Négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. Az olajtársaság az egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteket a tőzsdei cégek vezető állású személyekre vonatkozó, az átláthatóságot szolgáló előírásainak megfelelően januárban és februárban közzétette a tőzsde honlapján.

• Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab Mol-részvényt adott el 3978 forint/darab átlagáron, ebből 118 751 256 forint bevétele származott.
• A január 29-i közzététel szerint Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója január 26-án 52 795 darab részvényt adott el 3820 forint/darab átlagáron, ebből 201 676 900 forint bevételre tett szert.
• Február 5-én Anthony Radev, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja 160 072 darab Mol-részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, amiből 642 368 936 forint bevétele lett.
• Február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab Mol-részvényt értékesített 4016 forint/darab átlagáron, ez 604 889 920 forint bevételt hozott neki.

Járai Zsigmond volt a legügyesebb

A Mol-vezetők elég jó üzletet csináltak, azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt öt évben nem tudtak volna ennél jobban kiszállni.

A részvényárfolyam az előző öt évben alig ment 3000 forint fölé, az idén januárban azonban kilőttek a Mol-papírok, és február 4-én 4128 forinttal történelmi csúcsra értek.

A négy Mol-vezető közül a legalacsonyabb átlagáron eladó is 3820 forintot kasszírozott részvényenként, a legügyesebb, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere Járai Zsigmond és a magyar üzleti élet egyik legbefolyásosabb szereplőjeként számon tartott Anthony Radev – a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnöke – pedig 4000 forint felett, a csúcs közelében tudott kiszállni.

A bevételek értékeléséhez tegyük hozzá, hogy a Mol-vezetők részvényjuttatási program keretében óriási pakettekhez jutnak, január közepén például Hernádi Zsolt Mol-vezér 178 886 darab részvényt kapott ellenérték nélkül. 4000 forintos árfolyammal számolva ez több mint 700 millió forintos csomag. Azóta egyébként gyengült az árfolyam, február 12-én még 3800 forint közelében volt, ám azóta 3500 forint közelébe csúszott.

A vezetők részvényeladása tehát optimális időben történt. A rendkívüli közzétételek éppen azután jelentek meg a Mol tőzsdei honlapján, hogy az orosz olajat Ukrajnán keresztül szállító Barátság kőolajvezeték megrongálódott, ám még az előtt, hogy közlemény jelent volna meg a szállítás leállásáról.

Amint a 24.hu is beszámolt róla, orosz támadás során sérült meg a vezeték, és azóta sem érkezik kőolaj Ukrajnán keresztül. Cikkünk leadásakor is állt a bál: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a vezetéken már lehetne szállítani, ám az ukránok ezt politikai okokból akadályozzák. (Az orosz olaj elapadásának politikai dimenzióiról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.)

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentést tett a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó jegybanknál azt kérve, hogy az MNB vizsgálja ki,

• megsértette-e a Mol rendkívüli közzétételi kötelezettségét,
• illetve ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.

Az elnök ugyanis a nyilvános információkat és a sajtóközléseket összevetve úgy véli, a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás leállását rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni, mégpedig haladéktalanul, ám ennek nem találta a nyomát. A tőkepiacról szóló törvény előírja az értékpapír-kibocsátók számára, hogy „rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatni kell a nyilvánosságot minden, az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.”

Két és fél hétig nem volt hír a Barátság vezetékről

Dióslaki szerint az alapanyagellátásban bekövetkezett fennakadás lényeges információ, ehhez képest a Mol rendkívüli közzétételei között csak február közepén jelent meg annyi, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.

A Barátság vezeték január 27-én történt megrongálódásáról, a szállítás leállásáról addig nem tájékoztatták a nyilvánosságot a tőzsdei honlapon.

A beadvány szerint sajtóhíradásokat böngészve legkorábban február 13-án találtak hírt a leállásról, magyar nyelven elsőként az Erste Befektetési Zrt. oldalán jelent meg a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva, hogy „egy orosz légicsapás a múlt hónap végén megrongálta a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát, ami miatt akkor leálltak az olajszállítások Magyarországra és Szlovákiába.” A cikkből az is kiderül, hogy a január 27-én leállt olajszállítás február 13-áig sem állt helyre, vagyis akkor már több mint két hete nem kaptak alapanyagot a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói. A hírt a Bloombergnek addigra mind az ukrán külügyminiszter, mind a szlovák gazdasági minisztérium megerősítette.

Az MNB-nek beadott közérdekű bejelentésben a TEBÉSZ azzal érvel, hogy a Mol egyik fő tevékenysége a finomítás, amihez az alapanyag mintegy kétharmada a Barátság vezetéken érkezik, a nyersolaj tárolásához pedig normál üzemi működés esetén 3-4 hétre elegendő kapacitással rendelkezik. Ezeket figyelembe véve az alapanyag beszerzésének már egyhetes kiesése is jelentős vállalati eseménynek minősíthető. A Mol azonban csak három hét elteltével, február 16-án említette meg a számára előírt hivatalos közzétételi helyen a működését alapvetően meghatározó alapanyagellátás elakadását.

Meddig szabad titkolózni?

A TEBÉSZ olvasatában a Mol azt nem jelentette be, hogy több hete nem tudja a legfontosabb alapanyagát beszerezni, csak azt, hogy

a korábban általuk jelentéktelennek minősített műszaki incidens az állam rendkívüli rendeleti segítségével talán nem okoz nagy bajt.

Azon lehet vitatkozni, hogy hány nap után számíthat jelentős negatív információnak egy termelő cég szempontjából, ha nem tud a fő tevékenységéhez alapanyagot beszerezni, de a Barátság vezeték közel háromhetes leállása okozta hiány – és ennek elhallgatása – már „biztosan túllépte a megengedhető mértékű titkolózás időhatárát” – véli az elnök.

Az, hogy a leállás után három héttel az állami stratégiai tartalékból kell alapanyagot kölcsönkérnie a Molnak, Dióslaki becslése szerint azt jelenti, hogy a Barátság vezeték leállása hetente a Mol tárolt alapanyagkészletének legalább a 25-33 százalék közötti apadását okozhatja. Ilyen alapon a vezeték egyhetes leállása is „jelentős vállalati eseménynek, így bennfentes információ keletkezének minősül” – vezette le a TEBÉSZ-elnök, miért kezdeményezik a Mol-vezetők részvényeladásainak tüzetes vizsgálatát, illetve mire alapozzák a bennfentes kereskedelem gyanúját.

A vezeték január 27-ei megrongálódása, az alapanyagszállítás megszűnése és az erről szóló első nyilvános híradás között két és fél hét telt el. Ez idő alatt a Mol csoportból négy, vezetői feladatokat ellátó személy jelentett be összesen mintegy másfél milliárd forintnyi részvényeladást. (Ratatics Péter eladásának dátuma a bejelentés szerint a „titkolózási időszak” előtti napon történt, de a közzététel az adott időszakra esik, így a TEBÉSZ ennek az ügyletnek is kéri a kivizsgálását.) A kisbefektetői szövetség álláspontja szerint

nehezen hihető, hogy a vállalat legfelsőbb vezetői és irányítói ne tudtak volna az orosz olajszállítás elakadásáról és annak következményeiről – szemben a többi részvényessel, akiket a Mol nem tájékoztatott hivatalos közleményben.

Öt év is járhat bennfentes kereskedésért

Bennfentes kereskedés akkor valósul meg, ha valaki illegálisan, nem publikus információk alapján jut anyagi előnyhöz tőkepiaci tranzakciók révén. Az információt kiszivárogtató, illetve a hasznot húzó személy egyaránt büntethető. A Büntető törvénykönyv szerint nagy összegű tranzakciónál, illetve olyan „profik” esetében, mint amilyennek a tőzsdei cégek vezetői, vezető tisztségviselői számítanak, akár 5 év szabadságvesztés is lehet a büntetési tétel. (A megfelelő transzparencia jegyében a vállalat vezető beosztású munkavállalóinak kötelező bejelenteni a tranzakcióikat, nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mikor, milyen értékben és mennyi értékpapírt vettek, illetve adtak el.)

Érdeklődtünk a Molnál, hogy miért nem tették közzé a vezetékleállást a tőzsdei honlapon, de a cég válasza alapján nincs itt semmi látnivaló:

A Mol tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak: sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is bejelentettük, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményeztük a stratégiai készletek felszabadítását.

Vagyis a cég szerint elégséges a vezetéklezárás után három héttel megejtett bejelentés a készletfelszabadításról.

Más ügyekben egyébként azt tapasztaltuk, hogy a Mol szigorúan ragaszkodik a tőzsdei honlapon történő közlésekhez, például a hulladékkoncessziós leányvállalat, a MOHU vezérének elmozdításáról szóló hírre sem voltak hajlandók reagálni addig, amíg a tőzsdei honlapon meg nem jelent a hivatalos közlemény. Az olajfinomításnál maradva: a százhalombattai finomítóban tavaly történt tűzesetről – ami miatt a kapacitás mintegy 30 százaléka került veszélybe – rendkívüli közzétételben tájékoztatták a piaci szereplőket.

Arra a kérdésünkre, hogy a Mol igazgatósági tagjait, illetve a menedzsment tagjait pontosan mikor tájékoztatták, azaz mikor kellett szükségszerűen tudomást szerezniük arról, hogy nem érkezik olaj a Barátság vezetéken, nem reagált az olajvállalat kommunikációs részlege.

The post Másfél milliárd forintot kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu