Nemrég debütált a mozikban az Itt érzem magam otthon című film, melynek egyik főszereplőjét Molnár Áron alakítja. A megjelenés apropóján nemrég a story.hu-nak adott interjút a színész, melynek alkalmával egyebek mellett arról is kérdezték, volt-e az életében olyan helyzet, amikor annyira kiszolgáltatottnak érezte magát, mint amilyennek a karakterét, Marcit láthatjuk a film egy pontján.
Kiközösítették az osztálytársai
Én vajdasági vagyok. Harmadikos voltam, amikor átjöttünk Magyarországra, és engem itt kiközösítettek az osztálytársaim. Nagyon fájdalmas pillanatok voltak. Román menekültnek hívtak, rendszeresen gúnyolódtak rajtam. Biztosan alakítottak a személyiségemen ezek a helyzetek. Rendre visszanyúlok ahhoz a sráchoz, aki nem kapta meg azt a biztonságot, amire vágyott. Például most is, hiszen egy érzékeny, kiszolgáltatott karaktert kellett eljátszanom
– magyarázta Molnár, akit bevallása szerint nem kerestek meg felnőttként azok az osztálytársai, akik bántották, a dolog azonban hidegen hagyja.
Az én megoldásom az volt, hogy elkezdtem idősebbekkel barátkozni, kosáredzésekre járni, és mindennap vicceket szállítottam nekik. Tulajdonképpen a humornak köszönhetően találtam rá az új közösségemre. Az osztálytársaimmal pedig csak annyit voltam együtt, amennyit kénytelen voltam.
Úgy véli, a vele történtek miatt egyfajta páncélt növesztett, aminek máig hasznát veszi. Úgy fogalmaz, extrovertált személyiség, szereti az embereket, de hogy igazán közel engedjen magához valakit, az kimondottan ritkán fordul elő.
A film egyik része megmutatja, hogyan képes az ember beárazni a rosszul működő kapcsolataikat és közösségeiket, mondván, ez mégiscsak jobb, mint a semmi. Amikor Molnárt arról kérdezték, volt-e az életben hasonló tapasztalata, azt felelte:
Igen, a Vígszínházban eltöltött éveim pont olyanok voltak, mintha az Árpád családban éltem volna. Az Eszenyi-éra alatt ismertem meg azt, hogy egy bántalmazó vezető hogyan tud visszaélni azzal, hogy tőle függ az anyagi helyzeted. Ez hamis biztonságérzetet kelt, ami nem más, mint egy csalóka remény, mert után rájössz, bármit is mond vagy tesz, nem fognak megváltozni a dolgok.
Mint mondja, harccal sikerült mindezt feldolgoznia. Azzal, hogy kilépett, és megmutatta, hogy máshogy is lehet, ám ez nem volt könnyű.
Ez egy lét- és anyagi bizonytalansággal járó út. Ugyanezt éreztem, amikor kiszálltam A mi kis falunkból, az egy Árpád család 2.0 volt. Egyszerűen erősebb volt a szabadságvágyam, és az a morális iránytű, ami azt mondatta velem, ez így nem jó. És milyen jó, hogy így alakult! Hiszen most itt a Loupe, ahol olyan körülmények között alkothatok, amire mindig is vágytam
– mondta a nemrég Sebestyén Balázsnak üzenő színész-aktivista.
The post Molnár Áron a gyerekkoráról: Román menekültnek hívtak, rendszeresen gúnyolódtak rajtam first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
