Magyar főnök „nem hozhatott olyan döntést”, ami végül ahhoz a robbanáshoz vezetett a gödi Samsung-gyárban, amelyről nemrég a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hozott nyilvánosságra egy videót. Ezt a 444 egy ma reggel megjelent cikkben írja a gyár korábbi, meg nem nevezett középvezetőjének feljegyzései alapján, melyek a lap birtokába kerültek, és több egymástól független forrás is megerősítette azok hitelességét.
A dokumentum a gyár 2017 és 2023 közötti működési anomáliáit foglalja össze, abból az időszakból, amikor megindult a gödi Samsung telephelyén az akkugyár felépítése, majd a termelés. E folyamat egyik mérfödköve volt az 1-1 kódjelű katód gyártósor beüzemelése. Ezen a gyártósoron következett be robbanás „2017 második felében vagy 2018 első felében”.
Mi okozta a detonációt?
Röviden az NMP oldószer kritikus szinten lévő koncentrátuma. Mint írják, az N-metil-2-pirrolidon elnevezésű, iparági keretek között jellemzően oldószerként használt szerves vegyület rövidítése az NMP betűszó. A vegyület használatát egy 2018 áprilisában megjelent európai bizottsági rendelet óta szigorúan szabályozzák, aminek oka, hogy a szer
- magzatkárosító hatású,
- súlyos szemirritációt és légúti irritációt okozhat,
- és a bőrt is irritálja.
A katód gyártási folyamat során a különféle por alapanyagokat, köztük az NMP-t, összekeverik vízzel, majd egy kemencében kipárologtatják az oldószert.
A lap forrásai szerint ez a kemence robbant be a Samsung-akkugyár működésének első évében, és a robbanás után olyan tűz keletkezett, hogy a hatására a mennyezet két szinten is beszakadt. Hogy a detonáció emberi életet nem követelt, az csak annak köszönhető az egyik forrás szerint, hogy épp nem volt odabent senki.
A 444 úgy tudja, ez volt az a robbanás, amiről Magyar Péter a múlt héten videót tett közzé a közösségi oldalain.
Módosíthatták a határértéket
A dokumentum szerint bár a robbanást elidéző vegyszer használatára szigorú előírások vonatkoztak, a gyárban „rugalmasan” kezelték a helyzetet, mindent a termelés fenntartásának alárendelve. A lap beszámol egy olyan esetről is, néhány nappal a robbanás előttről, amikor állítólag riasztott az NMP-térfogatkoncentrátumot figyelő biztonsági szenzor. Ekkor a gyártást is leállították, ám mivel ennek hatására csökkent a termelési hatékonyság, egy koreai karbantartásvezető utasítására a riasztási értéket megemelték.
Ebből kikövetkezhethető, hogy a robbanás alkalmával is átléphette az NMP koncentrátuma az eredeti határértéket, de a riasztók ekkor már nem szólaltak meg. A lap forrása szerint „ilyen döntést magyar főnök nem hozhatott.”
Más robbanások is voltak
A gyár egykori középvezetője azt is állítja írásában, hogy a gyárban a fenti eseten túl többször előfordult úgynevezett „túlnyomásos NMP-robbanás Ezek tüzet vagy nagyobb károkat nem okoztak, de a munkafolyamatokat megakasztották. A protokoll szerint ilyen esetekben ki kellett küldeni a dolgozókat a helyiségből, „azonban egy kisebb csapatnak újra kellett indítania a gépeket”, miközben „semmilyen védőeszköz nem volt kihelyezve a gyártásban ilyen vészhelyzetekre”.
A robbanások mellett arról is szól a dokumentum, hogy rendszeres volt, hogy a csatornahálózatba is került egészségre súlyosan ártalmas anyagból: egyrészt, mert a fém katódszűrőket olyan mosószobában tisztítják, amelyek lefolyói a normál csatornarendszerbe vannak bekötve, így a Samsung víztisztító rendszerébe, majd a Vác/Dunakeszi szennyvíztisztítóba folyik be az itt kimosott NMP. Másrészt dolgozói hibából jó párszor előfodult, hogy több száz liter NMP-t tartalmazó folyadék került a csatornarendszerbe. Ezzel kapcsolatos információ, hogy 2024-ben a Greenpeace egy dugulás következtében kiömlő szennyvízből kimutatta az NMP-oldószert, méghozzá jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségben. Greenpeace által kiadott reakció szerint az ilyen anyagoknál 0,5-1-nek kellene lennie az értéknek. Később közérdekű adatigénylés nyomán kiderült, hogy a szennyezés a gödi Samsung-gyárból származik.
A feljegyzésből továbbá említés esik még arról is, hogy komoly szennyeződést okoz a Samsung két gyártási helyén a nikkel és több más fémvegyület is, ezekre a területekre pedig a munkások évekig bemehettek egy egyszerű orvosi maszkot viselve. A lap egyik forrásai szerint ugyan a munkások ugyan kaptak védőfelszerelést, közte FFP3-as maszkokat, de az már mindenki saját felelőssége volt, hogy használták-e ezeket.
A legsúlyosabb balesetre rámondták, hogy dolgozói hiba
Két esetről esik még említés: az egyik egy nitrogén védőgáz mérgezés 2018-ból, amikor több, egy kisebb helységbe vezényelt dolgozó is fejfájásra panaszkodott. Ők hiába szóltak a koreai vezetésnek, a munka nem állt le, ám a munkások nem sokkal később olyannyira rosszul lettek, hogy mentőt kellett hívni hozzájuk. A lap szerint a cégen belül „óriási hírzárlat” alakult ki az ügy körül, akik tudtak róla – vezetők és munkások – még azelőtt elhagyták a helyszínt, hogy a rendőrség kiérkezett volna.
A másik az a 2021-es eset, amikor egy munkás meghalt a gyárban, miután egy karbantartási munka során az egyik gép összezúzta a fejét. A balesetet hivatalosan dolgozói hibaként regisztrálták: egy meghibásodott gépet kellett megszerelnie a későbbi áldozatnak. „A koreai vezetés nem adott utasítást arra, hogy szereljék le a védőplexit a gyártósor megjavítása érdekében, de nem is mondták, hogy ne tegyenek ilyet. A darabszám nyomás viszont nagy volt, a magyar főnökök részéről is. Vagyis az egésznek volt egy olyan hangulata, hogy mindegy hogy, csak működjön a gép” – írja a lap, ahogy azt is, hogy a szerelés idejére a gépet ugyan leállították, a tragédia mégis megtörtént.
A 444 kereste az üggyel kapcsolatban a Pest vármegyei kormányhivatalt, amely csak a zajszűréssel kapcsolatos kitételekre reagált, a gödi Samsung pedig egyáltalán nem reagált a megkeresésükre.
The post A gödi Samsung-gyár egykori középvezetőjének feljegyzéseiből kiderül, mi okozhatta a robbanást, amit Magyar Péter nemrég videón mutatott be first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
