. Márpedig azt régóta tudják az ellenzéki szavazók, hogy a kormányváltásnak máskülönben nincs esélye.

A választás azonban a Tisza valószínűsíthető vezetése ellenére sem lefutott.

Egyrészt a választási rendszer torzításai miatt a Tiszának erőn felül kell teljesítenie: a városias, inkább ellenzéki körzetekben átlagosan ötezerrel több választásra jogosult él, így ott „kevesebbet ér” egy szavazat, mint az ilyen szempontból sereghajtó Tolna és Somogy megyében, ráadásul a győzteskompenzáció miatt az sem mindegy, mekkora a szavazatkülönbség az egyéni kerületekben az első és a második helyezett között. Becslések szerint a Tiszának legalább 4 százalékpontos előnyre lehet szüksége listán ahhoz, hogy esélye legyen megszerezni az abszolút többséget.

Másrészt a kormánypárt sem dobta be a törülközőt. Habár ellenük szól, hogy a Tiszával szembeni rágalomkampányok idáig nem működtek, és a romló gazdasági kilátások is lefelé húzzák őket, egy sor jóléti, közhangulat-javító intézkedést jelentettek be (kedvezményes lakáshitelprogramot indítottak, elindult a háromgyermekes és a 30 alatti anyák szja-mentessége, valamint a 40 év alatti kétgyermekeseké is, elutalták a fegyverpénzt, a nyugdíjasok a 13. mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első heti részletét is).

Mi következik ebből?

A közvélemény-kutatások pillanatképek arról, mekkora volt a pártok támogatottsága 2026 januárjában, nem jóslatok arra vonatkozóan, hogy miként alakulnak április 12-én, a választás napján. Ezzel együtt megnéztük, milyen szcenáriók következnek a számokból, amelyeket nemcsak most, de immár hosszú hónapok óta látunk.

Az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumok túlsúlya miatt (a 199 országgyűlési képviselőből 106-ot választunk így) nehéz pontos becslést adni arra, hogy mi következik az országos támogatottságokból. A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora a 2024-es EP-választás területi adataira épít, ám az egyéni kerületekben végzett felmérések híján arról nehéz biztosat mondani, hogyan alakult helyben az azóta eltelt bő másfél évben a pártok népszerűsége. Az intézet modellje abból indul ki, hogy hasonlóan változott a pártok támogatottsága egyéniben, mint országosan, valamint hogy a Fidesz felé lejtő választási rendszer miatt legalább 4 százalékpontos listás szavazatfölény kell a Tiszának a mandátumtöbbséghez (emellett a Fidesz jelöltjeihez hozzáadtak egy százalékpontot, a Tisza jelöltjeitől pedig levontak, mivel a nyári felmérésük szerint a kormánypárti indulók ennyivel népszerűbbek átlagosan, mint a pártjuk).

Ha beírjuk a mandátumbecslőbe a kutatási átlagokat, valamint az egyes intézetek számait, a kampányhajrá előtt a következő választási forgatókönyveket kapjuk:

• ha a kilenc, a közelmúltban mérő intézet számainak átlagát vesszük alapul, egyik nagy párt sem szerzi meg a mandátumok többségét. A Tisza 98 székkel épphogy nem tudja elérni a többséget, a Fidesz pedig a 4 százalékpontos hátránya ellenére csupán három hellyel szerez kevesebbet, mint a kihívó, így 95 mandátuma lesz. Ebben az esetben a 6 képviselői helyet szerző Mi Hazánk szerepe értékelődne fel, mivel nélkülük vagy Tisza-Fidesz egyetértés nélkül nem lehetne elfogadni egyetlen törvényt sem.
• Ha csak a kormánytól független intézetek mérési átlagára szűrünk, a modell fölényes, de közel sem kétharmados Tisza-győzelmet valószínűsít: a hat kutatóintézet számai alapján 115 mandátuma lenne Magyar Péteréknek és csupán 78 a Fidesznek. Ez esetben is hárompárti parlament alakulna, a Mi Hazánk ugyanúgy 6 fővel lenne jelen.
• Alkotmányozó többséget még akkor sem kapunk, ha a Medián vagy a 21 Kutatóközpont a részvételüket biztosra ígérő pártválasztókra vonatkozó adataival kalkulálunk (noha a mandátumbecslésénél utóbbi sem ezt a számsort használja, hanem a pártot választani tudókét, ahol kisebb a különbség).
• Ha kizárólag a kormánypárti kutatók méréseit vesszük számításba, arra jutunk, hogy a Fidesz 120 képviselői helyet szerez, a Tisza 72-t, a Mi Hazánk 7-et. Vagyis szerintük kényelmes kormánypárti többségre van a legnagyobb esély, de kétharmados tarolásra nem számítanak.
• A Mi Hazánk az IDEA kivételével mindenki szerint megugorja az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Ugyanakkor az IDEA az egyetlen, amely parlamentbe várja a DK-t, a Republikon pedig egyedüliként a Kutya Pártot.

The post Nem csökken a Tisza előnye a közvélemény-kutatások átlaga szerint, de parlamenti patthelyzet is lehet first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu