Aki fent van közösségi média oldalakon, szinte biztosan találkozott már Orbán Viktor naponta érkező, TikTok-zenékkel aláfestett imázsvideóival, Pócs János jászsági képviselő Magyar Péter bábut alázó sorozatával, és jó eséllyel láthatott olyan vlogot is, amelyben a választókerületének kormánypárti képviselőjelöltje egy útátadásról vagy éppen egy kolbásztöltő versenyről számol be.
A fenti példák azt jelzik, hogy a tavalyi tusványosi fesztiválon meghirdetett „digitális honfoglaláshoz” komoly erőforrásokat mozdított meg a kormánypárt, és az elmúlt hónapokban alaposan feltekerte a rövid videók gyártására alapozott kampányát. A fideszes megmondóemberek és médiatermékek mellett ma már szinte az összes politikusuknak kötelező katonás fegyelemmel napi legalább 3–4 short videót posztolnia, egyesek pedig – például Lázár János, aki egy-egy lázárinfós napon akár 8–10 reelt is kirak – ezt a szintet is jóval túlteljesítik.
Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának kampányfőnökké való kinevezésével váltak a választók figyelméért zajló mindennapi impulzusverseny megnyerésének minden másnál fontosabbnak tartott eszközeivé a TikTok-komptibilis rövid videók gyártása, a minél nagyobb elérés generálása érdekében.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a decemberi Mandiner-klubesten így írta le az Orbán Balázs belépésével új alapokra helyezett kampánystratégiájukat:
Régen egy történetmesélés volt. Mindig megvolt az a mondat, amire az összes politikai történést fel tudtad fűzni. Most napi impulzuskampány van, és naponta kell nyerned. (…) Minden nap nézzük az interakciók számát a politikum, a médiaszereplők és az influenszerek körében, és, ha elveszítjük azt a napot, megnézzük, mi az oka.
Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ Kft. vezetője a Harcosok Klubja októberi edzőtáborában, zárt körben a Telex által megszerzett hangfelvételek alapján arról beszélt: tavaly a politikusok rövid videói a Facebookon átlagosan nagyjából háromszor több interakciót váltottak ki, mint a fotók, a hagyományos, hosszabb videók pedig az utóbbiaknál is kevesebbet. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a rövid videókról fog szólni a 2026-os választási kampány. Emellett azt is kiemelte az edzőtáborban összegyűlt, legelkötelezettebb híveknek, hogy a digitális szabadságharc állását tekintve a lényeg az, hogy a politikusok mellett az influenszerek, internetes aktivisták és igazából minden, a fejét kontentgyártásra adó szimpatizáns tartalmai hogyan teljesítenek összességében.
A Fidesznek az jelenthet valamekkora előnyt a választók figyelméért és a reakciók növeléséért zajló versenyfutásban, hogy a Tisza Párttal szemben rendelkezik egy hosszú évek alatt jól felépített, több száz kormánypárti szereplőből álló közösségi médiás gépezettel. A kormánypárt ezzel pályázhat arra, hogy a saját táborán túl az ellenzéki szavazók és a politika iránt kevésbé érdeklődő választók hírfolyamaiban és reels feedjeiben is megjelenjen. A Tisza Párt ennek a social média infrastruktúrának a méretéhez jó ideig még biztosan nem tud közel kerülni – mégis úgy fest, hogy organikus elérésben messze felülteljesíti a kormányoldalt.
Bene Márton, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa a 24.hu-nak elmondta, hogy az utóbbi években jelentős változás történt azon a téren, hogy a közösségi média oldalak követőszámainak ma már kisebb jelentősége van a választók elérésben.
A TikTok berobbanása óta ugyanis a többi közösségi média oldalon is egyre inkább az algoritmusok irányítják azt, hogy milyen tartalmakkal találkoznak a felhasználók, és egyre nagyobb arányban a fogyasztási szokásaik alapján nekik ajánlott, nem pedig az általuk követett oldalak tartalmai kerülnek eléjük.
Ha megnézzük például a 3-3 leginkább követett fideszes politikus és megmondóember Facebook-oldala által kiváltott reakciók számát az utóbbi két hétből, akkor a következő képet látjuk:
A Tisza Párt három, legtöbb követővel rendelkező politikusának, illetve a három, talán legnagyobb követőtáborral rendelkező ellenzéki politikai influenszernek a facebookos teljesítménye pedig így festett február 9. és 22. között:
Az algoritmusok akkor növelik egy tartalom elérését, amennyiben az sok interakciót (like-ot, kommentet, megosztást, megnézésével töltött időt) ér el, az oldalak láthatóságában viszont az aktív és az új követőknek van kiemelt szerepük.
A fideszes oldalak tartalmait emiatt a hosszú évek óta épített követőtáboruk egy jelentős része valószínűleg alig-alig, egyes esetekben akár semennyire sem láthatja.
Ha ugyanis valakit éve óta nem érdekel egy oldal, a tartalmai megnézésével nem tölt időt, nem like-ol, akkor az algoritmusok lecsökkentik a láthatóságát a számára.
A frissen bekövetett oldalak posztjait azonban hetekig, hónapokig gyakran tárják elénk a közösségi oldalak, és csak akkor vesznek vissza ebből, ha nem reagálunk rájuk. Például, ha frissen bekövettünk egy tiszás egyéni képviselőjelöltet, akkor az ő posztjai sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek elénk, mint a választókerületben vele szemben álló, régóta minden választáson győzelmet arató fideszes képviselőnek, akit esetleg már évekkel ezelőtt bekövettünk a Facebookon, és már régóta nem igazán vált ki belőlünk izgalmat, hogy mit posztol az oldalára.
Astroturfing Update Norbival és Csutival
A kormánypárt számára a közösségi média fizetett politikai hirdetésekkel való elárasztásának egyik fontos funkciója az volt, hogy a közélet iránt kevésbé érdeklődő, de mérete miatt a választási eredményt befolyásolni nagyon is képes választói tömegre tudjanak hatást gyakorolni. Mivel tavaly ősztől – hivatalosan legalábbis – nem lehet politikai hirdetéseket futtatni a Meta és a Google felületein, ezért
a Fidesz számára kulcskérdés, hogy mennyi embert tudnak elérni az úgynevezett astroturfing kampányukkal
– mondta Bene Márton, aki elsősorban a közösségi médiát kutatja politológusként.
Ezért lett jelentősége például annak, amikor Schóbert Norbert többedszerre osztja meg „őszinte” véleményét egy vlogban a Tisza Párt állítólagos adóterveiről, vagy Szabó András „Csuti” kárhoztatja a románok által az ukrán hadseregnek elvileg adni kívánt pénzeket, miután megdicsérte a kormány 3 százalékos vállalkozói hitelét. Az ilyen, sokak számára látszólag független véleményeket megosztó oldalakból a konkrétan kormánypártiaknál számszerűleg kevesebb van, az értékük viszont annál nagyobb lehet a választás szempontjából. Arról, hogy hogyan épült be a kormányzati narratíva a celebek és influenszerek tartalmaiba, részletes cikket írtunk a múlt év végén.
Az astroturfing olyan szereplők – hírességek, influenszerek vagy például megvásárolt, majd kormánypárti üzenetek terjesztésére átállított mémoldalak vagy hobbicsoportok, álprofilok – részvételét jelenti, akik hivatalosan nem kötődnek politikai pártokhoz, és úgy tűnnek fel, mintha saját autonóm véleményüket hangoztatnák, miközben valójában a szervezett kampány részei. Ezek a politika iránt kevéssé érdeklődő, ezért a közéleti tartalmakkal nehezebben elérhető választók körében is tudják terjeszteni a politikai üzeneteket, és akár nagyobb, elkötelezettebb követőtáboruk is van, mint a politikusoknak. Ez a technika addig tud igazán sikeres lenni, amíg az átlagos tartalomfogyasztók elhiszik, hogy az általuk kedvelt celeb vagy oldal személyes, hiteles meggyőződésével találkoznak, amikor kormánypárti narratívát ad elő nekik valamilyen formában.
