290 méterre voltak, mégsem őket riasztották az újraélesztéshez – amióta a Tisza rendezvényeit biztosítják, a budaörsi mentőcsapat szerint az OMSZ bünteti őket

Két mentőállomás van Budaörsön: az egyiket az Országos Mentőszolgálat működteti, a másikat egy magáncég, amely szerződést között az OMSZ-szel és az önkormányzattal is.
Az utóbbi ugyan külön működik az OMSZ-től, ugyanúgy riasztható, mint bármelyik „sárga” (OMSZ-es) mentő. Az elmúlt időszakban azonban több olyan súlyos eset történt, melyekhez nem őket riasztották, holott ők voltak közelebb.
Az egyik ügyben a rendőrség nyomoz.
A budaörsi önkormányzattal szerződött mentőszolgálat nyújt egészségügyi biztosítást a Tisza Párt tömegrendezvényein. A budaörsi mentők azt gyanítják, ennek köze lehet ahhoz, hogy az OMSZ igyekszik ellehetetleníteni őket.
A mentőszolgálat tagad, és azt állítja, hogy számos, a betegbiztonságot veszélyeztető probléma vetődött fel a budaörsi szolgálattal kapcsolatban.
A budaörsi mentők ugyanakkor semmilyen jelzést nem kaptak arról, hogy probléma lenne a munkájukkal. Szakmaiatlannak és megalázónak tartják az OMSZ hozzáállását. Végső elkeseredésükben és dühükben a 24.hu-hoz fordultak a történetükkel.

Tavaly ősszel váratlanul elhunyt a Budaörsi Rendőrkapitányság egyik nyomozója. A 38 éves férfi szeptember 18-án este tíz óra körül Budaörsön, az Ifjúság utcán sétálva rosszul lett és összeesett. A járókelők már a mentők kiérkezése előtt megkezdték az újraélesztését, amit aztán a mentők folytattak. A fiatal rendőr életét azonban nem tudták megmenteni, a helyszínen meghalt.

Nem kell ahhoz orvosnak vagy mentőnek lenni, hogy tudjuk, ilyen helyzetben minden másodperc számít. Minél hamarabb el kell kezdeni az újraélesztési procedúrát, amit a lehető leggyorsabban szakembereknek kell átvenniük. A protokoll egyértelmű: az újraélesztendő, P1 (1-es prioritású) kategóriába tartozó esethez a lehető leggyorsabban kell mentőt riasztani. A beteg élete kizárólag az azonnal megkezdett segítségnyújtással menthető meg, ezért a legközelebbi elérhető egységet szükséges indítani a segélyhívást követően.

Ehhez az esethez azonban nem a legközelebbi mentőt küldték

– derül ki azoknak a budaörsi mentőknek a beszámolóiból, akik lapunkkal osztottak meg több olyan problematikus esetet, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy az OMSZ a budaörsi mentési modell szétverésén dolgozik.

Fejér Gergely a budaörsi önkormányzat által finanszírozott mentőszolgálat mentőtechnikusa. Ő vállalta, hogy névvel és arccal elmesélje a történetüket.

A budaörsi mentőcsapatból többekkel beszéltünk, de sokan közülük az OMSZ-nél is dolgoznak, és félnek, hogy egy nyilvános megszólalással elveszítenék az állásukat. Olyanok is akadnak, akik attól tartanak, hogy a mentőszolgálat tönkreteszi a karrierjüket, ha beszélnek.

Aznap este, amikor a budaörsi nyomozó összeesett, és eszméletlenül feküdt az utcán, Gergely az egyik kollégájával egy törökbálinti esettől tartott vissza a budaörsi állomáshelyükre. Úton voltak, amikor a rádión hallották, hogy az OMSZ irányító csoportja a BAH csomópontról riasztott egy mentőautót, és figyelmeztette a mentőegységet: közterületi reanimációra (újraélesztésre) készüljenek.

Mohos Márton / 24.hu

Nem sokkal később Gergelyék beértek a budaörsi állomásukra, és a rádióforgalmazás alapján nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az újraélesztés Budaörsön történt. Nem értették, hogy miért nem őket küldték az esethez, hiszen több kilométerrel és percekkel közelebb voltak az Ifjúság utcához, mint a BAH csomópontról riasztott egység.

Amikor a riasztás megtörtént, Gergelyék 5–7 percre voltak a helyszíntől. A Budai Mentőállomás viszont, ahonnan az OMSZ riasztotta az esetkocsit, körülbelül 10 kilométerre van, ez a forgalomtól függően 12–15 percet jelent. Sőt, az is kiderült, hogy a mentőszolgálat budaörsi állomásán bent állt egy OMSZ-es mentő is, ami szintén jóval közelebb – mindössze 500 méterre – volt az összeesett férfitól.

Az Országos Mentőszolgálat mégis egy távolabbi, harmadik egységet küldött az újraélesztéshez.

Fejér Gergelyt nem hagyta nyugodni az eset, és panaszt tett. Levelet írt a regionális igazgatónak azzal a kérdéssel, hogy miért nem őket riasztották a szeptember 18-ai P1-es (tehát legsúlyosabb kategóriájú) esethez. A levelében egyúttal közölte, hogy 15 év után kilép az Országos Mentőszolgálat kötelékéből. A regionális vezető elfogadta a felmondását, a rendőr halálával kapcsolatos kérdésre pedig azt írta, hogy a bejelentést megvizsgálják.

Gergelyt továbbra is nyugtalanította az eset, ezért október 10-én feljelentést tett a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon, mert szerinte nem zárható ki, hogy a gyorsabb kiérkezés az ellátás sikerességét, a nyomozó túlélési esélyeit is befolyásolhatta. Az ügy átkerült a BRFK Bűnügyi Szervek, Nyomozó Főosztály, Életvédelmi Osztályra, és halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt nyomozást indítottak.

290 méterre voltak, mégsem őket riasztották

Az Ifjúság utcai eset után nem sokkal, novemberben hasonló eset történt. November 20-án, kevéssel 17 óra előtt rosszul lett és összeesett egy üzlet vezetője Budaörsön. Az üzlet mindössze 290 méterre található Gergelyék állomásától, ez a távolság gyalog három perc, mégsem őket riasztották, hanem egy távolabbról érkező OMSZ-egységet. A rosszullétről egy hozzájuk befutó lakossági bejelentésből szereztek tudomást.

Amint tudomást szereztek az összeesett boltvezetőről, jelezték rádión az OMSZ irányító csoportjának, hogy elindulnak a helyszínre. Válaszul azt kapták, hogy a budaörsi esetkocsi már oda tart. Gergelyék mégis elindultak, mert kötelességüknek érezték, hogy segítsenek. Az OMSZ által riasztott mentővel együtt érkeztek a helyszínre, de az újraélesztést Gergelyék kezdték el és menedzselték le. A beteget aztán az OMSZ által riasztott mentő szállította kórházba, ahol pár nappal később elhunyt.

Az esettel kapcsolatban Fejérék megkeresték az Országos Mentőszolgálatnál az illetékes vezető mentőtisztet, mert úgy gondolták, betegveszélyeztetés történt, ami egyéni felelősséget vet fel, illetve rendszerhibát is jelez. A panaszlevelükre érdemi választ nem kaptak, ezért december 18-án megkeresték a régióigazgatót és Csató Gábor főigazgatót is. A megkeresésre és a panaszfelvetésre több mint egy hónap elteltével válaszolt az OMSZ. Mint írták, belső vizsgálatot indítottak, és megállapították, hogy a mentésirányítás megfelelően járt el. Válaszukban a panaszlevélben megfogalmazott felvetések egy részére egyenes választ nem adtak, sőt Gergelyék szerint valótlanságokat közöltek. A budaörsiek úgy érzik, a kérdéseik egy részét ignorálták – így arra sem kaptak választ, hogy miért nem őket riasztották, amikor ők voltak a legközelebb a feladathoz.

A Belügyminisztériumnak is jelezték a rendszerhibát felvető, rendkívüli esetet. A tárca azt írta, hogy tudomásuk szerint az OMSZ válaszolt, amihez nincs hozzáfűzni valójuk, egyúttal megköszönték a budaörsiek munkáját. Gergelyék írtak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak is, mely az Országos Mentőszolgálat szakmai felügyeleti szerve. Onnan azt a választ kapták, hogy kivizsgálják az ügyet.

Automata allokáció – kivéve a budaörsieknek?

A két eset kapcsán mi is megkerestük az Országos Mentőszolgálatot. Az OMSZ így kezdte a válaszát:

A mentőmunka jellegéből fakad, és más országok mentőszolgálatainál is megfigyelhető, hogy egyes esetekben a kivonuló bajtársak rendszerint jószándékúan, azonban sokszor megalapozatlanul bírálják a mentésirányítók döntéseit. Ennek legtöbbször az az oka, hogy míg a mentésirányító az összes információ (a segélyhívás információs tartalma, a mentőegységek pillanatnyi helyzete, az összes aktuális mentőfeladat, stb.) alapján hozza meg döntését, a kivonuló mentőegység tagjai csak egyes részinformációkat birtokolnak. A mentésirányító a munkáját szigorú szakmai protokollok alapján végzi, ráadásul a legsürgősebb (P1) esetekben úgynevezett autoallokáció is történik, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi mentőegység a számítógépes rendszer által automatikusan is riasztásra kerül.

A budaörsi mentők szerint azonban több helyen ellentmondásosak az OMSZ állításai. Mint mondják, ők nem bírálnak, hanem kérdeznek és problémát vetnek fel, amikre válaszokat várnak. A részinformációk kapcsán pedig azt mondták, az idézett esetekben elegendő információ, hogy ők hol vannak az esethez képest, minden más valóban az irányítás dolga.

Az autoallokációs érvelés sem stimmel a budaörsi mentők szerint. Ha valóban működik a gyakorlatban az automatikus elosztás, akkor a novemberi esetnél (az összeesett üzletvezetőnél) őket kellett volna riasztania a rendszernek. De az utcán összeesett rendőr kapcsán sem stimmel az OMSZ érvelése, autoallokáció esetén ugyanis nem a BAH csomópontról kellett volna riasztani a mentőt, hanem az OMSZ budaörsi állomásáról.

Fejér Gergely egyik kollégája a 24.hu-nak azt mondta, ha a novemberi esetnél működött az automatikus allokáció, akkor a mentésvezetőnek szándékosan el kellett vennie a feladatot a budaörsi egységtől. Ha ez történt, akkor várják a döntés magyarázatát. A másik lehetőség, hogy nem működött az autoallokáció, akkor viszont rossz a rendszer, és ki kell vizsgálni, majd meg kell javítani, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő.

Az OMSZ azt írta a lapunknak küldött válaszában, hogy a mentésirányítóik „naponta 3500–4000 mentési feladatot koordinálnak, felelősségteljes munkájukat kiválóan végzik. Amennyiben szakmai hiba gyanúja merül fel, a történteket minden részletre kiterjedő vizsgálattal tisztázzuk.”

Az OMSZ is említ problémákat, de nem árulja el, hogy mikről van szó

Az Országos Mentőszolgálat a válaszában kitért a budaörsi szolgálat státuszára is. Azt írják, „a budaörsi mentőtiszti kocsit egy magáncég működteti, amellyel az Országos Mentőszolgálat együttműködési megállapodást kötött, miután korábban, az elődjükkel szemben számos, betegbiztonságot is veszélyeztető probléma merült fel.”

Ez rágalom, nettó hazugság – reagálnak a mentősök, akik

semmiféle jelzést nem kaptak arról, hogy probléma lett volna a munkájukkal.

Az OMSZ az általa említett problémák ellenére hozzáteszi, „a napi mentőmunkában ezt a mentőegységet is saját egységünkként kezeljük, amit az is bizonyít, hogy már 2928 esethez riasztottuk őket, közöttük számos életmentő beavatkozás is szerepelt.”

Leírták válaszukban azt is, hogy a szóban forgó esetek mentésirányítói döntéseinek megfelelőségét ellenőrizték,

a számítógéppel dokumentált adatokat feldolgozó, részletes vizsgálat szerint a kérdéseiben foglalt vádak mindkét eset kapcsán hamisak voltak, a mentésirányító bajtársak az aktuálisan legmegfelelőbb döntéseket hozták meg a betegek érdekében.

Újabb kérdést írtunk az OMSZ-nak arról, hogyha saját egységükként kezelik a budaörsi mentőcsapatot is, akkor milyen „számos, betegbiztonságot is veszélyeztető probléma merült fel” velük kapcsolatban – ám erre konkrét választ nem adtak. Azt írták, hogy „az Országos Mentőszolgálat mentésben közreműködő partnereivel minden esetben együttműködési szerződést köt, mely megalapozza akár az ellátott betegek, akár a szerződő felek által vélelmezett vagy észlelt problémák vizsgálatát és kezelését is. Tekintettel arra, hogy az Országos Mentőszolgálat célja és a közreműködői feladatellátás célja egyaránt a lehető legmagasabb színvonalú betegellátás, az ebben a tárgykörben felmerülő észrevételek, esetleges panaszok kezelését fontos feladatunknak tekintjük.”

Az OMSZ-nak nem kerül pénzbe

Mint említettük, Budaörsön két mentőállomás található: az egyik az OMSZ égisze alatt működik, a másik a város egészségügyi központjában állomásozik, és egy magáncég üzemelteti. Ez persze nem azt jelenti, hogy a betegeknek fizetniük kell a mentőért. A szolgálat az OMSZ mellett az önkormányzattal is szerződést kötött mentési feladatokra. Az önkormányzat fizet ezért a szolgáltatásért, ők pedig rendezvények egészségügyi biztosításával is foglalkoznak. Vagyis a nem az OMSZ égisze alatt működő budaörsi mentőszolgálat az OMSZ-nek egy forintba sem kerül, viszont – ahogy arra a válaszukban is kitértek – saját egységként kezelik, és naponta többször is riasztják őket budaörsi vagy környékbeli esetekhez.

Gergelyék egységéhez nemcsak az OMSZ-től jöhet riasztás: mivel külön telefonszámuk is van, közvetlenül a lakosságtól is érkezhet hozzájuk bejelentés úgy, hogy valaki nem a 112-őt vagy a 104-et hívja, hanem az önkormányzattal szerződött állomás saját számát. Ez esetben azonnal jelentik az OMSZ-nek az esetet, így az Országos Mentőszolgálat irányító központja pontosan látja, hol van és milyen esethez vonul ki a budaörsi egység.

A mentőszolgálat által alkalmazott standardizált felszerelést használják, és a kommunikációs, valamint a dokumentációs csatornák is alapvetően az OMSZ szabványait követik, így tablettel és rádióval is rendelkeznek. Ezeken keresztül az OMSZ irányító csoportja a többi mentőegységgel azonos módon tudja riasztani az emelt szintű (ALS) autójukat.

Azóta büntetik őket, amióta a Tisza rendezvényeit biztosítják

Szürke januári hétköznap van, egymásnak adják a kilincset az érkező betegek a Budaörsi Egészségügyi Központ földszintjén található rendelőben, ahol az önkormányzattal szerződött mentőszolgálat látja el a munkáját. A sok teendő ellenére a hangulat laza, mindenki tudja a dolgát.

A rendszerben dolgozók a kiégés határán vannak, de ide mindenki örömmel jön be

– mondja az egyik mentődolgozó.

Ha kell, riasztásra mennek, de a rendelőbe érkező betegeket is ellátják. Például azt a fejsérült férfit, akihez aggasztó tünetei miatt mentőt hívnak, hogy kórházba szállítsa. 10–15 perc múlva meg is érkezik az OMSZ autója a betegért. Minden olajozottan működik.

A budaörsi rendelőben korábban az az ügyeleti központ működött, melyet 2024. február 1-jével az alapellátási ügyelet Pest vármegyei átalakítása miatt bezártak. Mint ismert, fokozatosan, megyéről megyére vezették be az új alapellátási ügyeleti rendszert, amelynek szervezését kivették az önkormányzatok kezéből, és átadták az Országos Mentőszolgálatnak. Az átalakítás következtében több városban megszüntették az ügyeleti telephelyet. Így járt Budaörs is, ám Wittinghoff Tamás polgármester nem hagyta, hogy ügyeleti központ nélkül maradjon a 30 ezres város, és az önkormányzat saját forrásából megbízta a mentési céget, hogy az OMSZ-tól függetlenül, de azzal szorosan együttműködve biztosítva legyen egy 0-24-es ellátás. Húsz orvossal és mentőtiszttel, öt mentőtechnikussal és öt szakápolóval látják el a munkát úgy, hogy a Belügyminisztérium alá tartozó Országos Mentőszolgálattól nem kapnak finanszírozást.

A budaörsi mentési modellel mindenki jól jár:

az önkormányzat, amely minőségi ellátást tud biztosítani a lakosainak, akik számára éjjel-nappal elérhető a segítség.
És az OMSZ is, melynek úgy nem kerül egyetlen forintjába sem a budaörsi mentőszolgálat, hogy az naponta besegít a fővárosi és az agglomerációs mentésbe.

Szüksége is van erre, hiszen a felrendelt vidéki egységek nélkül az OMSZ nem tudná megoldani a budapesti ellátást – erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Most mégis úgy tűnik, hogy az Országos Mentőszolgálat el akarja lehetetleníteni a budaörsi állomást. Tavaly júniusban – az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján – az OMSZ felmondta a mentési és rendezvénybiztosítási szerződést a budaörsi mentőszolgálatot működtető céggel. Indoklást akkor nem kaptak. Érdeklődésükre az OMSZ csak annyit közölt, hogy indoklás nélkül is felmondható a szerződés. A budaörsi csapat az OMSZ lapunknak küldött és fentebb idézett válaszából tudta meg, hogy a szolgálatot működtető céggel szemben a betegbiztonságot is veszélyeztető probléma merült fel. Erről a budaörsiek nem tudnak, eddig ilyen aggályokat nem jeleztek nekik, és vizsgálatot sem rendeltek el ellenük.

A budaörsiek szerint az OMSZ bünteti őket, és ennek egyetlen oka lehet: ők azok, akik rendszeresen biztosítják Magyar Péter és a Tisza Párt tömegrendezvényeit.

Természetesen megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, hogy miért mondták fel a szerződést, és hogy a tiszás munkakapcsolat lehet-e ennek az oka. Válaszukban visszautasították a felvetést:

A korábbi szolgáltatóval kötött szerződés felbontásának nem volt semmiféle politikai vetülete, ennek sejtetését határozottan visszautasítjuk. Az ön által megnevezett párt a jelenlegi formájában még nem is létezett, amikor az együttműködés felbontását megalapozó események történtek.

A kategorikus tagadás ellenére a budaörsi brigád továbbra is állítja, az OMSZ „büntetései” azután jelentkeztek, hogy – még a korábbi magáncég égisze alatt – elkezdték Magyar és a Tisza Párt rendezvényeit biztosítani. Például Magyar Péter első nagy demonstrációját 2024. március 15-én, az Andrássy úton.

A budaörsi mentők azt mondják, nem politikai okokból vállalták ezt a munkát. Magyar Péter csapata (akkor még nem is pártként) kereste meg őket azzal, hogy az Országos Mentőszolgálat váratlanul lemondta az Andrássy úti esemény biztosítását, és gyorsan kellett egy megoldás. Azóta a Tisza Párt minden nagyobb tömegrendezvényén egészségügyi biztosítást nyújtanak, és ugyanolyan szerződést kötnek rendezvénybiztosításra a párttal, mint bármely céggel, amelynek a rendezvényein szintén dolgoznak.

A Magyar Péter rendezvényein vállalt munkájuk óta nemcsak a cikk elején tárgyalt, tavalyi esetek miatt érzik, hogy az OMSZ az ellehetetlenítésükre törekszik. 2024 szeptemberében történt Zsámbékon, hogy egy súlyos állapotban lévő idős férfihoz a OMSZ mentésirányítója csak sokadik kérésre riasztotta a budaörsi egységet, amely a mentésirányítás miatt több mint egyórás késéssel érkezett a helyszínre, ahol a férfi meghalt; az esetről Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő írt bővebben a Facebookon.

Szintén Zsámbékhoz köthető az a történet, amikor a budaörsi egységet működtető cég a város önkormányzatával is szeretett volna szerződést kötni egy magasan felszerelt mentőorvosi/mentőtiszti kocsi ottani elindításával. Sokáig úgy tűnt, az Országos Mentőszolgálat is nyitott erre, ám 2024 nyarán váratlanul elállt a szerződéskötéstől. „Az Országos Mentőszolgálat részéről a feladatellátáshoz szükséges sürgősségi betegellátó kapacitás az adott területet érintően is rendelkezésre áll” – derül ki a Kunetz által közzétett OMSZ-magyarázatból.

Nem példa nélküli, hogy az OMSZ belefolyik a politikába

Idén január elején a csapat azt az utasítást kapta, hogy ne az eddigi rádiócsatornát használják, hanem álljanak át a Budapest Tartalék 1-re. Ez egy izolált csatorna, amelyet nagyobb események alatt (tömegbaleset, Forma-1, Sziget Fesztivál) használnak azok a mentőegységek, amelyek azon az adott eseményen látnak el mentési munkát. Erre azért van szükség, hogy ne a fő rádiócsatornát „tömítsék el” a rádióforgalommal. Indoklást nem kaptak az átállásról. Orvosigazgatói utasítás – jött a válasz érdeklődésükre.

Kiderült, hogy nemcsak őket száműzték a tartalék csatornára, hanem az összes nem OMSZ-es mentőszolgálatot, például azt, amit a Máltai Szeretetszolgálat üzemeltet. Egy budaörsi mentőtiszt szerint ez logikus is lehet, hiszen ezek a mentőegységek nem napi szinten dolgoznak, ám őket bármikor, naponta akár többször is riasztja az OMSZ.

Szakmai érv nélkül ez megalázó. Hogy mi lehet a száműzetésünk oka? Nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy ne halljuk a főcsatorna rádiózásait. Például azt, hogy nem minket küldenek ki egy újraélesztéshez

– mondta feldúltan az egyik mentőtiszt.

Konkrét magyarázatot mi sem kaptunk az OMSZ-től. Mint írták, „a mentésirányítás kardinális eleme az irányítóközpont és a mentőegységek közötti kapcsolattartás, ami alapvetően digitális adattovábbítással (végpontok a »fedélzeti számítógépek”, tabletek) valósul meg, ugyanakkor meghatározott célokból rádióforgalmazás is történik. A rádiófrekvenciák, az azokon forgalmazó egységek, felhasználói csoportok kijelölése során a kommunikáció biztonságának és hatékonyságának optimalizálása érdekében a mentésirányításért felelős szakemberek számos operatív szempontot vesznek figyelembe.”

Nem lenne példa nélküli, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetősége politikai okokból büntet. Tavaly ősszel az OMSZ egyik régióvezetőjének, aki a privát Facebook-oldalára olyan fotót posztolt, melyen az látszik, hogy macskás fadíszes pólót visel (ez a „Mocskos Fidesz!” rigmus burkolt változata), visszavonták a vezetői megbízását, holott nem sokkal előtte Csató Gábor főigazgató kitüntetésben részesítette. Az OMSZ érdemben nem indokolta a leváltásról szóló döntést.

Azt is érdemes felidézni, hogy 2024 májusában az OMSZ rendszeréből a kormányközeli Bors hasábjaira szivárgott ki egy, az Országos Mentőszolgálattól származó jegyzőkönyvrészlet arról az esetről, amikor Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter gyógyszermérgezés gyanúja miatt mentőt hívott akkori férjéhez, Magyar Péterhez. Több hónapnyi vizsgálódás után kiderült, hogy a dokumentum valóban az OMSZ rendszeréből szivárgott ki, sőt meg is hamisították azt, de hogy miként, azt továbbra is rejtély övezi.

Azért küzdenek, hogy menthessenek

A budaörsi mentők nem hordanak macskás fadíszes pólót, és nem akarnak politizálni, csak életet menteni. Mostanra düh és elkeseredettség lett úrrá rajtuk, mert nem értik, hogyha rendesen dolgoznak, miért akarják őket ellehetetleníteni. Egyikük a rendelő közepén állva az ablakon mutat ki dühösen a közeli utca irányába:

Múltkor itt álltam, és láttam, hogy innen 200 méterre az egyik háznál áll az OMSZ mentője. Semmit sem tudtam tenni. Azért dolgozom, hogy embereknek segítsek, és megmentsem őket. Itt állok, és nem mondják azt, hogy menjek oda.

Bár az Országos Mentőszolgálat 2024-ben, az EP- és önkormányzati választás másnapján felmondta a korábbi szolgáltatóval a szerződésüket, a budaörsi csapat továbbra is dolgozik egy másik magánszolgáltatóval. Egybehangzóan állítják, hogy végzik a hivatásukat, és szeretnék, ha mindenki megértené, a céljuk ugyanaz: a rászoruló emberek egészségének megóvása.

Közben az OMSZ rendíthetetlenül próbálja a közvélemény tudtára adni, hogy a mentőszolgálat kifogástalanul működik. Nemrég sajtótájékoztatót tartottak az új mentőautók beszerzéséről, de rendszeresen posztolnak pozitív, szívmelengető történeteket is. Mint például arról a négyéves kisfiúról, aki a „Na, szia, mentő!” beköszönéssel hívta őket, mert a cukorbeteg anyukája rosszul lett.

A budaörsi mentőcsapat szerint fontos kiemelni a pozitív dolgokat, és jó, ha nyilvánosságra hozzák az ezekhez hasonló történeteket, de az OMSZ közben ne söpörje a szőnyeg alá a szakmai problémákat, amelyeket folyamatosan jeleznek, sokszor nemcsak a mentőszolgálaton belül, hanem minden közigazgatási szervnél, ahol csak lehet. A sajtóhoz azért fordultak, mert úgy érezték, nincs több hivatalos csatorna, ahol jelezni tudnák az aggályaikat.