Nógrád a magyar vidék enyészetének iskolapéldája. A megye mindössze két választókerületre tagolódik, célterületünk ezúttal az 1-es körzet, amelynek folyamatosan csökkenő lakossága 47 településen oszlik el, köztük olyan falvakban, mint a hidegrekordok miatt ismert Zabar, ahol legutóbb 80 százalékkal győzött a Fidesz.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a körzet lakossága 87 ezer fő, holott 2011-ben még csaknem százezer volt. A lakosság alig több, mint a fele dolgozik, majdnem a negyede elmúlt 65 éves, a térség tehát egyre inkább öregszik el, és árulkodó, hogy a népesség mintegy 20 százaléka nem használja az internetet.

A választókerületben 2022-ben mindössze 3329 fő vallotta magát roma származásúnak, de a cigányság lélekszáma jóval nagyobb lehet; a Csatatér rovatban riportkészítés közben meg fogjuk kérdezni a helyi romákat a preferenciáikról, valamint arról is, hogyan érintették őket Lázár János elhíresült mondatai a vécépucoló cigányokról.

Ebben a cikkünkben pedig kifejtjük,

• milyen nehézségekkel küzd a körzet,
• mely politikusok és milyen esélyekkel ígérnek boldogabb jövőt a választópolgároknak, akik 2014 óta egyre nagyobb számban szavaztak bizalmat a Fidesznek.

Hová hanyatlik a választókerület fővárosa?

A körzet települései közül a legnagyobb a megyeszékhely, amely az 1960-as, 1970-es években a szocialista modernizmus mintatelepülése volt. Nagyobbacska város még a 11 ezer fős Bátonyterenye és 8400-as lélekszámú Pásztó.

Salgótarján, az egykor stabilan dohogó iparváros, amit Kis Moszkvaként is emlegettek,

mára a munkanélküliség egyik szinonimája lett.

A város gazdasági fellendülését a 19. században a szénbányászat alapozta meg. Működött itt egykor

• kohászati üzem,
• a nevezetes Salgótarjáni Öblösüveggyár,
• a Salgótarjáni Ötvözetgyár,
• valamint a Mátrai Erőműnek is volt egy részlege, amely ma már ipari műemlék.

A bányászat 1992-ben szűnt meg véglegesen.

A népesség ennek megfelelően drámai tempóban csökken: az 1980-as évek derekán csaknem 50 ezer lelkes város lakossága már csupán 31 ezer, holott még az ezredfordulón is 42 ezer volt. A népességfogyást az elöregedés, az alacsony születésszám, a magas halálozási arány és az ipar leépülése miatt jelentős elvándorlás okozza.

A vármegyeszékhelyen nemcsak a munkahely kevés, a közlekedés is rossz. A vasúti kapcsolat az átszállások és a döcögő haladás miatt az általunk megkérdezett helyi lakosok szerint katasztrofális, busszal is közel kétórás utat jelent a mindössze száz kilométer körüli távolság Budapesttől, bár csúcsidőben 30 percenként közlekednek buszok a főváros és a vármegyeszékhely között.

A környék vonatsínein jellemzően az Uzsgyi becenevű régi dízel motorvonatok közlekednek, és Hatvanban át kell szállni Budapest felé. A napokban éppen a térség fideszes képviselője idézte fel, hogy már 25 évvel ezelőtt napirenden volt, hogy Salgótarjánt InterCity kösse össze a fővárossal, de Becsó Zsolt szerint ezt a 2002-es MSZP-győzelem meghiúsította. Előrelépni 16 évnyi Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült („arra nem volt lehetőségünk, hogy kiemelten tudjuk kezelni a vasúti fővonal kérdését”), de a közúti közlekedést fejlesztették.

Autóval valóban viszonylag könnyen megközelíthető a választókörzet központja: 2022-re négysávossá szélesítették az M3-asról a terület felé forduló, Hatvan és Pásztó közti 21-es utat. Ez azt eredményezte, hogy a még ott lakók közül számosan ingáznak budapesti munkahelyekre – nemcsak Salgótarjánból, hanem a környező falvakból is.

A közlekedési helyzet miatti feszültséget vélhetően némileg oldja, hogy február 1-jétől a MÁV-csoport új nemzetközi autóbuszjáratot indított Budapest és Losonc között, mely érinti Salgótarjánt is.

Ami az oktatást illeti: a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának salgótarjáni intézete 2013-ban szűnt meg a csökkenő hallgatói létszám miatt, viszont az Óbudai Egyetem 2016-ban megnyitotta a salgótarjáni telephelyét, ahol mérnök-informatikus, gazdálkodási és menedzsment alapképzéseket kínál. A városnak van két gimnáziuma, és elérhetők technikumi képzések is.

