Óriásiak a különbségek a hazai meddőségi központok teljesítményei között, jóllehet az intézetek a szektor államosítása óta egységes irányítás alá tartoznak. A 24.hu által megszerzett statisztikai adatok azt mutatják, hogy az egyes intézetek sikerrátái akár kétszeresen, sőt, ennél is nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól, ám ezt eddig – épp az egyforma esélyekre hivatkozva – elhallgatta a központok irányításáért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) a gyermekre vágyó páciensek elől.
A HRI február elején publikált első ízben olyan statisztikát, amely képet adott arról, hogy átlagosan milyen eredményességgel működik a magyar intézményhálózat. Magyarországon a lombikbébi kezeléseket jelenleg öt egyetemi meddőségi központ és a nyolc telephellyel működő Duna-menti Reprodukciós Központ (DREK) állami tulajdonban lévő gazdasági társaság végzi.
A nyilvánossá tett adatok szerint ez a 13 intézet 2024-ben országos átlagban 26,4 százalékos eredményt tudott felmutatni, ha a becsült kumulatív élveszülési rátát vesszük figyelembe. Ez a szám a HRI vezetése szerint a petesejt-leszívásokból származó élveszülések arányát jelenti. Az elvégzett beültetések alapján számolt eredmény azonban ennél rosszabb, 2024-ben ugyanis összesen 18 016 IVF-kezelést végeztek Magyarországon, amelyekből végül 3089 gyermek született – ez 17 százalékot jelent.
Az egyes intézetekre lebontott eredményességi mutatókat viszont szándékosan tartotta vissza a HRI.
Várnagy Ákos, az igazgatóság vezetője a döntést a HVG-ben azzal indokolta, hogy ez csak káoszt okozna:
Ez óriási káoszhoz vezetne, és semmit nem javítana a rendszeren. (…) Azt kell elfogadni, hogyha ugyanaz a páciens ugyanazzal a gondjával elmegy az egyik központba, akkor ott ugyanannyi esélye lesz, mint a másikban.
A DREK telephelyi adatai azonban cáfolják ezt az állítást, a nyolc telephelyen ugyanis korántsem ugyanolyan esélyeket biztosítanak a páciensek számára.
A lapunk által megszerzett adatok szerint 2024-ben a friss embrió-beültetések és az abból származó élveszülések arányában a nyolc telephely közül egyedül a Győrben működő intézet tudott 30 százalékot meghaladó (30,2) eredményt produkálni.
A tapolcai intézetben 22,7 százalékot értek el, a fennmaradó hatban viszont 20 százalék alatt teljesítettek. Istenhegyi, pesterzsébeti, kaposvári, gazdagréti, kútvölgyi a sorrend, a sort az angyalföldi intézet zárja 12,9 százalékkal.
Korábban már írtunk a listában meglehetősen hátul szereplő Kútvölgyi Intézetről, amely az Észak-budai Szent János Centrumkórházban működik. Az intézetet az elmúlt években elvégzett több milliárd forintot felemésztő felújítások ellenére februárban „a páciensek maximális biztonsága érdekében” újra le kellett állítani három hétre. Úgy tudjuk, az ok az volt, hogy kivizsgálják, mitől esett vissza radikálisan az IVF-beavatkozások eredményessége. A Kútvölgyiben a felújítások előtti évben, 2023-ban 1400 lombikbébi-kezelést végeztek, melyek eredményeként 322 (23 százalék) gyermek született, 2024-ben viszont mindössze 721 beavatkozásra került sor, és csupán 114 (15,8 százalék) lombikbébi jött a világra.
Megkérdeztük Várnagy Ákost, hogy valóban ezeket az eredményeket mutatták-e a statisztikáik. A Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója nem cáfolta az adatokat, de azt hangoztatta, hogy az élveszülési arány – különösen olyan bontásban, mint „szülés/friss embriótranszfer” – önmagában nem alkalmas intézmények objektív összehasonlítására.
Szerinte az egyes centrumok betegösszetétele (életkor, előzmények, ismételt sikertelen kezelések aránya, társbetegségek), az alkalmazott eljárások típusa, az adott időszakban végzett beavatkozások száma, illetve számos technikai és protokolláris tényező jelentős hatással van ezekre a mutatókra, és ezek egy-egy év alatt is jelentősen torzíthatják az összképet.
A konkrét százalékos adatokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a különböző mutatók között – megfelelő szakmai kontextus nélkül – valóban előfordulhatnak eltérések egyes időszakokban. Ezek azonban nem értelmezhetők úgy, hogy egy adott intézményben »két-két és félszer akkora az esély”, mint egy másikban. A reprodukciós eredményesség komplex, több lépcsőből álló folyamat eredménye, amelyet nem lehet egyetlen mutató alapján felelősen megítélni
– közölte Várnagy Ákos, hozzátéve: a HRI éppen azon dolgozik, hogy a központok között ne legyenek számottevő különbségek.
A sikerrátát erősen beárnyékolja, hogy az egyik hazai magánintézet, a Kaáli három évtizeddel ezelőtt nagyjából 8 százalékponttal jobb eredményt produkált, mint a jelentős költségvetési pénzekkel megtámogatott államosított centrumok.
A Kaáli Intézet a Magyar Nőorvosok Lapjában 1998-ban publikálta első ötéves működésének eredményeit. A budapesti és szegedi telephelyeken 1992–1997-es időszakban végzett friss embriótranszferekből 27,1 százalékban születtek gyerekek.
A 24.hu megkérdezte Kaáli Nagy Gézát, a korábbi magánintézetlánc alapítóját, hogy mi vethette vissza a hatékonyságot az államosítás után. A professzor szerint a kezelések és a gyógyszerek váratlan és hirtelen ingyenessé tétele eredményezte azt, hogy a volt magánintézetekben azonnal olyan sok beteg jelentkezett, ami elláthatatlanná vált. Hiába dolgoznak ugyanazok az orvosok, biológusok tovább ugyanabban az épületben, az intézetek nem voltak felkészülve ekkora rohamra, ami kaotikus állapotokhoz vezetett.
Sok beteg ebben az időben ábrándult ki az állami ellátásból. A túlzsúfoltság hosszú várólistákhoz vezetett – annak minden hátrányával. A magánintézetek betegei nem ehhez voltak szokva, és ez volt a fő oka annak, hogy soha nem látott külföldi lombikturizmus alakult ki
– mondta Kaáli Nagy Géza. A professzor meggyőződése, hogyha a magánintézeteket nem államosítják, hanem szektorsemlegesen finanszírozzák, akkor 2024-ben nem 3089, hanem 5000 gyermek született volna a kezelések nyomán.
The post Kétszeres különbségek lehetnek egyes hazai lombikintézetek eredményessége között, megszereztük az adatokat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
