A Naprendszerben egyetlen másik bolygón sem figyelhetők meg olyan tektonikus mozgások és földrengések, mint a Földön, ez azonban nem jelenti azt, hogy a talaj nem mozdul meg időről időre. Az Apollo-program óta tudni, hogy időnként sor kerül holdrengésekre, nagyjából másfél évtizede pedig azt is tudjuk, hogy a Hold zsugorodik. Az elmúlt 200 millió évben mintegy 50 méterrel lett kisebb a sugara, amit most új bizonyítékok is igazolnak – írja az IFLScience.
A Hold fiatalabb korában geológiailag sokkal aktívabb volt, de idővel a belseje elkezdett lehűlni és megszilárdulni. Ahogy a belső réteg összehúzódott, a kéreg megrepedt és meghajlott. Az ehhez a folyamathoz kapcsolódó törésvonalakat, az úgynevezett lebenyes meredek lejtőket az amerikai Smithsonian Kutatóintézet tudósai, Tom Watters és kollégái azonosították.
A vizsgálatuk során kis tengeri gerinceket (SMR) fedeztek fel, amelyek a Hold sötét bazalt síkságaiban, a Hold-tengerekben találhatók.
A The Planetary Science Journal szaklapban közzétett kutatás részeként összesen 1114 új SMR-t találtak, amelyek száma mostanra összesen 2634-re nőtt.
A kutatómunka eredményeként megállapították, hogy az SMR-ek és a lebenyes meredek lejtők kora nagyon hasonló, átlagosan 124 millió, illetve 105 millió év. A csapat szerint ráadásul a kettő gyakran fizikailag is összekapcsolódik, emiatt úgy vélik: a Hold összehúzódása mindkettő kialakításáért felelős.
A kutatók lényegében az Apollo-korszak óta tudják, hogy vannak lebenyes meredek lejtők a Holdon, ám a hvg.hu szerint most először sikerült dokumentálni, hogy ezek az égitest egész területén jelen vannak. A kutatás segíthet jobban megérteni, milyen folyamatok zajlanak a Hold belsejében, ezt pedig a jövőbeni küldetések során is hasznosíthatják majd.
The post Újabb bizonyítékokat találtak a Hold zsugorodására first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