Munkahelyek, ingatlanárak és egészségügyi helyzet

Az országosan 4,5 százalékos munkanélküliség Nógrádban majdnem kétszer ekkora: 8,1 százalék (igaz, 2025 elején még rosszabb, 11 százalék volt ez az adat). A környékbeliek a közmunkán kívül a mérsékelt kapacitású feldolgozóipari és autóipari gyárakban tudnak üggyel-bajjal elhelyezkedni, ahol összeszerelés, csomagolás, gépkezelés lehet a foglalkozásuk. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek akkor van esélyük helyben munkát találni, ha gyártástervező, karbantartó mérnök, logisztikai ügyintéző, HR vagy pénzügyi vonalon szereztek diplomát. A legstabilabb munkáltató az önkormányzatokon kívül a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház és a kormányhivatal, előbbi szívesen alkalmazna ápolókat és szakorvosokat, csakhogy egészségügyi szakemberekből gyér a kínálat.

A munkahelyek megszűnése és az életszínvonal csökkenése kihatott az ingatlanárakra is. Országos szinten a Békés megyei mellett a nógrádi ingatlanokat lehet a legalacsonyabb négyzetméteráron vásárolni.

Helyiek elmondása szerint megfigyelhető, hogy Budapest környékéről tehetősebb emberek elkezdik felvásárolni a vadregényesebb falvak és még inkább a nagyobb városok portáit. Nemcsak azért, mert az átlagárakhoz képest fillérekért vett házak jó befektetésnek tűnnek, hanem azért is, mert a megye az egyik leghűvösebb az országban, többnyire az átlagnál négy-öt fokkal hidegebb van, így egy bátonyterenyei, zabari vagy pásztói ház menedék lehet a fullasztó nyári kánikula elől.

Mindenesetre a beköltözés a megyébe nem számottevő, ahogy a turizmus sem, pedig nagy lehetőségek rejlenek benne – nemcsak Budapest relatív közelsége, hanem a lenyűgözően szép nógrádi tájak miatt is. A turizmushoz azonban infrastruktúra és marketing kell, ami a térségben fájóan hiányzik, leszámítva a világörökség részét képező és szintén a választókerülethez tartozó Hollókő példáját, ami igazi sikertörténet, ott egyébként az ingatlanárak is kiugróak.

Nemcsak az 1-es választókerületre, de egész Nógrád vármegyére igaz, hogy a lakosság egészségi állapota rosszabb az országos átlagnál: kiemelkedően magas a halálozás.

A daganatos megbetegedések vezető haláloknak számítanak, és országosan is rosszabbak a rákstatisztikák az átlagosnál. A légcső-, hörgő-, tüdődaganatok esetében a vármegyék közül Nógrádban a második legmagasabb az érték a 2024-es adatok szerint. Ennek elsődleges oka minden bizonnyal a szegénység, a kevéssé egészségtudatos életforma, az elöregedés, de erősen közrejátszhat az orvoshiány is: jelenleg a háziorvosi, házi gyermekorvosi és vegyes körzetekből mintegy 40 praxis betöltetlen. A védőnői ellátás is leterhelt, sok körzetet helyettesítéssel látnak el.

Vannak-e esélyei a választókerületben az ellenzéknek?

A választókerület fővárosát sokan balos városnak tartják a szocialista ipari múlt miatt, és azért is, mert a rendszerváltás után jó darabig a Magyar Szocialista Párt adta a polgármestert. Ha jobban megnézzük, a politikai váltógazdálkodás menete a következő volt:

• Puszta Béla az MSZP színeiben irányította a várost 1994-től 12 éven keresztül.
• Miután a baloldal 2006 őszén országosan összeomlott, Székyné Sztrémi Melinda a Fidesz-KDNP támogatásával vitt két ciklust.
• 2014-ben a szocialista Dóra Ottót választották meg, ám ő 2015 novemberében elhunyt, Fekete Zsolt követte (2016–2024) az MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület képviseletében.
• Ám Fekete a legutóbbi választáson nem indult, alpolgármestere, Huszár Máté pedig 10 százalékpontos különbséggel alulmaradt a fideszes Kreicsi Bálinttal szemben.

A megyeszékhelyen az erőviszonyok tehát történelmileg nagyjából kiegyenlítettek, igazi csatatérvárosról van szó.

Ami a választókerület egészét illeti: 1994-ben és 1998-ban a Tocsik-ügyben befolyással üzérkedéssel megvádolt, majd felmentett szocialista pártpénztárnok, Boldvai László lett a térség országgyűlési képviselője, 2002-ben MSZP-s párttársa, Puszta Béla váltotta, majd 2006-ban ismét Boldvai következett. Fontos hangsúlyozni, hogy 2014-ig Nógrád megye négy választókerületből állt, a parlament létszámának lefelezésekor csökkent kettőre a körzetek száma. Ekkor a salgótarjáni és a pásztói körzetet összevonták.

Becsó Zsolt ez utóbbinak volt az egyéni képviselője 2010-től, majd 2014-ben az egyesített körzetben is győzött. A veterán politikus 1990 óta a Fidesz tagja és 1998-tól országgyűlési képviselő, az első három alkalommal – minthogy a környék a baloldal fellegvárának számított – listáról került be a parlamentbe. A 2014-es győzelme után 2018-ban betegsége miatt ismét listás képviselő lett, az egyéni mandátumot arra az időszakra sajátos módon a testvére, Becsó Károly vette át a választók jóvoltából, aki aztán egy ciklus elteltével visszaadta a lehetőséget.

Kiemelendő, hogy a körzetben 2014 óta egyre jobb eredményt el a kormányoldal: tizenkét éve 37,64 százalék, 2018-ban már 47,34 százalék szavazott az épp elinduló Becsó fivérre. Becsó Zsolt a legutóbbi választáson, 2022-ben már 53,85 százalékot szerezve győzte le az ellenzéki összefogás jelöltjét, a DK-s Godó Beatrixot.

A fideszes képviselőt nem kerülték el a gyanús ügyek: 2015-ben a Becsó testvérek cége által elnyert 34 millió forintnyi uniós támogatást vendégház építése helyett saját használatú ingatlanukhoz használhatták fel. Azt pedig lapunk írta meg, hogy Becsó Zsolthoz köthető egy budapesti zughotel üzemeltetése is; cikkünk megjelenése után a politikus sietve távozott a rajta kapott cégből. Ezek a botrányok azonban, mint látható, nem ártottak neki helyben, és legutóbb már abszolút többséget szerzett a körzetben.

Jelenleg is igen aktívan kampányol, és a Facebookon megosztott videókkal igyekszik méltatni a térség fideszes polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek munkáját, legyen szó akár pár méternyi járda átadásáról a parkon át az orvosi rendelőbe, vagy hogy ezerkétszázról nyolcvanra csökkent a közmunkások száma Bátonyterenyén.

Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője az Év Turistaháza 2025 pályázat győztesének kihirdetésén a Somoskői Kirándulóközpontban 2025. november 3-án.

Becsó kihívója a Tisza részéről Szafkó Zoltán Péter, akiről e cikk írásának pillanatában nagyjából annyit tudni, hogy ő Becsó kihívója. Személyszállítási szakember és négygyermekes édesapa, aki a Facebook-oldala tanúsága szerint szorgosan járja a körzet településeit.

Szüksége is lesz minden szorgalmára, mivel egy bebetonozott politikust akar legyőzni; kérdés, hogy milyen, a környék problémáira reflektáló üzenettel, illetve mennyire hatékonyan képes megszólítani a négy éve még masszívan fideszes települések lakóit – riportsorozatunkban erre is választ keresünk majd.

A négy éve Becsóval szemben alulmaradt – a szavazatok 36,15 százalékát megszerző – Godó Beatrix jelenleg is salgótarjáni önkormányzati képviselő, és ismét versenybe száll a DK színeiben, amelynek 2017 óta tagja. A Mi Hazánk a 28 éves erdőgazdálkodót, Bajnok Gyulát indítja, a Jobbik pedig Tóth Tibor salgótarjáni hegedűművészt.

Ha az országos közvélemény-kutatások átlagából indulunk ki, ebben a körzetben a Fidesz az esélyes. Ha viszont a nem kormánypárti intézetek által mért Tisza-előnyt tekintjük irányadónak, úgy a salgótarjáni választókerületben egy-két százalékpont dönthet a mandátumról, sőt az országosan 10 százalékpontos Tisza-fórt mérő 21 Kutatóközpont adataival számolva 1 százalékpontnál is kisebb lehet a különbség a nógrádi 1-es körzetben.

Ami biztos: a jövőt a hétköznapi – buszra, orvosra vagy tűzifára váró – emberek döntik el.

Az ő fejükben és szívükben van az igazi csatatér.

Mi pedig a következő két hónapban – miközben igyekszünk bemutatni a ringbe szálló politikusokat – elsősorban a hétköznapi emberi életekhez és sorsokhoz igyekszünk közel menni a cikkeinkkel.

The post Nehézkes közlekedés, borzalmas egészségügy, elvándorlás – szép lassan kiürül a salgótarjáni csatatér first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu