Ez egy brutális gyermekbántalmazó rendszer. Az embernek forr a vére, olyan történetekkel találkozunk

– állítja Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint, akik néhány hónapja azt tűzték ki célul, hogy lerombolják ezt a bántalmazó rendszert. Kemény szavakkal foglalják össze a munkájukat:

segítünk azoknak a szülőknek, akik gyerekét jogtalanul vette el a sokszor maffiaállamként működő orbáni-pintéri rendszer.

Ők annak a Babamentő Akciócsoportnak a vezetői, akiknek tatabányai akciójáról a Népszava pénteken döbbenetes riportban számolt be. A cikk olyan szülők történetét tárta fel, akik nem vihették haza a tatabányai kórházból az egészséges kislányukat. A szülés után nem sokkal az édesanyát kirakták a kórházból, majd naponta kétszer engedték be szoptatni. Ekkor lépett a színre Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint babamentő csapata, és hamar világossá vált számukra, hogy valami nincs rendben, a gyerek ugyanis egészséges, és gyámhivatali határozat sem volt az ügyben. Egyik reggel azonban hiába ment be a kórházba az anya, az újszülött gyereke eltűnt. Kiderült, a szülők tudta nélkül elszállították a csecsemőt a kórházból, és nem mondták meg nekik, hogy hova. A nagymama derítette ki, hogy a baba nevelőszülőkhöz került. A család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben, de összkomfortos ingatlanban él, viszont szeretetben és gondosan neveli két nagyobbik gyereküket.

A babamentők lapunk megkeresésére elmondták, a cikk megjelenésének és a fellépésüknek köszönhetően úgy tűnik, a gyerek ezen a héten végre hazakerülhet vér szerinti családjához. Bár nem derült ki, mi volt a hatóság problémája, a szegényesen élő család otthonában végül mégsem találtak kivetnivalót, így pár napon belül hozzájuk kerülhet a babájuk.

A gyermekvédelem mint biznisz

Bai Lászlónak és Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak három hét leforgása alatt a tatabányai volt a negyedik ügye.

Előzőleg három, szintén kórházban visszatartott csecsemőt sikerült a segítségükkel a vér szerinti szülőkhöz visszaadniuk; kettőt a miskolci, egyet pedig a szekszárdi kórházból. Azt állítják, minden esetben felmerül a vármegyei főispánok személyes felelőssége is.

Juhász-Bauer Ágoston Bálint saját érintettsége okán lett gyermekvédelmi szakértő és babamentő.

A most 10 éves nevelt fia, Aladár története már több helyen megjelent a sajtóban, egyebek mellett az RTL is tudósított róla. Ő az a kisfiú, akit 7 évesen, 2023 novemberében Spanyolországban a rendőrök erőszakkal elszakítottak az édesanyjától, akinél jogszerűen volt elhelyezve. A fiút az addig a gyerek felé sem néző magyar apának adták át. Ágoston és a szakértők is azt mondják, a vér szerinti apa Aladárt az édesanyja és a kishúga ellen hergeli. Aladárért két és fél éve küzd az édesanyja és a párja, Ágoston, aki azt mondja, a nyomozási bíró a rendőrségi határozatban megfogalmazott, a legmagasabb rangú politikusokkal kapcsolatban felvetődött vesztegetési gyanú miatt ügyészi nyomozást rendelt el. Ágoston állítása szerint több igazságügyi szakértő is leírta, hogy a gyereket ki kell emelni a biológiai apja mellől, aki ellen jelenleg több büntetőeljárás is zajlik. Aladár mégis az apjánál van, teljesen elzárva húgától, a szerető nagyszüleitől, az édesanyjától és a nevelőapjától. A gyerek érzelmi és mentális fejlődése romokban van az igazságügyi szakértők szerint is, mégis 28 hónapja a rendszer fogvatartottja – fogalmazott Juhász-Bauer Ágoston Bálint, aki tavaly ősszel belügyminisztériumi szakvizsgát tett három belügyi főtiszt előtt, és magánnyomozó lett.

Bai László a közösségi médiában követni kezdte Aladár ügyét, és mivel segíteni akart Ágostonnak, elkezdte képezni magát a gyermekvédelmet szabályozó jogrendszerből. László másfél éve főállásban családoknak segít gyerekeik visszaszerzésében.

A Jobbik elnöke, Adorján Béla kereste meg és kérte fel őket a Babamentő Akciócsoport létrehozására. A párt biztosít számukra anyagi hátteret, például úgy, hogy autót finanszíroz nekik. László és Ágoston úgy döntöttek, elfogadják a felkérést, és a Jobbik színeiben el is indulnak az áprilisi választáson – előbbi Bicskén, utóbbi Keszthelyen lett jelölt.

A babamentők szerint a tatabányai eset is rávilágít arra, hogyan működik a rendszer, amelynek – tapasztalataik szerint – az a célja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyerekei ne a vér szerinti családjukban nevelkedjenek, hanem bekerüljenek a gyermekvédelmi rendszerbe, amelynek működését bizniszként írják le: rengeteg pénzt kap például a nevelőszülői hálózat, beleértve az egyházra bízott hálózatot is. A babamentők azt állítják, az állam nem a vér szerinti családokat segíti.

Ha nevelőszülőkhöz három gyermeket visznek, akkor nekik havonta 770 ezer forintot adnak munkabérként. Ez évente több mint 9 millió forint. Ezzel az összeggel a szegénységben, mélyszegénységben élő normális, gyermekeiket szerető, vér szerinti szülőket és a családokat kell támogatni

– vélik a babamentők.

Állításuk szerint a családokból kivett gyerekek közül sokan külföldre kerülnek, ahonnan már nagyon nehéz visszahozni őket. Erre már törvény is van tavaly óta: ha a magyar állam külföldre adja örökbe a gyereket, akkor a vér szerinti szülei soha nem tudhatják meg, hova került a gyermekük.

A szegényebb családokra utaznak

A kórházakban visszatartott csecsemők kapcsán László és Ágoston azt mondja, a probléma a jelzőrendszerrel kezdődik. Akár a védőnőtől, akár a szakszolgálattól érkezik egy jelzés arra vonatkozóan, hogy valami nincs rendben a családnál, akkor beindul a gépezet. „A jelzés nem határozat, mégis a kórház szinte parancsnak veszi, és teljesen jogszerűtlenül visszatartja vagy el is veszi a csecsemőt a szülőktől” – állítja Ágoston.

Sok esetben a jelzéseket nem is ellenőrzik. László azt mesélte, volt olyan ügyük, amelyben a főispán közölte, a szülők azzal veszélyeztetik a gyereküket, hogy nem adják be neki a gyógyszert. A babamentők felkeresték a megvádolt szülőket, és megbizonyosodtak arról, hogy beadják a gyógyszert a gyermeküknek. Kérésükre a szülők többször le is videózták a gyógyszerbeadást, a felvételeket pedig elküldték nekik. A hatóságok viszont semmiféle bizonyítékot nem kértek a szülőktől, egyszerűen csak el akarták venni a gyereket, Ágoston és László szerint egy fikción alapuló ürüggyel:

Találnak valami fikciót a hatóságok, ami alapján meghozzák a döntést: a gyereket ki kell emelni a családból. Így olyan gyerekeket szakítanak el a szülőktől, és tesznek be a gyermekvédelmi rendszerbe, akiket nem kéne.

A két babamentő állítja, a hatóságok a viszonylagos szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élő családokra utaznak. Ők azok, akiknek nincs pénzük arra, hogy például jogi útra tereljék az ügyüket.

Gyakran a jogszabályok is ellenük dolgoznak. A törvény például kimondja, ha a szülőktől elszakított, kórházból elvitt csecsemőt háromszor nem látogatja az anya vagy az apa, örökbe adhatóvá válik, sőt, el is tiltják tőle a vér szerinti szülőt. László azt is elmondta, volt, hogy a miskolci kórházból Vácra vitte a hatóság a babát.

Ha valakinek nincs pénze utazgatni a borsodi megyeszékhelyről a Dunakanyarba, ráadásul többször is, akkor a kapcsolattartás megszakad. A rendszer sokszor direkt ellehetetleníti a szülőt

– foglalják össze a helyzetet. Hozzáteszik: ahelyett, hogy a hatóságok, a gyermekjóléti szolgálatok és az egyház segítene a nehezebb sorsú, szegénységben élő családokon, jelentéseket írnak, amelyek oda vezetnek, hogy kiveszik a gyereket a családból.

