Egy szálloda biztosan nem helyez el egy hotelszobában kamerát
– szögezte le a 24.hu kérdésére Somlyai Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki egyben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a nevével fémjelzett BDPST Hotel Management Zrt. szálloda divízióját vezeti.
A szakmai szervezet vezetője szerint a kamerák funkciója a szállodákban értékmegőrzési és vagyonvédelmi cél, és használatuk kizárólag a közösségi terekre korlátozódik. Magyarázata szerint ez a vendégek érdeke is, hiszen a biztonsági megfigyelőrendszerek az ő értékeiket, vagyontárgyaikat is védik. Somlyai lapunk kérdésére hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szállodaszövetségnek nincs külön etikai szabályozása a közösségi terek kamerázására, mert a működést eleve jogszabályok keretezik.
„Nem ez a legnyomasztóbb problémája most a magánszállás-kiadói szakmának, de rossz ómen nekünk, hogy ez most előkerült” – fogalmazott érdeklődésünkre a magánszálláshelyek képviseletében a Magyar Péter lejáratásának céljával egy szálláskiadó portálokon elérhető lakásban készült videóról a Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége elnöke, Frankó Pál. Szerinte a kamerahasználattal kapcsolatos jelenlegi diskurzus reputációs kockázatot jelent az ágazatnak.
A szakember ugyanakkor szintén azt mondta, a vendégeknek nem kell attól tartaniuk, hogy tudtuk nélkül felvételeket készítenek róluk. Frankó Pál úgy fogalmazott:
Nagyon szigorú jogszabályok szabályozzák, hogyan lehet kamerafelvételeket készíteni bárhol is. Magánterületen az intim élet rögzítése rendkívül behatárolt.
A szakember kiemelte, hogy a szálláshelyek esetében különösen erős a jogi védelem, hiszen amikor a vendég használja a szállást, az kvázi az ő birtokába kerül arra az időre. Szerinte az, hogy ilyen körülmények között akár a szállásadó, akár harmadik szereplő kamerafelvételeket készítsen, majdnem lehetetlen. Mint mondta, el sem tudja képzelni, hogy szálláshelyen vagy bármilyen, közönség által látogatható helyen úgy készülhetne felvétel, hogy arról az illető nem tud. Etikai szabályozást viszont a magánszállásadók sem tartottak szükségesnek.
Megkérdeztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szakértőjét, Remport Ádámot is, aki szerint a kérdés jogi megítélése világos: a nyilvánosság számára nem nyitva álló helyiségben titokban felvevőkészüléket, kamerát elhelyezni azért, hogy azzal másokat figyeljenek vagy felvegyék a tevékenységüket, bűncselekmény. A rögzítés, a továbbítás és a nyilvánosságra hozatal ugyanúgy a tiltott adatszerzés büntetőjogi tényállásához tartozik, ezek egymástól eltérő elkövetési magatartásokat jelölnek. A szakértő kiemelte,
nem a publikálás teszi bűncselekménnyé az ilyen eseteket, hanem önmagában már az, hogy zárt helyiségben, az érintett tudta nélkül készül felvétel.
Arra a kérdésre, hogy kártérítési igényt megalapozhat-e, ha tudtunkon kívül egy szállodai szobában felvételeket készítenek rólunk, és azokat nyilvánosságra hozzák, Remport Ádám azt mondta, az ilyen esetek sértik a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, az emberi méltóságot is, így akár polgári per is indítható sérelemdíjért.
Az elmúlt években gyakran láthattuk, hogy az állam megsérti az állampolgárok magánszféráját és visszaél a személyes adataikkal
– emlékeztetett a szakértő, hasonló esetként említve a Pegasus-ügyet, a Covid-oltáshoz szükséges regisztrációkor megadott emailcímekre küldött propagandaanyagokat, a Budapest Pride ellehetetlenítésére bevezetett arcfelismerő rendszert vagy a Lázárinfón tüntetők bűnügyi adatainak nyilvánosságra hozatalát.
Ebből szerinte „egy olyan mintázat áll össze, hogy ezek a jogsértések szisztematikus eszközzé váltak a kormány kezében, mely aggályok nélkül hatol be az emberek magánszférájába, de akár a nyilvánosság előtt is ellenük fordítja a személyes adataikat.”
„Jogállamban az állam működése átlátható, az állampolgár magánszférája pedig védett. Ám ez az elv mintha egyre inkább a visszájára fordulna, miközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság minden politikailag kényes ügyben – így kivétel nélkül a fent felsoroltakban is – a hatalom pártját fogta az állampolgároké helyett.
Az állampolgárok egyre kevésbé számíthatnak arra, hogy a magánszférájuk biztonságban lesz
– figyelmeztetett az emberi jogi szakértő.
Magyar Péter a Tisza Párt elnöke a minap azzal állt ki a nyilvánosság elé, hogy orosz típusú lejáratás áldozata lett, melyhez egy tudta nélkül készített szexvideót terveznek felhasználni. A Tisza-elnök ezzel arra a beígért felvételre utalt, melyet szerinte a propagandamédia egy Radnai Márk Tisza-alelnök nevével fémjelzett oldalon tervezhet közzétenni.
Arról, hogy milyen könnyű lefoglalni egy ilyen domaint, itt írtunk.
Borkai-ügy
A korábbi győri polgármesterről, Borkai Zsoltról és társairól az Adrián, jachtozás közben készült kompromittáló felvételek köré épülő állítások több, egymástól külön futó büntetőeljárásnak ágyaztak meg.
- Volt zsarolási ügy, melyben a vád lényege szerint többen a jachton készült és később nyilvánosságra került kép- és videófelvételekkel próbálták megzsarolni Borkait. A bíróság első fokon, nem jogerősen több vádlottat elítélt, de az üggyel kapcsolatba hozott volt válogatott középpályás labdarúgót, Póczik Józsefet a zsarolás vádja alól felmentették. Tavaly novemberben az ügyben másodfokú ítélet is született, Póczikot ismét felmentették a zsarolás vádja alól, de 450 ezer forintos pénzbírsággal sújtották. Feleségét ugyanakkor 1 év 10 hónapra a rács mögé küldték.
- Három másik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. A Borkaiékkal tartó ikerpár egyik tagja lemondott a tárgyalás jogáról. Őt a bíróság személyes adattal visszaélés miatt 1,5 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta.
- A Borkai-ügyben az „Ördög ügyvédje”-szálon különleges személyes adattal visszaélés miatt hoztak jogerős ítéletet. Itt a szexuális tartalmú felvételek nyilvánosságra kerüléséhez kapcsolódóan emeltek vádat. A jogerős döntésre tavaly áprilisig kellett várni. A DK-s Czeglédy Csabát bűnsegédként akkor 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Az ügy másik vádlottját első fokon felmentették, amit a jogerős ítélet is helybenhagyott.
The post Kell-e tartanunk attól, hogy titkokban felvételeket készítenek rólunk egy szálláson? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





