Azt állítja, 1,7 milliárd forint eltűnt a legnagyobb győri önkormányzati cégnél. Tudják már, hol van ez a pénz?

Nem. A február 4-i közgyűlésen is megkérdeztük ezt Sárkány Pétertől, a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatójától, aki hozott egy bankszámla-igazolást egy hamis nokiás dobozban, ami szerinte azt mutatta, hogy ott a pénz. Arra viszont már nem tudott válaszolni, hogy ugyanezen a napon a Győr-Szol 3 milliárdos hitelkerete hogyan állt, mennyit használtak fel belőle.

Most már viszont tudjuk, hogy mi történt: a cég február 3-án lehívott további, több mint 2 milliárd forintot a hitelkeretéből. Ez szerintünk azt jelenti, hogy Győr Megyei Jogú Város Győr-Szol Zrt. által kezelt lakáskasszája szinte teljesen üres.

Az iratok alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz által felügyelt cég a pénzt felélte. Egyelőre vizsgáljuk, hogy pontosan mire és hogyan költhették el a pénzt.

Tehát abban van nézetkülönbség ön, illetve a Győr-Szol vezérigazgatója és a céget felügyelő fideszes Fekete Dávid között, hogy az is jó-e, ha nem a lakásbérleti díjakból van meg ez a pénz, hanem kipótolják a hitelkeretből, vagy ennek az összegnek folyamatosan ott kell lennie? Illetve az is megfelel, ha a pénz egy részét a lakások helyett másra költik, mert a hitelkeretből aztán úgyis visszateszik? Fekete Dávid a Lázárinfón azt mondta, hogy a főkönyv meg a bankszámla nem ugyanaz, így szerinte önök két össze nem függő adatot kiragadtak, összehasonlítják „az almát a villanykörtével.”

Ha jól értem, akkor az álláspontjuk szerint mindegy, hogy a bérleti díjat, ami beérkezett, mire költik. Pedig ez nem így van, a szerződés szerint csak és kizárólag önkormányzati lakások és ingatlanok felújítására, karbantartására, építésére és ezek folyó kiadásaira költheti a lakáskassza forrásait a vagyonkezeléssel megbízott Győr-Szol.

Tehát nem fizethetnék ki ebből a gázszámlát vagy a dolgozók béreit sem?

Szögezzük le, hogy fogalmam sincs, mire költötték ezt a pénzt. És elég abszurd helyzet, hogy a város polgármestereként tippeldét kell tartanom a városi lakáskassza négyötödének hollétéről. De egyébként nem, a gázszámlát és a dolgozók bérét sem fizethetik a lakáskasszából, mert ez Győr vagyona, nem a Győr-Szol Zrt. vagyona, amit szerződési feltételek mentén kell kezelniük. A gázszámlát, a lakásterülethez nem kötődő dolgozók bérét a város költségvetésében előirányzott működési támogatásból vagy a saját bevételeiből kell fizetniük. A Győr-Szollal kötött vagyonkezelési szerződésben egyértelműen benne van, hogy mire költhető a lakáskassza.

Vagyis a hitelt sem költheti másra, csak a lakásokra?

A hitel a lakáskassza tényleges bevételeit nem pótolhatja, csak a vagyonkezelési feladatok ellátásához szükséges további forrás lehet. Itt a lényeg az, amiről mind Sárkány Péter, mind Fekete Dávid hajlamos megfeledkezni: ez az összeg, amit az emberek havonta befizetnek a Győr-Szolnak, az nem a cég vagyona, hanem az önkormányzaté. Ők ezt a pénzt csak kezelik.

Kósa Roland alpolgármester elmondta a közgyűlésen, hogy a Győri Filharmonikus Zenekarnak otthont adó Richter Terem ennek a bizonyos Győr-Szol-féle folyószámla-hitelkeretnek a fedezete. Vannak még olyan győri intézmények, ingatlanok, amelyekre jelzálog van bejegyezve?

Igen, ha bármi gond lenne a hitellel, a bank így tudja érvényesíteni a követelését a Győr-Szol felé, illetve készfizető kezes az önkormányzat, ami szerintem nagyon veszélyes játék. A Richter Terem a Győr-Szol tulajdona, nem a városé. A jelzálogokról és a vállalt kötelezettségekről listát készítünk.

Egy rendőrségi nyomozás, illetve bírósági tárgyalás akár évekig is eltarthat. Itt most van egy állítás, egy tagadás, a szembenálló felek teljesen mást mondanak. Van-e mód arra, hogy az önkormányzat felkérjen egy független szakértőt, egy könyvvizsgálót, aki ebben a dologban belátható időn belül segítene a győri polgároknak?

A könyvvizsgáló csak azt tudja megállapítani, hogy a könyveléssel minden rendben van-e. De mi nem is azt vitatjuk, hogy a könyvelés rendben van-e vagy sem.

Itt egy teljes pénzügyi átvilágításra van szükség 2022-ig visszamenőleg. Ha megnézzük a Győr-Szol anyagi helyzetét, áttekintjük a mérlegeket, akkor látjuk, hogy folyamatosan milliárdos mínuszban van már nagyon régóta.

Ennek ellenére olyan üzleti döntések születtek, mint 2022 decemberében a Schäffer-ház 700 millió forintért történő megvásárlása. Abban az évben, amikor ez történt, több mint egymilliárdos mínusszal zárt a cég.

Ez az az épület, amelyet a Rákosfalvy Zoltán érdekeltségében lévő cégtől vettek meg?

A céggel együtt vették meg. A lényeg, hogy meghozott egy üzleti döntést a Győr-Szol, illetve az akkori tulajdonosi bizottság és a fideszes többségű közgyűlés, hogy ez egy jó ötlet, de szerintem meg nem volt az. A Győr-Szol működése egész egyszerűen nem gazdaságos, és erre bizonyíték a lakáskassza ügye is. De azt sem tartom jó működésnek, hogy Fodor Roland, az ellenzéki összefogást 2019-ben eláruló exjobbikos, most a Fidesszel együtt szavazó független önkormányzati képviselő a Győr-Szol Zrt.-vel köthetett egy havi nettó 800 ezer forintos szerződést.

Fodor Roland úgy nyilatkozott, hogy ez a szerződés jelenleg már nincs érvényben.

A képviselő úr azt mondta hogy ez a 800 ezer forintos szerződése már nincs. Kérdés, hogy van-e más szerződés, más összegről.

A teljes körű átvilágításra ki adhat megbízást, illetve ki fogja azt elvégezni?

Az nagyon egyértelműen kiderült az elmúlt egy évben, hogy a cégek esetében én jogkörökkel nem rendelkezem. Többször kerestük az önkormányzati cégeket, amelyektől az a válasz jött, hogy nekem nincs módom belelátni az ő működésükbe. A közgyűlésben próbáltam azt a javaslatot keresztülvinni, hogy a cégek kötelesek legyenek válaszolni a polgármesternek, de ezt a fideszes többség leszavazta. A titkolózás okát nem értem: ha minden rendben van, ahogy azt állítják, akkor miért nem nézhetjük meg a cégek belső iratait? Ebből kiindulva az a gyanúm, hogyha én azt mondanám, az önkormányzat nevében leszerződöm egy céggel, és megbízom, hogy a Győr-Szolt világítsa át, az lenne a válasz: én ilyet nem csinálhatok. Szerintem a közgyűlésnek kell azt kimondania, hogy a tisztánlátás érdekében egy teljes auditra van szükség a Győr-Szol esetében.

Jó pár önkormányzati cég, illetve intézmény esetében született feljelentés. De akad olyan ügy is, amelyben már vádat emeltek. A bíróságon az ügyészség hat év börtönt kért a GYHG korábbi, Dézsi Csaba András polgármestersége idején kinevezett ügyvezetőjére, Koronika Tamásra, illetve Alföldy Alexander szlovákiai üzletemberre. Koronika interjút adott a 24.hu-nak, melyben azt állította, hogy Dézsi Csaba András mindenről tudott, és a vádban szereplő dolgokat ő Dézsi utasításai alapján hajtotta végre – szerinte az ügyészség által túlárazottnak vagy feleslegesnek ítélt szerződések is a polgármester akaratából születtek. Dézsi Csaba András utódjaként tud-e ilyen utasításokról, illetve arról, hogy Alföldy Alexander is a korábbi fideszes polgármester utasításait hajtotta-e végre a GYHG-nél?

Amikor ebben az ügyben érdeklődtem, nem kaptam olyan dokumentumot, ami erről tanúskodott volna. Ami biztosnak látszik, az az, hogy 2020 januárjában megválasztották Dézsi Csaba Andrást polgármesternek, és májusban az a döntés született, hogy a GYHG-t kiemelik a Győr-Szolból, és különálló önkormányzati cégként fog működni. A koronavírus-járvány idején a közgyűlés nem ülésezett, polgármesteri határozatokkal születtek a döntések. Tehát a városvezetés mindenképpen kellett ahhoz, hogy egy vállalatból 100 százalékos közvetlen önkormányzati tulajdonú céget csináljanak. Ez a folyamat nem futhat le anélkül, hogy a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ne vegyen ebben tevékenyen részt. Nyilván az a fajta működés, ami most van, hogy a cégek nem kommunikálnak velünk, Dézsi Csaba András idején nem lehetett jellemző. Neki megvoltak azok a jogkörei, amelyek révén jóval komolyabb hatást tudott gyakorolni az önkormányzati cégekre és intézményekre. Hogy konkrétan Dézsinek ebben az ügyben milyen döntései voltak, milyen egyeztetéseket folytatott, azt nem tudom. Remélem, hogy ezt a nyomozó hatóság is megvizsgálta. Azt gondolom, ha ebben az ügyben ilyen állítást tett az elsőrendű vádlott, a bírósági tárgyaláson tanúként muszáj lenne meghallgatni az érintetteket.

Alföldy Alexander másodrendű vádlott esetében arra az állításra, miszerint ő Dézsi Csaba András végrehajtó embere volt, aki a polgármester nevében járt el, őt képviselte a GYHG-nél, oknyomozó újságíróként, majd Dézsi Csaba András utódaként mennyire talált bizonyítékokat?

Erről papír biztosan nem született. Alföldy Alexander hivatalosan nem volt polgármesteri megbízott. Az más kérdés, hogy informálisan milyen utasításokat kapott. Ezek azok a dolgok, amelyeket a nyomozó hatóságnak kell kiderítenie. Természetesen, ha bármi ilyen információ a tudomásomra jut, azt jelezni fogom a hatóságok felé.

Miért kellett egyáltalán a GYHG-nál hirtelen lecserélni az alvállalkozókat nem sokkal a polgármesterváltás után, mikor Borkai Zsolt távozása után Dézsi Csaba Andrást választották meg? Felmerülhet a gyanú, hogy az új városvezetéshez kötődő emberek jutottak ekkor megbízáshoz. Hogyan lehet kideríteni, hogy bármiféle protekció, kontraszelekció vagy politikai hátszél szerepet játszhatott-e a megbízásokban? Ha keletkezett vagyoni hátrány, akkor annak nyilván voltak haszonélvezői. Koronika Tamást nem vádolják azzal, hogy ő ebből pénzhez jutott volna. Ám, ha volt túlárazás, az így keletkezett jogtalan nyereséget valaki a eltehette. Ki lehetett az?

Mivel egy bírósági szakaszban lévő ügyről beszélünk, a nyomozó hatóságnak meg kellett azt is vizsgálnia, hogy történt-e ilyen. Nem ismerem az ügyet ebből a szempontból. Tekintettel arra, hogy a sértett fél nem az önkormányzat, hanem a GYHG, nem láttunk bele a nyomozati anyagokba, nem kaptunk az eljárásról tájékoztatást. Ha viszont egy ilyen megalapozott vádat letettek az asztalra, akkor meg kellett vizsgálni, hogy például a beszerzési szabályzata hogy nézett ki a GYHG-nak. Nem kellett volna a szerződésekre közbeszerzést kiírni?

Amikor újságíróként foglalkoztam az üggyel, én is azt láttam, hogy az egyik hónapban az egyik biztonsági cég még kétmillió forintért tudta ellátni az őrzési feladatokat, a következő pillanatban egy másik cég már nyolcmillióért tette ugyanezt.

A 24.hu számos cikkben foglalkozott a győri Városrendészetnél tapasztalható gyanús ügyekkel, illetve az ezzel kapcsolatos rendőrségi eljárásokkal. A fideszes közgyűlési többség hosszú ideig védte az intézmény korábbi ciklusban kinevezett vezetőit. A legutóbbi közgyűlésen azonban meglepő módon ők is megszavazták, hogy a Városrendészet a jelenlegi formájában szűnjön meg, illetve olvadjon be egy másik intézménybe. Mi állhat ennek a fordulatnak a hátterében?

A városrendészet ügyével azóta foglalkozom, hogy elfoglaltam a polgármesteri széket. Nagyon sok kérdés merült fel a működésükkel kapcsolatban. Az utcán dolgozó városrendészek munkáját nagyra becsülöm, hiszen nagyon nehéz körülmények között kell helytállniuk. Ők mindent megtesznek azért, hogy Győrben rend legyen. A polgármesteri hivatal ellenőrzési osztályának a jelentése nagyon súlyos szabálytalanságokat tárt fel az intézmény működésében. Ennek kapcsán feljelentést tettem. Ezt a belső jelentést a Fidesz-frakció is megismerhette. Nagyon egyértelmű helyzetek vannak benne leírva. Például, hogy már volt egy szerződésük belső ellenőrzési feladatokra, ennek dacára felvettek valakit belső ellenőrnek, akinek nem is volt erre jogosító végzettsége, miközben a belső ellenőrzést addig elvégzőknek nem szolgáltattak adatokat.

Lehet tudni, ki volt az, akit belső ellenőrnek felvettek, illetve hogyan került egyáltalán oda?

Ezt a nyomozó hatóság dolga kideríteni. Úgy gondolom, hogy végül megoldódhatnak a Városrendészettel kapcsolatos problémák azzal, hogy a közgyűlés elfogadta a javaslatomat: az intézményt vonjuk össze a mezőőri szolgálattal. Truka István, a mezőőri szolgálat jelenlegi vezetője előtte másfél évtizedig a közterület-felügyeletet vezette. Nála megvan az a szaktudás és végzettség ami a szabályos működést biztosítja, tehát rábízhatjuk ennek az intézménynek a vezetését is.

A beolvadással megszűnik Miletics Mór szakmai igazgatói pozíciója?

Ez már az új intézményvezető döntésén múlik, hogyan tudja a törvényes működést biztosítani. Az biztos, hogy, akinek nincs végzettsége, az nem lehet vezető, itt nincs lehetőség a mérlegelésre. A jelentés szerinti szabálytalanságokat pedig a rendőrség fogja kivizsgálni.

Mikor tavaly novemberben Magyar Péter Győrben járt, volt egy egyeztetés önök között. Találkozott, illetve beszélt-e azóta a Tisza Párt elnökével? Van-e a legnagyobb ellenzéki párttal bármiféle kapcsolata a polgármesternek, illetve a TSZV-nek?

Magyar Péterrel azóta nem találkoztam. Akkor elmondtuk neki azt, amit az önkormányzatok szempontjából fontosnak gondolunk, hogy egy következő kormánynak meg kellene valósítania. Erre nyitottságot mutatott, ami a Tisza programjában tükröződik is, bár nem érzem minden pontban elég konkrétnak: a szolidaritási hozzájárulást nem igazságosabbá kell tenni, hanem jelentősen csökkenteni kell. De legalább az irányok a legtöbb ponton jónak tűnnek.

Kicsit meglepő volt, hogy, amikor Magyar Péter itt járt, akkor külön volt a sajtótájékoztató, illetve a városvezetésben lévő emberek is pályáztak Tisza-jelöltségre, mint Kósa Roland alpolgármester és Tóth Péter polgármesteri kabinetvezető. Igaz, ők végül nem kerültek be az előválasztási körbe. Ez jelent egyfajta távolságtartást a TSZV és a Tisza között?

Az, hogy ők elinduljanak, nem a TSZV döntése volt. Én abba nem szólok bele, hogy a kollégáim közül ki hogyan szeretné szolgálni a hazáját. Ha Kósa Roland és Tóth Péter úgy érezték, hogy országgyűlési képviselőként tudnák ezt a legjobban megtenni, akkor ezzel nekem semmilyen problémám nincsen. Az pedig, hogy a Tisza Párt más jelöltekkel kívánt elindulni a választásokon, a párt döntése volt.

A Tisza Párt tömegbázisa valószínűleg nagyrészt baloldali, liberális és zöld szavazókból, a korábbi ellenzék híveiből áll. Ugyanakkor a vezetés szintjén inkább korábban a NER-hez kötődő emberek jelentek meg. Ez okozhat később belső ellentmondásokat?

Nem követem olyan közelről az ő működésüket, hogy véleményt tudjak erről mondani.

2024-ben azért alakulhatott ki a jelenlegi felállás Győrben, mert a kormánypárti polgármesterjelölttel szemben volt fideszesként Borkai is elindult, így nevető harmadikként az ellenzék nyerte el a városvezetést. Most viszont Borkai Zsolt nem indul, illetve láthatóan sokkal békésebb viszonyban van a Fidesszel, mint korábban. A Tisza jelöltje el tudja vinni az urnákhoz azokat, akiket Borkai Zsolt szakított le a Fideszről?

Én nem akarok ennyire beleszólni az országos politikába, és nem akarom elemezni azt.

A Tisza győri jelöltje, Diószegi Judit a városházán dolgozott korábban az ön személyi referenseként. Megjelent vele összefüggésben egy olyan vád, miszerint ő köztisztviselőként továbbra is felvette a fizetését, miközben már jelöltként kampányolt. Ez így volt?

Nagyon egyszerű és világos a helyzet. Diószegi Juditnak, amikor egyértelművé vált számára, hogy a Tisza jelöltségére kíván pályázni, azonnal jeleztem, hogy ez teljes mértékben összeférhetetlen a köztisztviselői pozíciójával. Ezt ő is így gondolta, és lemondott. Köztisztviselőként a törvény szerint hatvan napig még alkalmazásban van. Tulajdonképpen ez a felmondási idő. Semmilyen mérlegelési jogköröm nem volt sem nekem, sem a jegyző asszonynak, mert a köztisztviselőknek ez jár. Ez a hatvan nap február közepén telt le. És ezen idő alatt a munkavégzés alól fel volt mentve. A novemberi előválasztás idején Diószegi Judit szabadságon volt, utána pedig, miután ő lett a jelölt, lemondott.

