Noha az ötvenes évek iparosítási lázában épült Dunaújváros eredetileg munkástelepülés, vagyis elvileg balosabb a magyar átlagnál, a Dunaújváros központtal működő Fejér megyei 4-es választókerület (mely 2014-ig 3-as számúként létezett, akkor a gárdonyi körzetből csatoltak hozzá településeket) a szabad választások történetében két kivétellel oda szavazott, ahová az ország többsége.

• 1990-ben az MDF-es jelölt, Illéssy István nyerte az egyéni mandátumot,
• 1994-ben az MSZP-s Kovács Pál lett a befutó, aki kilenc hónapig népjóléti miniszter volt a Horn-kormányban, majd a Bokros-csomag miatt lemondott. 1998-ban a város polgármestere lett, de szintén csak rövid időre: betegsége miatt 1999 elején távozott a posztról, a következő évben pedig elhunyt.
• 1998-ban jött az első kivétel, mert miközben Orbán Viktor alakíthatott kormányt, Újvárosban a szocialista Kálmán András győzött,
• ahogy pártja hatalomra kerülésével 2002-ben és 2006-ban is, 1999 és 2010 között ráadásul ő volt a város polgármestere is.
• 2010-ben aztán jött a NER, és előbb a fideszes Dorkota Lajosé,
• majd 2014-ben a párttársáé, Galambos Dénesé lett a mandátum (35,88 százalékos eredménnyel).
• 2018 hozta az újabb kivételt: a harmadik fideszes kétharmad ellenére a jobbikos Pintér Tamás 43,53 százalékkal győzött Dunaújvárosban Galambos ellen (a baloldalt képviselő DK-s Mezei Zsolt a 10 százalékot sem érte el),
• majd miután Pintért polgármesterré választották 2019 őszén, a 2020-as időközi választáson párttársa, Kálló Gergely futott be.
• 2022-ben aztán a Fidesz visszavette a mandátumot: az ellenzék hatpárti összefogásának dacára a volt kórházigazgató, Mészáros Lajos ült be az Országgyűlésbe, miután a voksok 46,17 százalékát megszerezte.

Igazi billegő körzetről van tehát szó, ahol a Fidesz a választókerületek 2014-es összevonása óta egyszer sem szerzett abszolút többséget, és a hat évvel ezelőtti időközi választással együtt négyből kétszer győzött, kétszer vesztett.

Kik indulnak egyéniben?

A küzdelmet csak még érdekesebbé teszi, hogy

• a Fidesz-KDNP a mandátum jelenlegi birtokosát, Mészáros Lajost indítja,
• míg a Tisza Párt a legismertebb arcainak egyikét, Nagy Ervin színművészt.

A párharc bizonyára kettőjük között dől el – hogy mi alapján, arra nemcsak alább, hanem a következő hetekben is keressük a választ Csatatér rovatunkban.

Rajtuk kívül:

• a Mi Hazánk jelöltje, Adamasky Lőrinc,
• a Demokratikus Koalíció aspiránsa, Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester
• és a Kétfarkú Kutya Párt embere, Berényi Gábor

száll biztosan harcba a mandátumért, de a Jobbiknak is lesz jelöltje, bár kilétét még nem hozták nyilvánosságra.

A kampányidőszakban az összes jelölttel szeretnénk találkozni, hogy minél többet megtudjunk róluk, terveikről, egyebek mellett arról, szerintük merre az új előre a régiónak most, hogy hosszú, fájdalmas agónia, két acélműre is elegendő közpénz elégetése után az utolsó dolgozót is elküldte a még a rendszerváltás idején is bő tízezer embernek (a mai választókerületben ez minden hatodik szavazásra jogosultat jelentené) munkát adó ipari monstrum.

Bemelegítésül jobbára abból szemezgetünk, amit a jelöltek maguk tartottak fontosnak közölni bemutatkozásukban.

A mihazánkos Adamasky Lőrinc Dunaújvárosban végezte iskoláit, műszerész, feleségével neveli egyéves kislányát. 2021 óta mihazánkos, 2024-től a választókerületi alapszervezet vezetője, „a fenntartható fejlődés elkötelezett híve, munkája során első kézből szerzett tapasztalatot a hazai kis és közép vállalkozásokat érintő kihívásokról”.

A DK-s Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester az utolsó pillanatban méretes keresztet kapott a hátára. A sárbogárdi központú körzetben induló, a minap korrupció gyanújával harminc napra letartóztatásba helyezett Mezei Zsolt ugyanis szintén dunaújvárosi, szintén DK-s és szintén alpolgármester – az ügy alighanem még azon DK-szavazók lelkesedését is lohasztja, akik nem keverik össze őket. A párt viszont kitart Mezei jelölése mellett.

Amit Szabó Zsoltról tudni illik: mindössze három éve igazolt át az akkor Gyurcsány Ferenc vezette pártba a Párbeszédből, ahol tagja volt az országos elnökségnek. Lépését azzal indokolta: „Baloldaliként, ellenzékiként és demokrataként mostanra a Demokratikus Koalícióban látom az egyetlen reményt egy olyan Magyarországra, ahol mindenki megkapja a lehetőséget a tisztességes megélhetésre és az életben való boldogulásra. Hiszem, hogy a Dobrev Klára által vezetett Árnyékkormány tud csak valódi alternatívát nyújtani az orbáni diktatúrával szemben.” A Párbeszéd az idei választáson nem is indul, igaz, DK-s árnyékkormány sincs már, Gyurcsány visszavonult, és a DK támogatottsága is jócskán visszaesett a Tisza megjelenésével – alpolgármesterként azonban Szabó azonban jól beágyazott jelöltnek mondható.

A kétfarkús Berényi Gábor megyei közgyűlési képviselő. Kalandos úton keveredett a 2026-os indulók közé: diplomás politológusként éveken át vendéglátózott Angliában és Írországban, „mosogatóként kezdtem, az étteremvezetői pozícióig jutottam, és egy hetvenfős csapat élén kellett végül abbahagynom”, a Covid kergette haza. Harmadik éve kutyás, bemutatkozásában így ír: „A kormány azt mondja, legyen űrállomás, én azt mondom, legyen Dunaújvárosban! Felvirágozna az ipar, lenne munka, maradnának a fiatalok. Akinek nem tetszik, az kiköltözhet az űrállomásra.” Arra is kitért: „A közfeladatot ellátó személyek sokszor csak a jogszabály által előírt minimumot teljesítik. De én maximalista vagyok. Sztálinista nem. Legyen minden jobb!”

És akkor a győzelemre esélyes két jelölt.

Kórházigazgatóból lett képviselő

Hogy Mészáros Lajos hányadik lesz a Fidesz idei országos listáján, nem tudni, az viszont tény, hogy 2022-ben csak a 103. volt, így ha nem győz egyéniben, nem került volna be a parlamentbe.

Születése idején, 1959-ben még Sztálinvárosnak nevezték Dunaújvárost.

Egyike a kormányoldal négy orvosi végzettségű képviselőjének.

A SOTE-n szerzett orvosdiplomát, majd urológus szakorvosi képzettséget, aztán egészségügyi szakmenedzser képesítést. Huszonöt éve dolgozott a dunaújvárosi kórházban, amikor 2010-ben főigazgatóvá nevezték ki. Egészen 2022-ig vezette az intézményt, amikor is 63 évesen a politikára váltott: az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként győzött, és mivel a két poszt összeférhetetlen, távozott a Szent Pantaleon Kórház éléről.

Az Országgyűlésben tagja a Népjóléti-, alelnöke az Igazságügyi Bizottságnak. Az ülésteremben négy év alatt tizenhatszor szólalt fel, nem egészen nyolcvan percig beszélt.

Országos ügyekben nem mutatkozik, a helyi médiában sem különösebben aktív. A fideszes megyei lap és dunaújvárosi testvérújságja ugyan rendszeresen beszámol a szerepléseiről (fogadta a lakossági fórumra érkező Gulyás Gergelyt; információkat osztott meg a Dunaferről; kijárta az állatvédelmi kormánybiztosnál a bezárt vasműben ellátás nélkül maradt macskák befogását, ivartalanítását, örökbe adását; az újvárosi kézilabda megmentése érdekében tárgyalt a sportállamtitkárral; MR-készüléket adott át a kórházban; felszólalt a Mikulásfutáson; a decemberi hidegben ételt osztott rászorultaknak; részt vett a nagyvenyimi templom nyílászárócseréje tiszteletére rendezett hálaadó szentmisén és így tovább), interjút mindössze egy rövid, ötkérdéseset találtunk tőle tavaly januárból.

Ebből tudjuk, hogy:

• 2024-ben a legnagyobb kihívást az jelentette számára, hogy az akkor még „csak” a bezárás szélére sodródott vasműben „minél több ember fizetése és munkahelye megmaradhasson”.
• Legnagyobb eredményének azt tartja: „Sikerült elérni a kormánynál, hogy a Vasműben újabb fél évig biztosítva legyenek a bérek, közben pedig azon dolgozni a kormánnyal, hogy minél több dolgozó számára pozitív jövőt biztosító megoldás születhessen.”
• Nagy gondot okozott neki, hogy „a kórházi MRI készülék közbeszerzési folyamata külső okok miatt akadozott, ezzel sok munka volt. Éves csúszással ugyan, de végül sikerült pontot tenni a végére. Már “csak» az építészeti kialakítás és az üzembe helyezés van hátra.”
• A legjelentősebb kihívásnak azt tartotta, hogy a két településsel bővülő választókerületbe továbbra is minél több forrás jusson, hogy az ott élők életkörülményei továbbra is javuljanak. „Még inkább jelen lenni a kisebb települések életében, megismerni az emberek igényeit, hogy a fejlesztések által növelni tudjuk a lakosságmegtartó képességüket.”
• A három kívánsága pedig az lenne, hogy: „Egészség, hosszú élet és a gyermekeim sikeressége.”

„Imádom, hogy nem csak művész vagyok”

Hogy Nagy Ervin hányadik lesz a Tisza országos listáján, nem tudni, de aligha lövünk mellé, ha a második és a tizenötödik pozíció közé tesszük, attól függően, hogy az őstiszások vagy az új menedzserek nevét ítéli majd vonzóbbnak, berántóbbnak a párt. És Tisza-győzelem esetén a kormányzati szerepvállalását sem zárhatjuk ki.

A színész szintén dunaújvárosi, tizenhat éves koráig élt a városban – és tizenhét évvel fiatalabb Mészáros doktornál, 1976-os. Szülei a város élsportolói voltak, édesanyja kézilabdázott, édesapja a Kohászban rúgta a labdát, fiuk négytusában nyert bajnokságot.

Miután 1999-ben diplomázott a színművészetin, a Katona József Színház szerződtette, 2020-ig maradt a társulat tagja.

Temérdek színházi szerep és főszerep megalkotója; filmek, tévéfilmek és tévésorozatok (fő)szereplője, tévés produkciók résztvevője. Valamint megannyi elismerés birtokosa, mind közül tán a Jászai Mari-díj a legfényesebb. Emellett Dunaújváros díszpolgára.

Ami a széles nyilvánosság előtti közéleti aktivitását illeti, jelzésértékűen: már 2013-ban kiállt a Pride mellett; 2019-ben a színházak finanszírozási rendszerének átalakításáról szóló törvény kapcsán

„pöcegödörszerű képződménynek” nevezte a magyar politikai életet, benne „félnótás országgyűlési seggnyalónak” Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőt;

és egyebek mellett a 2022-es pedagógussztrájkban is aktív szerepet vállalt.

Nem ő lenne az első színész az Országgyűlésben: a rendszerváltás előtt Avar István és Kállai Ferenc, utána Bánffy György (MDF), Darvas Iván és Fodor Tamás (SZDSZ), valamint Pécsi Ildikó (MSZP) is volt képviselő, sőt 1994-ben néhány hónapig Eperjes Károly (Fidesz) is.

A 2022-es országgyűlési választás éjszakáján Nagy Ervin a Partizánnak azt nyilatkozta: ha Orbán Viktor nyer, tán beszáll a politikába.

Két évet várt az ígéret realizálásával: miután Magyar Péter 2024 februárjában szembeszállt volt pártjával, a Fidesszel, Nagy az első között, még az esélytelenség hónapjaiban csatlakozott hozzá, és még abban az évben azt mondta egy HVG-s rendezvényen: „Magyar Péter ismeri a Halálcsillag tervrajzát.”

Ha a személyiségére vagyunk kíváncsiak, érdemes elolvasni a jóval a politikai színrelépés előtt, 2020 nyarán László Pál által a 24.hu-ra készített interjút, amelyben olyanokat mondott:

• „Én tényleg a nép hangja vagyok, amikor politikusokat küldök a faszba, akkor is! Mert én élvezem ezt. Mert én a melósokkal nőttem fel. Ha úgy tetszik, most is egy színházi melós vagyok. És büszke vagyok rá. Ha megkóstolnak, úgy válaszolok. Az apámmal mentem a 26-os számú építőipari vállalathoz, ahol ezek az egyenes gerincű csávók vettek fel malterozni. Szóval a habitusom valami hasonló lett. Bizonyos szempontból ettől a belvárosi kultúrkörtől elég messze vagyok, amiben most létezem. Igaz, talán ezért tudok benne kuriózum lenni. Nem vagyok megközelíthetetlen, és nyilván ezért is fáj jobban, ha néha kinyitom a számat.”
• „Nem vagyok értelmiségi alkat, a tépelődő zseniális színész, akiről semmit nem tudsz a színészetén kívül, nincs is rá szükséged, hogy tudj.”
• „Nem kizárólag a színházban gondolkodom, amikor keresem a lehetőséget, hogy a kreatív energiáimat lekössem. Minél nagyobb szeletét harapom az életnek hírnév tekintetében, annál jobban látom, hogy milyen sokfajta kapcsolatot hoz ez nekem… Imádom, hogy nem csak művész vagyok… Azt hiszem, hogy sok mindenben tudok jó lenni, és ezt szeretném is használni.”
• „A gyávák, akik nem mernek kilépni, azok mondják, hogy mekkora a pofád! Nem azt mondtam, hogy majd elkezdem kioktatni a kombájnost, hogyan kell aratni. Én nem a mindentudás egyetemén nőttem fel, mint a magyar politikusok, akik mindenbe bele akarnak pofázni. Tudom a korlátaimat.”

Az interjú utolsó mondata pedig, igaz, akkor még nem a közéletre, hanem „csupán” a színházi életre vonatkoztatva így hangzott:

Itt valamit elbasztunk.

The post Nagy Ervin és a fideszes volt kórházigazgató párharca teszi még izgalmasabbá a dunaújvárosi csatateret first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu