Két nagy meteorológiai ügynökség szerint is egyre valószínűbb, hogy az El Niño-jelenség még idén kialakul a Csendes-óceán keleti részén – írja az IFLScience.
Legfrissebb előrejelzésében a NOAA Klímaelőrejelző Szolgálata (CPS) azt írta, hogy 50–60 százalék az esély az El Niño kialakulására a 2026-os nyár során, míg az Ausztrál Meteorológiai Hivatal szerint „az El Niño kialakulásának lehetősége júniustól fennáll”.
Ha ezek a jóslatok beigazolódnak, a globális időjárási minták drámai átalakulásával nézhetünk szembe, aminek eredményként 2026-ban és 2027-ben globális hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg.
Ehhez hasonlót utoljára 2023–24-ben lehetett érezni, a 13 hónapos történelmi melegrekord-sorozat idején. Azóta 2024 (a mérések kezdete óta) a legtöbb mérés szerint abszolút rekorder, míg 2025 a harmadik helyet tudhatja magáénak.
Mi az az El Niño?
Az El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) – egy természetesen, nagyjából 2–7 évente ismétlődő éghajlati ciklus, amelyet az óceáni hőmérséklet és a légköri nyomás ingadozása vezérel a Csendes-óceán keleti részén. Az ENSO három fázis között váltakozik: El Niño (a meleg fázis), La Niña (annak hűvös megfelelője), és ott van az úgynevezett semleges állapot.
A világ jelenleg még La Niña állapotban van, bár ez, úgy tűnik, gyengül.
A NOAA modelljei szerint 60 százalék az esélye annak, hogy 2026 februárja és áprilisa között a La Niñából ENSO-semleges állapot lesz. Amint ez hamarosan bekövetkezik, valószínűsíthető, hogy El Niñóba lépünk át.
Az El Niño az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén jár melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, de következményei világszerte kimutathatóak. Az El Niño erősségétől függően számos hatással járhat, például akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a globális hőmérsékletet, ami szélsőséges időjárási viszonyokat, például aszályokat és áradásokat eredményezhet a világ egyes pontjain.
The post Példátlan felmelegedést hozhat a közelgő El Niño first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