Lehet azt mondani: de ha még állásban van, akkor miért nem dolgozik, illetve miért nem kötelezik rá, hogy kitöltse ezt a felmondási időt? Akkor viszont azért kapnám a támadásokat, hogy miért ül a Tisza jelöltje a városházán.

Ha már összeférhetetlenségről és közpénzekről beszélünk: a legutóbbi közgyűlésen felmerült, hogy polgármesterként szerződést kötött az Ugytudjuk regionális hírportál kiadójával, melynek korábban főmunkatársként ön is az alkalmazottja volt. Függetlenül attól, hogy ez jogszerű-e vagy sem, szerencsés, illetve etikus-e, hogy egy polgármester a hivatalba lépése után rögtön szerződést köt az őt előtte alkalmazó közéleti hírportállal? Utólag nézve is jó döntésnek tartja ezt?

Teljesen egyértelmű, hogy ez azért került elő a közgyűlésen, mert a lakáskassza ügyéről a Fidesz nagyon szeretné elterelni a figyelmet. Én ma is kiállok a döntésem mellett, ugyanis a célunk az, hogy elérjük a győrieket. A GyőrPlusz egy fideszes propagandalap. Mikor önkormányzati hirdetményeket akartunk megjelentetni, mondjuk arról, hogy ebösszeírás lesz, vagy mikor tartanak lőtéri gyakorlatot, akkor a lap elkezdett nekünk számlákat küldeni, holott önkormányzati médiacégként ezeket ingyen le kellett volna hoznia. Egyértelmű, hogy rajtuk keresztül az önkormányzat nem tud kommunikálni, csak a Fidesz. A GyőrPlusz kiadócégének vezérigazgatója a Fidelitas korábbi megyei elnöke. A Kisalfölddel volt ugyan egy ilyen jellegű szerződése a városnak, mely szintén városmarketingről szól, de jelezték nekünk, hogy 2024. december 31-én lejár, és nem kívánják meghosszabbítani, pedig mi szerettük volna. Az Ugytudjuknak online megközelítőleg szerintem akkora elérése volt, mint a GyőrPlusznak, ugyanakkor az Ugytudjuk-szerződés révén olcsóbban érjük el a helyieket, mint korábban. Ez 3 millió forint évente. A GyőrPlusz új, fidelitasos igazgatója két hónap alatt többet keres ennél.

Ha valaki a korrupció leleplezésének és megszüntetésének programjával lett városvezető, akkor nem jobb, ha nem ad egy hozzá közel álló céggel kötött szerződéssel támadási felületet maga ellen?

Nekem az a célom, hogy olcsóbban érjük el a győrieket, s ez a feltétel ezzel a szerződéssel megvalósult. Nem tartottuk ezt titokban, amikor tavaly augusztusban közérdekű adatigényléssel rákérdeztek, azonnal kiadtuk.

Ezeket a szerződéseket csak akkor kell kiadni, ha valaki kéri, vagy alapból fel kell tenni az önkormányzat honlapjára?

Időközben megreformáltuk az üvegzsebrendszert, és tavaly július óta más rendszerben működik a közzététel. Viszont ezek a szerződések 2025 júliusa előttiek, így akkor még nem kerültek fel. Azt kértem, hogy ebbe a rendszerbe visszamenőleg is töltsük fel a szerződéseket.

Az egyetlen dolog, amit ebben az Ugytudjuk-ügyben másképp csinálnék, hogy már akkor, rögtön a szerződéskötés után nyilvánosságra kellett volna hozni, hogy ezen a portálon keresztül akarunk kommunikálni.

Van egy olyan, ciklusokon átívelő dolog, amiben nagyon sok közpénz van: a 23 milliárd forintból felújított győri fürdő. A közgyűléseken ezt nem a fideszes többség, nem is a városvezetés, hanem inkább a független képviselők, Borkai Zsolt, Hajtó Péter és Fodor Roland vetették fel. 2024 márciusa óta az üzemeltető, a Rába Quelle nem fizet érte bérleti díjat arra hivatkozva, hogy nem olyan állapotban kapta meg, ahogy ígérték neki. A közgyűlésen azt tették szóvá, hogy az önkormányzat nem indít a cég ellen végrehajtást, illetve nem küld az üzemeltetőnek fizetési meghagyást. Miért nem?

A fürdő 2023 nyarától működött, és egészen 2024 márciusáig fizette az üzemeltető a bérleti díjat, utána pedig már nem.

De mi történt akkor?

Akkor még nem én voltam a polgármester, nem tudom, hogy mi történt. A Rába Quelle arra hivatkozik, hogy nem olyan műszaki állapotú fürdőt kaptak, mint amit ígértek nekik.

Ezt bármilyen vizsgálat, hivatalos jelentés, illetve jegyzőkönyv alátámasztja?

Tény, hogy folyamatosak a garanciális javítások a fürdőben, egy sor ilyen történt az elmúlt években.

Egy viszonylag új létesítménynél azért furcsa, hogy valami folyton elromlik, nem?

Mondok még furcsábbat: Kovacsics Imre, az üzemeltető Rába Quelle tulajdonos-ügyvezetője vagy épp szerződéses tanácsadóként, vagy más minőségben, de mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél ott volt valamilyen formában. Nekem is nagyon furcsa, hogy valaki, aki végigkíséri az egész folyamatot, a végén, a befejezés után egyszer csak azt mondja, hogy ez nem olyan lett, amilyennek szerette volna.

A folyamat során ő ezt nem jelezte?

Én nem kaptam semmilyen olyan információt, hogy Kovacsics Imre ezt bárkinek is jelezte volna. Azt tudom, hogy 2024 márciusa óta ezekre a javításokra hivatkozva nem fizetnek. A bérleti díj havonta nagyjából bruttó 5,5 millió forint. A tartozás mostanra nagyjából 114 millió forint, ebből az áfa, amit az önkormányzatnak be kellett fizetnie, 24 millió forint. Ha számlát állítunk ki, az áfát be kell fizetni az állam felé akkor is, ha a számlát felénk nem egyenlítik ki. Természetesen, ha kiderül, hogy ezek nem teljesült számlák, akkor az önkormányzat az áfát vissza fogja kapni. A közgyűlés döntött arról, hogy ezt a helyzetet jogilag meg kell oldani, és el kell számolni az üzemeltetővel. Egyetértés van a politikai oldalak között, hogy a fürdőnek jól, illetve törvényesen kell működnie.

Pontosan mit jelent az elszámolás?

Amikor véget ér az egymással folytatott jogviszonyunk, akkor tisztázzuk a másikkal szembeni követeléseket. Az üzemeltetőnek is vannak követelései, ezeknek a jelentős részét mi alaptalannak tartjuk – és természetesen nekünk is vannak követeléseink.

Az üzemeltetőnek mik a követelései?

Nem tudok erről nyilatkozni, mert ezek zárt ülésen hangzottak el, illetve üzleti titkot képeznek. Az elszámolás mindenképpen meg fog történni, akkor is, ha a Rába Quelle elindul a fürdő üzemeltetésére meghirdetett közbeszerzésen, és megnyeri.

Közbeszerzésen hivatalosan nem indulhat el, akinek köztartozása van. A Rába Quelle mégis elindulhat a közbeszerzésen, miközben tartozása van az önkormányzat felé?

Ennek a jogszabályi oldalát nem ismerem, nem tudok róla felelősen nyilatkozni. A lényeg az, hogy bármi is lesz a vége, akár a Rába Quelle nyeri meg a közbeszerzést, akár más cég, a jelenlegi üzemeltetővel el fogunk számolni. Ennek a részét fogja képezni az elmaradt bérleti díj kérdése, hisz az eredeti szerződés is rögzítette már, hogy mekkora összeget kell befizetni évekre elosztva. Az is benne van egyébként a szerződésben, hogy ezt hány évente kell felülvizsgálni. Ez viszont Borkai Zsolt polgármestersége alatt, sem 2013-ban, sem 2018-ban nem történt meg. Abban bízom, a Rába Quelle partner lesz abban, hogy ezt békésen tudjuk rendezni. Amennyiben nem, akkor érvényesíteni fogjuk az önkormányzat vagyoni érdekeit – akár peres úton is.

Utólag nézve jó ötlet volt ezt a fürdőt így felújítani, illetve üzemeltetni?

Szerintem ez a Modern Városok Program keretében történt, 23 milliárdos felújítás egy elhibázott projekt. Már önmagában hiba volt a régi fürdő területén megvalósítani, inkább a déli városrészben kellett volna egy új strandot építeni. Óriási probléma, hogy alapvető dolgokat nem oldottak meg a fürdő működésével kapcsolatban. Például, hogy a kutak és a fürdő közötti vízvezeték-hálózat rendben legyen. Fel kellett volna újítani, de ezt nem vették bele a 23 milliárdos projektbe, pedig a kutakat a Rába Quelle üzemelteti. A projekt alapvetően átgondolatlan volt. De nekünk a mára kialakult helyzetet kell megoldanunk. Magyarországon és Szlovákiában is lehet olyan fürdőket üzemeltetni, amelyek profitot termelnek.

A győri fürdővel nem ez a helyzet?

Nem tudjuk, mert hiába kértünk adatokat a Rába Quellétől, nem kaptunk erre választ. A Rába Quelle alapvetően termel profitot, már csak azért is, mert a bérleti díjat, amíg fizették, minden évben visszakapták fejlesztésre. A teljes összeget. Az a kérdés, hogy végül állagmegóvásra vagy fejlesztésre használták-e? Ugyanis fejlesztésre kapták, nem állagmegóvásra. Ezt meg kell nézni, hogy rendben volt-e. Emellett korábban nyugdíjas bérleteket is vásárolt az önkormányzat. Ez a két tétel – nekem úgy tűnik – majdnem pontosan kiadta a cég profitját egyes években. Persze ahhoz, hogy hosszú távon nyereségesen lehessen működtetni, kellene egy szálloda is a strand mellé. Ennek a lehetőségét egy munkacsoport vizsgálja.

Nemrég Győrben járt Lázár János. Sikerült beszélni vele? Például a győri vasútállomás állapota, illetve a vasúti közlekedés, a Volán felé fennálló győri önkormányzati tartozás ügyében?

Azt, amit Lázár János Győrben elmondott, miszerint kamatmentes részletekben öt év alatt fizetjük ki az 570 millió forintos Volán-tartozást, már korábban bejelentettük. Lázár miniszter úrral én még nem találkoztam, de több alkalommal kerestük őt, illetve a tárcáját számos ügyben. Az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről volt már olyan helyettes államtitkár, aki járt nálunk, de a miniszter nem gyakran válaszolt a kérdéseinkre – talán egyszer. Nekem egy dolog fontos: végre akadálymentes legyen a győri vasútállomás. Örülnék, ha egyszer végre szépen nézne ki a pályaudvar, de a legfontosabb, hogy babakocsival, kerekesszékkel lehessen közlekedni ott, és az akadálymentesítés terjedjen ki a vasútállomást a buszpályaudvarral összekötő aluljáróra is.

Ki az a kormánytag, akivel a legjobb viszonyban van?

Navracsics Tiborral, az önkormányzatokért felelős miniszterrel több alkalommal tudtunk találkozni. Ő mindig nyitottan állt a megkereséseinkhez.

Navracsics kritikusabb a Fidesszel kapcsolatban, illetve másképp nyilatkozik erről, mint a legtöbb kormánypárti politikus. Ez a tárgyalásokon is megnyilvánul?

Navracsics Tibor látja azokat a problémákat, amelyeket a 25 megyei jogú várost vezető polgármester közösen felvetett. Az ellenzéki polgármesterekkel összeraktunk egy csomagot, amit a Megyei Jogú Városok Szövetsége nagyrészt el is fogadott. Mindannyian úgy látjuk, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formájában nem jó. Navracsics Tibor ehhez a kérdéshez is nyitottan áll. Nagyon remélem, hogy bármilyen színezetű kormány alakul április 12-e után, felül fogja ezt vizsgálni.

A reményen túl van tényleges kilátás arra, hogy ezt felülvizsgálják?

Muszáj lesz, mert ha április 12-e után is marad a szolidaritási hozzájárulás, az önkormányzatok csődbe mennek. Győr még nincs ebben a helyzetben, de van olyan önkormányzat, amelynek ma is sokkal nagyobb problémát okoz a jelenlegi rendszer.

Láttuk, hogy tavaly februárban hogyan született meg az akkori költségvetés Győrben. Mi várható idén?

Mi beterjesztettük az egyensúlyi költségvetést. Azt látni kell, hogy ez egy nagyon feszes büdzsé lett az állami elvonások emelkedő mértéke miatt. Illetve a TOP-os fejlesztések elindítása is olyan tételt jelent, amely miatt sok helyen csak a tavalyi szintet tudjuk tartani a finanszírozásban, kevés helyen tudunk többet adni. De egyensúlyban van a költségvetés.

A Fidesz és a városvezetés költségvetés-tervezete most közelebb áll egymáshoz, mint tavaly?

A fideszes verzióról még nem tudok semmit.

Informálisan sem mondtak önnek a fideszesek erről semmit?

A mi költségvetéstervünkre azt mondták, hogy tiszás megszorító csomag, ezt nem tudom értelmezni. Nem értem, mire gondolnak.

A Fidesz mit akar az önök tervezete helyett?

A tavalyi tapasztalatunk az volt, hogy ők átírták az egészet, és azt akarták megszavazni. De nekünk ezt végül sikerült megakadályozni. Az idei a költségvetés-tervezetünk elkészült, és várjuk a fideszes módosító javaslatot, de ez a mai napig nem érkezett még meg. Eddig nem tárgyalta ezt a pénzügyi bizottság sem, sőt, határidőre össze sem hívták, amivel szerintem törvényt sértenek, mert ezt február 15-ig meg kellett volna tenni.

A Tisza programja a migrációval kapcsolatban még szigorúbb, mint a Fideszé. Mert nemcsak az illegális bevándorlást korlátozná, de a legális vendégmunkások bejövetelét is megállítaná. Ha Győrben megnézzük, kik a biciklis futárok, kik dolgoznak a gyárakban, nagyon sok Fülöp-szigeteki vendégmunkást látunk. Reális az Európai Unión kívülről jövő munkaerő teljes letiltása?

Polgármesterként szerintem nekem az a feladatom, hogy olyan cégeket csábítsunk a városba, amelyek jó fizetést és biztonságos munkahelyeket kínálnak a győrieknek.

A polgármester és a városvezetés nem indul a választásokon, mégis sokkal aktívabbak a közéletben, mint a helyi tiszás képviselőjelöltek. A Lázárinfóra például Kósa Roland elment, sőt, kérdezett is, miközben a két tiszás jelöltet nem lehetett ott látni, de a nagy helyi érdeklődést produkáló közgyűléseken sem igen tűntek ki az aktív jelenlétükkel. Mi lehet ennek az oka?

Pech a Fidesznek, hogy éppen akkor derültek ki a különböző visszásságok, amikor a választási kampány is elindult. Ha decemberben felfedezünk egy bűncselekmény gyanúját felvető ügyet, akkor nem mondhatjuk azt, hogy csak májusban teszünk feljelentést. Mi alapvetően helyi ügyekről, helyi cégekről és intézményekről beszélünk. Kósa Roland alpolgármester helyi ügyekről ment kérdezni. Mi ezt csináltuk a kampány előtt, és utána is ezt fogjuk – a közgyűlésben és a jelenlegi, valamint a leendő kormány felé egyaránt. Hogy a Tisza hogyan kampányol, arra nekem semmilyen rálátásom nincsen. Azt nekik kell eldönteniük, mennyire csatlakoznak ezekhez az ügyekhez.

Polgármesterjelöltként, előtte pedig újságíróként végigcsinált pár kampányt. Mennyire lát esélyt, hogy a Tisza elhódítsa a Fidesztől a két győri választókerületet? Az 1-es körzet teljes egészében győri, ott az ellenzék jobban szerepelt korábban is. A 2-es korábban reménytelen volt, most akár ott is megfordulhat a helyzet?

Annyiban a helyi ügyeknél is kötődünk az országos kampányhoz, hogy a Fidesz jelöltjei – mind Fekete Dávid, mind Szeles Szabolcs – közgyűlési képviselők. Győr és környéke lakói látják a munkájukat a közgyűlésben. Ez alapján egyértelmű bizonyítványt állítanak ki magukról folyamatosan. A legutóbbi választás óta rengetegen költöztek ki Győrből a környező falvakba. Hogy ők miként fognak szavazni, nem tudom, de ez lehet, hogy felborítja a korábbi egyensúlyt.

A Dézsi Csaba András által kinevezett cég- és intézményvezetőket a Fidesz szép lassan elengedi. A Győr-Szol, a Győr Projekt, a Győr Plusz Média, illetve a Városrendészet éléről is távozni kényszerültek a kormánypárt kinevezettjei. Borkai Zsolt részéről a korábbi pártjának történő visszavágás iránti hajlandóságot valószínűleg az is növelhette, hogy Dézsi alatt szinte az összes emberét kirúgták. Megtörténhet, hogy a következő önkormányzati választáson Dézsi fogja eljátszani Borkai szerepét szembefordulva a Fidesszel?

Nem beszélek Dézsi Csaba Andrással, így nincs erről információm. Szerintem ő is kiállította magáról a bizonyítványt a polgármestersége alatt. Azt gondolom, hogy a város róla nagyon egyértelműen elmondta a véleményét. És nagyon remélem, hogy a győriek még ebben az évben erről a közgyűlési felállásról és az én munkámról is is el tudják mondani a véleményüket.

Ezek szerint ismét kezdeményezni fogja a közgyűlés feloszlatását, amit az 1,7 milliárd ügyénél már megtett, csak akkor nem járt sikerrel?

Igen.

The post Pintér Bence: Szögezzük le, fogalmam sincs, mire költötték a város pénzét first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu