Egy-két évtizede talán még az is különlegesnek számított, ha az ember Magyarországról Thaiföldre, vagy az indonéziai Bali szigetére utazott nyaralni. Manapság viszont már nemcsak ezekre a helyekre lehet sokkal könnyebben eljutni az ázsiai légitársaságok kedvező ajánlatai révén, hanem Délkelet-Ázsia más, korábban nehezen megközelíthetőnek gondolt szegleteibe is.

Az Air China például hét különböző kínai városba indít járatokat rendszeresen a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről. Az utasforgalom növekedését pedig az is jól mutatja, hogy a légitársaság a két ország fővárosát összekötő Budapest–Peking járata március végétől már a hét minden napján fel fog szállni.

A Covid alatti visszaesés után elkezdett visszaépülni a forgalom, a 2022-es utasszám a következő évre megduplázódott, 2025-re pedig a háromszorosára nőtt

– mutatta be az elmúlt években tapasztalható növekvő tendenciát a repjegy.hu online üzletágvezetője, Holczinger Zoltán a 24.hu-nak. És a növekvő számok mögött nem rövid kiruccanások, hanem hosszú, sokszor többhetes utazások állnak. Bangkok esetében az átlagos kint tartózkodás már közel egy hónap.

A főként saját utazásukat egyénileg megszervező turisták által használt repülőjegy-értékesítő portál szakértője mellett egy csoportos utazásokra szakosodott utazási iroda vezetőjét, a Magyar Utazási Irodák Szövetségét, és egy régóta a térségben élő magyar búvároktatót is megkérdeztünk arról, hogy csupán az utóbbi időszak kedvező utazási lehetőségei és az olcsó helyi árak miatt keresi fel annyi magyar mostanában a Távol-Keletet, vagy más is vonzóvá teszi számukra ezt a régiót.

Miért választják egyre többen Délkelet-Ázsiát?

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének szóvivője, Bakó Balázs szerint is egy jól látható tendenciáról van szó.

Határozottan nőtt az érdeklődés a távol-keleti desztinációk iránt, amit az olcsóbb repülőjegyek, a közvetlen járatok és a vízumkönnyítések együtt hajtanak

– fogalmazott Bakó. Majd azt is felsorolta a 24.hu-nak, hogy a Kínába turisztikai vagy üzleti céllal utazó magyar állampolgároknak jelenleg nem kell vízumot igényelniük, ha maximum 30 napig maradnak az országban, de Vietnámban is megszűnt a vízumkényszer a magyar turistáknak, és Indonéziában is könnyítettek a beutazási szabályokon – amire természetesen a magyar utazók is pozitívan reagáltak.

„A legnagyobb növekedést Kína esetében tapasztaljuk, de Japán is nagyon keresett, ahol Oszakában 2025-ben Expót is rendeztek, ez is sok érdeklődőt vonzott. Thaiföld, Bali – Indonézia – és Srí Lanka hagyományosan is nagyon keresett volt, az elmúlt néhány évben tovább nőtt a kereslet a magyar utazók körében is” – tette hozzá a szóvivő.

Magyarországról hova utaznak a legtöbben Délkelet-Ázsiában?

A Kínába és Japánba utazó magyarok számával kapcsolatban Holcziger is hasonlóan fogalmazott, de egyúttal azt is kiemelte, hogy továbbra is Thaiföld – azon belül is a főváros, Bangkok, és a népszerű nyaralósziget, Phuket – számít a legkeresettebb úti célnak a magyarok körében. Bangkok népszerűségében ugyanakkor az is nagy szerepet játszik, hogy az országban vagy a régióban való utazgatásnak a thai főváros tökéletes kiindulópontot ad – amit a turisták az olcsó helyi repülőjegyek és egyéb utazási lehetőségek révén ki is használnak.

„Ezen kívül az olyan klasszikus egzotikus nyaralóhelyek mellett, mint Bali vagy a Maldív-szigetek, japán és kínai városok vannak a lista élén” – fogalmazott a szakértő.

Holczinger szerint ugyanakkor a Maldív-szigeteken például jelentős visszaesést tapasztalnak, ahol 2023 óta majdnem a felére csökkent az utasszám.

Mennyi időt töltünk a régióban?

Mivel a Magyarországtól távol eső, akár 6-8 ezer kilométeres távolságra lévő távol-keleti országokba hosszú az út, és ebből kifolyólag az időeltolódás is sokkal nagyobb lehet, ezért a Délkelet-Ázsiába utazó magyarok általában több hetet is eltöltenek a régióban. Feltéve, hogy nem üzleti útra mennek.

„A legtöbb ázsiai úti célnál minimum két hét az átlagos kinttartózkodási idő, de Bangkok esetében például közel egy hónap. A kínai desztinációknál – elsősorban az üzleti célú utazások miatt – ez az idő rövidebb, közelebb van az egy héthez. Illetve a Maldív-szigeteknél is 9-10 nap között mozog az átlag, itt jóval gyakoribbak az egy hetes utazások valószínűsíthetően a – régióhoz képest – magasabb tartózkodási költségek miatt” – fejtette ki Holczinger.

Aki pár statisztikai adatot is megosztott velünk arról, hogy mik a legnépszerűbb desztinációk a repjegy.hu felhasználóinál, és átlagosan mennyi idő telik el a listán szereplő helyeket meglátogató turisták odaútja és visszaútja között.

Mennyivel lett olcsóbb az utazás a közvetlen járatok miatt?

A 2026-os nyári főszezonban már hét kínai nagyvárosba – Csungkingba, Hszianba, Kantonba, Ningbóba, Pekingbe, Sanghajba és Sencsenbe – lehet közvetlenül eljutni Budapestről. A közvetlen járatokkal pedig nemcsak időt, hanem pénzt is spórolhatnak az utasok, hiszen az átszállás általában kerülővel is jár – például az is előfordulhat egy távol-keleti utazás során, hogy előbb nyugat felé, mondjuk Londonba, vagy Németországba kell repülnünk, hogy ott aztán átszálljunk a másik gépünkre.

És a kerülő természetesen magasabb kerozinfogyasztással jár, amit a légitársaságok beleépítenek a jegyek áraiba.

„Ha kevesebbet kell repülni, kevesebb kerozint fogyasztanak, ez pedig értelemszerűen olcsóbbá tudja tenni az utazást. Ez bizonyos esetekben még látványos különbségeket is tud okozni. Ha az ember Japánba vagy Dél-Koreába akar menni, akkor ott ez 80-100 ezer forintot is tud jelenteni egy repülőútnál” – mondta lapunknak Prónay Bence, a Proko Travel ügyvezető igazgatója.

A kedvező árak mellett az is fontos, hogy világot lássanak

A régióban főként csoportos kínai körutazásokat szervező utazási iroda vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kedvezőbb árak nem a kezdő kalandorokat, hanem a tapasztalt utazókat vonzzák, akiknek előre kinézett célállomásaik vannak, és az olcsó utazás lehetősége miatt az utazás időpontján változtatnak ahelyett, hogy egy jó ajánlatot látva hirtelen kinéznének maguknak egy újabb célállomást.

Hasonlóan vélekedett Holczinger Zoltán is. „Általában a hosszabb távú utazások esetében az úti cél biztos – ez igaz az ázsiai úti célokra is és egy jó ár miatt inkább az utazás dátumán módosítanak: máskor utaznak, esetleg a kinttartózkodást rövidítik vagy hosszabbítják meg” – fogalmazott.

Ezeknek a tapasztalt utazóknak pedig a kedvező árak mellett természetesen az is nagyon fontos, hogy világot lássanak – mondjuk, távoli természeti csodák vagy kulturális kincsek formájában – és új kultúrákat ismerjenek meg, valamint új gasztronómiai élményeket szerezzenek.

Mennyibe kerül a szállás?

Bár Délkelet-Ázsiában rengeteg ország van, így egységes képet nehéz lenne mutatni a helyi árakról, mi azért megkérdeztünk egy régóta a régióban élő búvároktatót. Hajni korábban több évet töltött Thaiföldön, de egy ideje már Indonéziában – egészen pontosan Komodo szigetén – van a székhelye, a telefonbeszélgetésünk idején pedig éppen egy vietnámi kocsmában volt, ahova azért utazott, hogy találkozzon a jelenleg távol-keleti nyaralását töltő Balázzsal.

Oké, hogy ide veszel egy repülőjegyet, de itt 2500 forintért olyan minőségű helyeken szállhatsz meg éjszakánként, amik a Balatonnál 25 ezer forintba kerülnének. Szóval a repülőjegy ára vissza is jön pár nap alatt

– világított rá nagyon képletesen honfitársunk arra, hogy a valódi tenger – vagy óceán – látványa mellett miért érheti meg egy távol-keleti vakáció azoknak, akik megengedhetik maguknak, hogy nyaranta két hetet eltöltsenek a magyar tengernél úgy, hogy nem saját nyaralójukban szállnak meg.

Mennyibe kerül az étkezés?

„Az is számít, hogy mit eszel meg. Itt, Délkelet-Ázsiában az utcán enni iszonyat olcsó, fél-egy dollárért tudsz enni normális főtt ételt. Nem tudni persze, hogy vérhasad lesz-e vagy sem” – tette hozzá Hajni, majd így folytatta: „Amikor meglátogat a család, nekik azt szoktam mondani, hogy inkább ne együnk az utcán.”

A világ másik végében tartózkodó oktató ezután arról beszélt, hogy a nyugati ízvilághoz ragaszkodó turistáknak sincs miért aggódniuk, hiszen például francia vagy olasz éttermek is vannak, csak az ottani – forintban számolva párszázas ajánlatnak számító – streetfoodokhoz képest egy étteremben elfogyasztott pizza vagy spagetti sokkal drágább. Ami azt jelenti hogy nagyjából ugyanannyiba kerül, mint Magyarországon.

Beszélgetésünk idején az interjúalanyaink éppen egy kocsmában tartózkodtak, így a hézicefrét elfogadó nyugati turisták halálos metilalkohol-mérgezéséről szóló rémtörténetek árnyékában természetesen az alkoholfogyasztás is szóba került. A Komodón élő búvároktató az indonéziai tapasztalatai alapján azt mondta, hogy ezen a téren is van némi arányeltolódás. Ha az olcsó és egyben autentikus utcán kapható kaják 4-500 forintos áraiból indulunk ki, akkor az alkohol ezekhez képest arányaiban drágább.

Hiszen egy sör nagyjából annyiba kerül, mint egy pho leves.

Ezzel szemben ha egy normális, nem a turisták lehúzására szakosodott magyarországi étteremben rendelünk egy gulyást és egy korsó sört, szinte borítékolható, hogy az utóbbi olcsóbb lesz.

A jó idő és a jó árak mellett a jó hangulat is nagyon csábító

A korábban idézett szakértőkhöz hasonlóan a búvároktató is úgy látja, hogy Délkelet-Ázsia legnagyobb vonzerejét az egészéves meleg időjárás és a kedvező árak mellett még mindig a régió egzotikussága adja. Az, hogy az ide utazók egy sajátjuktól idegen, teljesen más világot szeretnének megtapasztalni.

Amit így festett le röviden és érzékletesen: „Itt teljesen más a kultúra, Balin és Thaiföldön mindenki mosolyog, mindenki kedves, nincsen stressz, mindenki le van lassulva – ami egyébként általában aztán kiakasztja a magyarokat. Ők nem tudnak leülni és várni. Az, hogy várni kell egy fél órát egy kajára, az már extrém hosszúnak tűnik egy magyarnak az elején.

De hogyha több időt van itt valaki, akkor elkezdi élvezni, hogy itt mindenki lassú, mindenki ráér, az emberek beszélgetnek. A közértben nem azon idegeskedve pakolnak el az emberek, hogy áll mögöttük a sor, hanem még ott is eldumálgatnak, és senki nem stresszel.

The post Olcsó repülőjegyek és lassú élet: ezért utazik egyre több magyar Délkelet-Ázsiába first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu