Csaknem 20 milliárd forintos üzletet zavart le az év végén a Lázár János építési és közlekedési miniszter fennhatósága alá tartozó MÁV Zrt., amikor megvette az egykori Magyar Vagon Dunakeszi Járműgyártó, Javító és Karbantartó Kft. eszközeit, illetve az üzemnek helyet adó ingatlant. Akit érdekelnek a „stratégiai felszámolás” részletei, ebben a cikkben olvashatja el, hogy az államvasút milyen kormánydöntések és átszabások után vásárolt meg két vadonatúj céget, a Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft.-t, illetve a Dunakeszi Vasútgépész Vagyonkezelő Kft.-t.
Az akcióra azért került sor, mert a Magyar Vagon-csoport kulcscégei bedőltek, és állami kivásárlással mentik ki a dunakeszi járműgyártót. A mentőöv mellett nyomós érv, hogy a MÁV személykocsijainak nagyjavítását a dunakeszi cég végzi, kiesése ezért óriási gondot jelentene, nem beszélve
az egyiptomi vasúttársasággal kötött 1 milliárd eurós, 1300 kocsiról szóló, függőben lévő szerződésről.
Ez annyira komoly ügy, hogy a kormány kiadta az ukázt: a nemzetközi kötelezettséget minden áron teljesíteni kell.
Állami pénzek égnek a Magyar Vagonban
A G7 tavaly év végén azt írta, hogy az egyiptomi megrendelésből 300 kocsi még hátravan. Becslések arról nem jelentek meg, mennyibe kerülhet ezek legyártása, de úgy tudni, hogy az orosz tulajdonostárs 2022-es kiszállása után a dunakeszi cég magára maradt, és onnantól minden legyártott darab veszteséget okozott. Nem is tudott talpon maradni a járműgyártó, óriási tartozásokat halmozott fel, és tavaly októberben felszámolásba dőlt.
A mintegy háromszáz hitelezőnek tartott felszámolói tájékoztatásból kiderült, hogy a befogadott hitelezői igény összesen mintegy 50 milliárd forint (és határidőn túl érkezett még 29 milliárd forint igénybejelentés). Mint megtudtuk, ennek több mint a fele állami céghez, szervezethez, illetve a Magyar Vagon-csoport tagjaihoz kapcsolódik.
A legnagyobb hitelezők:
- az MBH Nyrt. – 16,9 milliárd forint,
- a Magyar Vagon Vasúti Kft. – 5 milliárd forint,
- a Ganz-MaVag International Kft. fa – 3,8 milliárd forint,
- a Ganz-MaVag Invest Zrt. – 2,9 milliárd forint,
- a Knorr Bremse GmbH – 2,2 milliárd forint,
- a Magyar Vagon Invest – 1,6 milliárd forint,
- valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium – 1,4 milliárd forint.
A külügyi tárca mellett a tisztán állami MÁV Személyszállítási Zrt. is szerepel a listán, felé 734 millió forint az elismert tartozás.
Szijjártóék is beálltak a sorba
A külügyminisztérium nem reagált január végén elküldött kérdéseinkre, hogy miből adódik a tartozás. Találtunk azonban az egyedi kormánydöntéssel (ekd) nyújtott állami támogatások listáján egy tételt, ami a Dunakeszi Járműgyártó Kft.-vel 2023 májusában kötött szerződés alapján egy 4,4 milliárd forintos beruházáshoz nyújtott, közel 2 milliárd forintos támogatásról szól.
Érdeklődtünk, hogy ebből a támogatási összegből adódik-e a visszakövetelt 1,4 milliárd forint, illetve megvalósult-e a beruházás? A minisztérium háttérintézményét, a befektetéseket menedzselő HIPA Nemzetközi Befektetési Ügynökséget is megkerestük. Nem cáfolták, hogy erről a projektről van szó, de a beruházás készültségi állapotáról, illetve a támogatásról konkrétumot nem közöltek, csupán annyit, hogy
a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezői igényét 2025 novemberében nyújtotta be, a felszámolási eljárás jelenleg is zajlik, ezért további érdemi információt nem áll módunkban megosztani.
Az ekd-listából annyi látszik, hogy a szerződést a Geotermikus hőtermelő rendszer és napelemes erőmű kiépítése tárolóval, valamint világításkorszerűsítés elnevezésű projektre kötötték. Ezt a szerződést egy évvel az orosz üzlettárs távozása után írták alá, amikor már látszott, hogy a magyar cég az olcsó orosz termelőbázis nélkül nem tudja rentábilisan megoldani a gyártást.
A kormány bankja, az Eximbank Zrt. neve nem bukkant fel a hitelezői listán, de ez nem jelenti azt, hogy ne érintené érzékenyen a Magyar Vagon-csoport fejre állása. Az egyiptomi szállítmányokra ugyanis az Eximbank vállalt garanciát, így a pénzintézetnek kellene helyt állnia, amennyiben nem teljesül a vasúti kocsik szállítása.
Mészáros és az állam közös bankja a legnagyobb hitelező
Messze a legnagyobb hitelező a kisebb részben állami tulajdonú, nagyobb részt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Nyrt., csaknem 17 milliárd forint követeléssel. De milliárdos hitelezők a Magyar Vagon-csoporthoz tartozó cégek is, közülük a legnagyobb, a szolnoki Magyar Vagon Vasúti Kft. 5 milliárd forinttal. (A szolnoki cég 2023-ban került a csoportba, a privatizáció után 24,5 százalék tulajdonrésze maradt a MÁV-nak. Ezen a közös cég üzletrészein díszlett sokáig 345 millió euró Eximbank-jelzálog, emlékeztetve a spanyol Talgo kútba esett vételi akciójára. Tavaly év eleje óta már csak 12,7 millió euró, mintegy 5 milliárd forint az Eximbank javára bejegyzett jelzálog.)
Figyelembe véve az ugyancsak felszámolás alá került Ganz-MaVag International Kft. 3,8 milliárd és az szintén bedőlt Ganz-MaVag Invest Zrt. 2,9 milliárd forintos követelését, valamint a resztliket, a cégcsoporton belül összehozott adósság jócskán meghaladja a 10 milliárd forintot.
Öt év alatt a privatizációtól a felszámolásig
2020: az akkor még Dunakeszi Járműjavító Kft. néven futó céget az állami tulajdonosoktól megveszi a TMH Invest Zrt. Az utóbbiban az orosz TMH mellett a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt érdekelt.
2022: az orosz fél kiszáll, kivásárolja a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. Az utóbbiból kiszáll a honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky, helyét Hernádi Zsolt Mol-vezér és az MCC alapítóként ismert Tombor András veszi át.
2023: a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. megveszi a szolnoki MÁV Vagon Vasúti Járműgyártó és Javító Kft. többségi részét. A magántőke bevonásaként jelentették be, a hvg.hu szerint valójában a MÁV járműjavító és -gyártó képességének elprivatizálása történt meg.
2025. augusztus 7.: a Ganz-MaVag Invest Zrt. felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánították kormányrendelettel.
2025. október 15.: a bíróság elrendelte a dunakeszi járműgyártó felszámolását. Két nappal később a kormány stratégiailag kiemeltté minősítette az eljárást.
A felszámolással kapcsolatban konkrétumokat hiába is kérdezne kívülálló, a felszámoló azzal hajtja el, hogy jogszabály szerint csak az eljárásban résztvevő feleknek (adósoknak, hitelezőknek) adhat tájékoztatást. Így csak spekulálni lehet, mennyi pénzhez juthatnak a hitelezők, mennyit láthatnak viszont a követelésükből. Annyi biztos, hogy 10 milliárd forintot fizetett a MÁV az eszközökért, illetve a dunakeszi járműgyártó romjain alapított új cégért. A felszámolás alatt álló dunakeszi cégben is maradt még valami, például 4,3 milliárd forintnyi követelés. Ha ezt be tudja hajtani, akkor abból is lehet fizetni a hitelezőknek.
Felszámolás során többnyire a jelzáloggal biztosított banki tartozásoké a legerősebb pozíció, a beszállítók hátrébb kullognak a sorban. A dunakeszi járműgyártó esetében a kisebb beszállítóknak jobb esélyeik vannak, mint a nagy cégeknek,
az állam ugyanis bedobott 6,5 milliárd forint rendkívüli kártalanítást,
de ebből csak kis és közepes vállalkozásoknak fizetnek, az állam pedig majd a felszámolásban próbálja meg érvényesíteni az így átvállalt követelést.
Már a vételáron bukott a MÁV
Ami az állami mentőakciót illeti, pocsék üzletet csináltak Lázárék a bedőlt Dunakeszi Járműjavító Kft.-vel, ha a vételárat nézzük.
Bő öt éve a magánbefektetők 12,5 milliárdot fizettek azért, amit tavaly év végén 20 milliárdért vásárolt vissza a MÁV.
A dunakeszi járműjavítóban valaha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 64,9 százalék, a MÁV 25,1 százalék tulajdonrésszel rendelkezett (10 százalék a dolgozóké volt) – ezt és a hozzá tartozó ingatlant adták el. Az üzletrészeket 2,7, illetve 1 milliárd forintért, az ingatlant pedig összesen 8,7 milliárdért a korabeli közlések szerint.
A dunakeszi járműjavítót a TMH Hungary Invest Zrt. vette meg, melyet az orosz Transzmaholding csoporthoz tartozó TMH International AG, valamint a Magyar Vagon Vagyonkezelő Zrt. hozott létre – az utóbbiban volt tulajdonos Szalay-Bobrovniczky Kristóf (akkoriban londoni nagykövet), majd a honvédelmi miniszteri kinevezése után őt váltotta Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve az MCC-alapító Tombor András.
A privatizáció utáni években szépen gömbölyödött a cégháló a nagy egyiptomi üzlet körül, a dunakeszi járműgyártó magánbefektetői pedig hazavittek 10 milliárd forint profitot osztalék formájában. Ehhez képest felfoghatatlan fordulat, hogy a felszámolási eljárás mostani állása szerint hátrahagytak 50 milliárd forint tartozást, aminek majdnem fele állami vagy részben állami tulajdonú cég felé áll fenn, illetve a járműjavító köré szőtt céghálóban keletkezett.
A tartozások jelentős része jó eséllyel bennég a félresiklott vonatbizniszben.
A rendkívüli kárrendezésre nem jogosult, nagyobb beszállítók legalábbis úgy beszéltek a 24.hu-nak, hogy a felszámolási vagyonról kapott tájékoztatás alapján nem reménykednek kielégítésben a felszámolási eljárás során. A beszállítókat arra kérték, hogy továbbra is lássák el alapanyaggal a dunakeszi járműgyártót, pontosabban a romjain alapított Dunakeszi Vasútgépész Kft.-t, kérdés, hogy kötélnek állnak-e.
Helyi erők mindenesetre a napokban arról számoltak be, hogy éledezik a dunakeszi üzem, a járműgyártó mintegy 640 dolgozóját átvették, be is járnak, lassan beindul a munka. Érdeklődésünk időpontjában éppen azon igyekeztek, hogy a MÁV-dolgozókat megillető vasúti kedvezményhez megkapják az igazolványokat.
The post Dunakeszi Járműgyártó: Szijjártóék akkor adtak kétmilliárd forint támogatást, amikor már minden rosszra fordult first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
