Egyre kevesebb esély mutatkozik arra, hogy április 12-én a nemzetiségi listáról mandátumot szerez a magyarországi németség képviselője. A nemzetiségi névjegyzékből való kiiratkozás tendenciájára már február elején felhívta a figyelmet a Political Capital, és ez azóta sem állt meg: bő két hét alatt újabb kétezer, német identitással rendelkező választó döntött úgy, hogy az egyéni jelölt mellett nem a nemzetiségi listára kíván szavazni, hanem a pártok valamelyikére.
A névjegyzékbe vételi kérelmet április 2-án 16 óráig lehet benyújtani a Nemzeti Választási Irodához, a regisztráció törlésére pedig április 9-éig van lehetőség. Az NVI naponta frissíti a vonatkozó adatokat
ezek alapján jelenleg már csak kevesebb mint 27 ezer német nemzetiségű szerepel a névjegyzékben, s ha ez így megy tovább, a német önkormányzatnak nem lesz esélye képviselőt küldeni az Országgyűlésbe.
Bár a korábbi választásokon 22-24 ezer szavazat elég volt a nemzetiségi mandátum megszerzéséhez, ehhez az kellett, hogy bőven 30 ezer fölött legyen a regisztráltak száma.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) 2018-ban és 2022-ben is Ritter Imrét delegálta a parlamentbe. Novemberben viszont bejelentették, hogy lecserélik a mindig a Fidesszel szavazó Rittert, és helyette a képviselő kabinetfőnökét, a közel tíz éve mellette dolgozó Gallai Gergelyt indítják. Az MNOÖ azt nyilatkozta, a csere mögött a fiatalítási szándék áll.
Az egyre élesebb kétpárti versenyben minden mandátumért komoly harc folyik. A jelenlegi listavezetőt a bejutás esélyéről és a tömeges leiratkozás hátteréről is megkérdeztük, valamint kíváncsiak voltunk arra is, hogyha az ő mandátumán múlna a kormányalakítás, a Fidesz–KDNP-t vagy a Tisza Pártot támogatná.
A mérleg nyelve
Lehetséges ugyanis olyan forgatókönyv, hogy mandátumegyenlőség esetén akár a német nemzetiségi mandátummal billenhet át a mérleg nyelve a Tisza vagy a Fidesz javára. Gallai Gergely viszont nem árulta el egyértelműen, hogy melyik párttal szimpatizál, már csak azért sem, mert szerinte ez a kérdés a magyarországi németséget is megosztja. Ha mégis ezen múlna a kormányzó többség, az MNOÖ listavezetője azt mondta:
Egy hosszú és alapos beszélgetéssorozat után tudnánk erre választ adni, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával egyeztetve, megbeszélve, közösen kialakítva a véleményt.
Állítása szerint sok vitát váltott ki a német közösségen belül az, ahogy Ritter Imre az Országgyűlésben szavazott, és elképzelhető, hogy vannak olyan magyarországi németek, akiknek a pártpreferenciája fontosabb, mint a nemzetiségi mivoltuk, de a kabinetfőnökből listavezetővé avanzsált politikus véleménye szerint nem azért következett be a tömeges leiratkozás, mert a nemzetiségi mandátum – burkoltan – évek óta a Fidesznek kedvez.
Másra enged következtetni az általunk készített választási térkép, amelyen választókerületi bontásban azt mutatjuk meg, hogyan állhat most az ország egyes részein Fidesz és a Tisza Párt, illetve mely körzetekben dőlhet el a 2026-os választás.
A magyarországi németek ugyanis főként Pest, Baranya és Veszprém megyében vannak nagyobb számban a névjegyzékben, térképünk alapján pedig ezen körzetek nagy része már inkább tiszás vagy billegő, úgynevezett csatatérkörzet, ahol szoros meccsre számíthatunk április 12-én.
A német nemzetiségi listavezető erre úgy reagált, ő nem pártpolitikai szemmel nézi a választókerületeket. Gallai nem árulta el, szerinte mi állhat a folyamatos leiratkozás hátterében, de azt elmondta, hogy belső méréseik alapján úgy látják, hogy
a leiratkozási folyamat jelentősen lassult, sőt egyes körzetekben már a feliratkozás a jellemző.
Hogy ezt helytálló észlelés-e, az a következő bő egy hónapban kiderül.
Más, mint a régi?
Gallai azt nyilatkozta, elődjéhez képest annyiban változtatna, hogy transzparensebbé tenné az országgyűlési képviselői munkáját, és arra törekedne, hogy „a nemzetiségi képviselő szavazata az országos német önkormányzat és ezáltal a Magyarországon élő német nemzetiségi választópolgároknak a véleményét képviselje.” Ritter szerinte nem így járt el akkor, amikor az egyetemek önállóságának megnyirbálásakor nem emelte fel a hangját, és a kormánypárttal szavazott, noha a német közösség körében is sok aggályt vetett fel felsőoktatási modellváltással, az egyetemi autonómia csorbításával kapcsolatos törvény.
Teljesen mindegy, hogy ki a következő kormányalakító erő, biztosan lesz olyan, amikor én mint nemzetiségi képviselőként nemmel fogok szavazni az általuk benyújtott indítványra, ha a magyarországi németség érdeke azt követeli meg
– helyezte kilátásba a listavezető, aki kérdésünkre közölte, hogy az évtizedes országgyűlési tapasztalata révén jó munkakapcsolatot ápol az összes parlamenti párttal, így a Fidesszel is.
Országjárás közben találkozott már Tisza Szigetek különböző szintű vezetőivel és a párt néhány képviselőjelöltjével is, azonban ezek a találkozások többnyire „véletlenszerűek” voltak. A kormányzásra készülő, parlamenten kívüli ellenzéki párttal hivatalos úton nem vették fel a kapcsolatot.
Nem zárkóznék el tőle, hogy a nemzetiségeket érintő kérdésekben egyeztessünk, de a Tisza Párttól nem érkezett ilyen szándékú megkeresés. Lehet, hogy eljön az időpont, amikor muszáj lesz beszélnünk, legkésőbb az új Országgyűlés megalakulásakor, de én most nem tervezem, hogy keresném őket
– tette hozzá nemzetiségi politikus, aki elmondása szerint olvasta a Tisza programját, de abban a Magyarországon honos nemzetiségekre vonatkozólag kevés érdemi részt talált.
Mint mondta, csupán „minimális ráutalás van a hazai 13 elismert nemzetiségre, az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intézményekkel kapcsolatban pedig nem találtam semmit a programban”, noha ilyen intézményekbe több mint 15 ezer gyerek jár.
Megkérdeztük a listavezetőt arról is, mit gondol a kormánypárt (írásos formában nem létező, legfeljebb a Folytatjuk! felkiáltással fémjelzett) választási programjáról. Gallai azt mondta, az elmúlt tíz évben fontos előrelépésnek tartja a nemzetiségek jogainak megerősítését, illetve azt is hogy a Fidesz–KDNP az elmúlt ciklusokban jelentősen megnövelte a nemzetiségeknek járó támogatások összegét.
Mivel nincsen más bevételi forrása sem a nemzetiségi önkormányzatoknak, sem a nemzetiségekkel foglalkozó civil szervezeteknek, ebből adódóan ez a forrásemelés egy nagyon jelentős lépes volt a kormánypártok részéről. Innentől kezdve a józan paraszti ész szerint sem lehet ellenük menni. Nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékből csinálni
– összegezte Gallai.
Mi az a nemzetiségi mandátum?
A nemzetiségi mandátum a Magyarországon élő, hivatalosan elismert nemzetiségek parlamenti képviseletét szolgálja az Országgyűlésben. Idehaza 13 elismert nemzetiség él (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán), melyek listaállítás esetén kedvezményes feltételekkel delegálhatnak teljes értékű képviselőt a parlamentbe. A gyakorlatban azonban csak a két legnépesebb, a német és – most először – a roma nemzetiségnek van esélye erre, a többieknek be kell érniük a szavazati joggal nem rendelkező szószólóval.
A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok az egyéni jelöltekre leadott szavazat mellett nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szavazhatnak. A kedvezményes mandátum a pártlistás mandátumhoz szükséges szavazatoknak mindössze a negyedével megszerezhető. Ahány nemzetiségnek sikerül mandátumot szerezni, annyival csökken a pártlisták között kiosztható listás mandátumok száma, így biztosítva, hogy az Országgyűlés létszáma mindenképp 199 fő legyen.
The post Elegük lett abból, hogy a képviselőjük mindig a Fidesszel szavaz? – Egyre többen iratkoznak le a német nemzetiségi listáról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