Az ugyan igaz, hogy a kortárs politikai kommunikáció egyik legnagyobb kihívása az elérés, ugyanis a politikai kontentek is rengeteg másféle tartalommal, mémekkel, influenszerekkel, YouTube-videókkal, újságcikkekkel, sorozatokkal és filmekkel versenyeznek egyszerre a figyelemért a telefonok képernyőin és az interneten, az egyáltalán nem biztos, hogy az nyeri a választást, aki a lájkbajnokságon győz. Bene Márton szerint a rövid videós impulzuskampány alkalmas az elérés növelésére, de ez önmagában nem jelent politikai sikert. Úgy véli:
az Orbán Balázs-féle impulzuskampány stratégiája nagyon hasonló ahhoz, amit a régi ellenzék csinált hosszú éveken keresztül: a folyamatosan a napi, aktuális történésekre ugranak rá, és, amiről az egyik nap beszélnek, az másnapra akár már feledésbe is merülhet.
Erről a Törökülés podcast legutóbbi adásában is szó volt: Török Gábor ezt úgy fogalmazta meg, hogy jelenleg inkább marketinges, kommunikációs gondolkodás jellemzi a Fidesz kampányát, mint stratégiai. Ezt mutatják szerinte az újonnan feltűnő celebek is, akiket korábban Orbán Viktorék nem vettek volna a nevükre, sőt felháborodtak volna, ha a politikai ellenfeleik velük állnak elő. Mint mondta, korábban az volt a jellemző, hogy a vezérfonalat a hosszú távú tervek jelölték ki a Fidesz számára, most pedig ha ott lebeg is a választás megnyerése célként, mintha sokszor felülírná az adott nap vagy óra megnyerésének szándéka. Az elemző szerint ebből fakad, hogy többet kell magyarázkodnia a kormánynak bizonyos kijelentések miatt.
A 2021–2022-es kampányban a napi közösségi médiás reakcióversenyt Orbán Viktor mellett rendre olyan ellenzéki politikusok nyerték, mint Jakab Péter akkori Jobbik-elnök és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Mint tudjuk, az általuk kiváltott interakciók száma végül nem jelent meg egy az egyben rájuk leadott szavazatok formájában a parlamenti választáson. Bene Márton szerint a korábbi ellenzék sikertelenségének az egyik oka éppen az volt, hogy mindig az adott napot akarták megnyerni nézettségben, nagyot mondásban – és az elérés szintjén arattak is sikereket. Amiatt viszont, hogy naponta váltogatták a témákat, a választókban nem alakult ki egy egységes, meggyőző történet arról, hogy mit is akarnak, hová fut ki, ha ők nyernek, és a politikai váltás miért lenne jó a választónak a hétköznapi életükben.
Ha egy politikus mindig csak az adott napi impulzusverseny megnyerésére törekszik, és kevéssé mesél egy hosszabb távon fűzött, átélhető történetet magáról és a politikájáról, akkor a tartalmai inkább csak az elérés generálására lehetnek alkalmasak.
A leginkább csak a figyelem elragadása céljából készülő politikai tartalmak kevésbé mély szinten ragadhatják meg, formálhatják az életünkről, a körülöttünk lévő világról, így a politikáról is alkotott gondolkodásunkat, mint az átélhető, egységes politikai történetek. A politikai világot ugyanis történetek mentén gondoljuk el, a napi aktualitásokra építő impulzuskampányból azonban ezek nehezebben épülnek fel, így a gondolkodás kereteinek meghatározásában kevésbé tudnak szerepet játszani
– fogalmazott Bene Márton.
Szerinte a Fidesz oldalán jelenleg kevésbé fedezhető fel a konzisztens történetmesélés a Tiszával összehasonlítva, amely az utóbbi időben sokat foglalkozott azzal, hogy a friss, lendületes erőt birtokló, az ország helyzetét megváltoztatni képes szereplő politikai történetét a felkészültség és a kormányzóképesség terén mesélje tovább.
The post Az elérés nem minden – Orbán csúcsra járatott digitális szabadságharcának egyelőre nem sikerült legyűrnie Magyar Pétert first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