Határozottak és kitartóak

Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint azt is állítják, a hatóságok célkeresztjében nem csak a szegény, ezáltal kiszolgáltatott családok állnak. Hátborzongató szerintük, hogy a külső is számít:

az a gyerek van a legnagyobb veszélyben, aki szép.

A duó rendkívül hatékonyan dolgozik: amint tudomást szereznek egy visszatartott babáról, már mennek is a kórházhoz, és személyesen járnak közben, hogy kihozzák a gyereket, ami eddig három esetben néhány óra alatt sikerült is. Nem erőszakosak, de határozottak, kitartóak, ismerik a jogszabályokat, és nem félnek rendőrt hívni. Nemcsak a kórházakban visszatartott gyerekek ügyében járnak el, hanem nagyobb, valamelyik szülőtől elszakított gyerekek esetében is, munkájukban országosan elismert szakemberek is segítik őket. Ágoston magánnyomozói tudása is jól jön, ha a hatóságok hamis állításainak megcáfolása a feladat.

A babamentéseken kívül óriási sikernek tartják azt is, hogy egy hónappal ezelőtt precedensértékű bírósági ítélet született egy gyámhivatal ellen indított eljárásban. A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletével megsemmisítette a gyámhatóság döntését egy kiskorú gyermek kapcsolattartásának ügyében, de ezenkívül is precedensértékű ügyek sorakoznak mögöttük.

Rengeteg üggyel a hátuk mögött nem fukarkodnak a negatív jelzőkkel: a kormányt gyerekkínzó horrorállamnak, a gyermekvédelmi rendszer egy jelentős részét maffiának nevezik. Azt mondják, minden állításukat bizonyítani tudják, mivel rendszeresen készítenek hang- és videófelvételeket, és okirati bizonyítékok is a rendelkezésükre állnak.

Feljelentéseket egyelőre nem tettek a kórházakban lévő, a szülőktől elszakított babák ügyében, mert azt mondják, a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, Fülöp Attila államtitkár és mindenki más – orvosok, kórházigazgatók, gyermekvédelmi hatóságok alkalmazottai – a nyilvánosság előtt adjanak válaszokat a felmerülő kérdésekre.

A babamentők rendszerszintű, szándékos anomáliát sejtenek a háttérben. Például azért, mert miközben törvény azt írja elő, hogyha egy családnál felmerül a gyermek veszélyeztetése, akkor nem nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba kell azonnal kerülnie, hanem családon belül, a hozzátartozóknál kell megpróbálni elhelyezni, a babamentők tapasztalatai alapján ezt a rendelkezést a hatóságok egyes esetekben megkerülik, és egyből nevelőszülőknél vagy otthonokban helyezik el a gyereket. Pedig ezt csak akkor lehetne megtenni, ha nincs a rokonságban senki sem, akihez el lehetne helyezni a gyereket. A tatabányai esetnél is hasonló történt: bár a nagymama vállalni tudta volna, a hatóság inkább nevelőszülőkhöz adta a csecsemőt.

László és Ágoston nemcsak a rendszert, hanem a politikusokat is kemény kritikával illetik. Szerintük a képviselők többsége semmit nem tett a gyermekek védelméért. „Azzal szoktak érvelni, hogy egyéni ügyekkel nem foglalkoznak. Ha mi is ezt mondanánk, akkor most nem lenne otthon három csecsemő” – érvelnek a babamentők. Mint elmondták, ha bejutnak a parlamentbe, nem leveleket terveznek majd írogatni, hanem ugyanazt fogják csinálni, mint most: személyesen mennek el, és tárják fel az ügyeket. „Az igazság nem jön magától, azért harcolni kell” – fogalmaz László. Ágoston hozzáteszi, ők nemcsak azt mondják, hogy probléma van – mert ezt mindenki mondja és tudja –, hanem megoldást is tesznek az asztalra.

Ha két, a civil szférából jött gyermekmentő ilyen ügyeket old meg, akkor kapcsoljanak rá a politikusok, és kezdjék el végre ők is ezt csinálni

– üzeni Ágoston.

Hivatalos információk szerint körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt jelenleg egészségügyi intézményekben, ebből legalább száz gyermekről nem mondtak le a szüleik. Utóbbiakat haza szeretnék vinni, de a hatóságok ezt nem engedik.

The post „Az a gyerek van a legnagyobb veszélyben, aki szép” – már több csecsemőt is kiszabadított a kórházakból a Babamentő Akciócsoport first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu