Napok óta kiemelt téma a magyar nyilvánosságban az ukrán pénzszállítók ügye. A NAV pénteken pénzmosás gyanújával indított vizsgálatot, miután előző nap az M0-s autóút egyik pihenőjénél a Terrorelhárítási Központtal (TEK) közös akciójukban lecsaptak egy ukrán pénzszállító konvojra. A művelet során hét ukrán állampolgárt fogtak el – őket még pénteken kiutasították az országból – a járművekben talált 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat pedig lefoglalták. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a lépés miatt élesen bírálta a magyar kormányt.

A hétfő esti Magyar Közlönyben azóta megjelent egy Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet, mely hétfőn 23 órakor hatályba is lépett, és amely szerint nemzetbiztonsági okokból indokolt a pénzszállítmány részletes vizsgálata, amellyel a NAV-ot bízta meg a miniszterelnök. Ezzel beelőzte a Kocsis Máté fideszes frakcióvezető által a nemzetbiztonsági bizottságban benyújtott, hasonló célt megfogalmazó törvényjavaslatot.

Elfogás vagy őrizetbe vétel

A NAV és a TEK közös, csütörtöki akciójában hét ukrán állampolgárt fogtak el a hatóságok, őket pénteken kiutasították az országból, Záhonynál át is léptek Ukrajna területére. De miért engedték el őket, ha közben pénzmosás miatt eljárás indult?

Hack Péter jogászprofesszor szerint velük kapcsolatban az a fő kérdés, hogy

elfogták vagy őrizetbe vették-e őket.

Látszólag mindkét esetben ugyanaz történik, ám jogi értelemben a két fogalom mást jelent: az elfogás a rendőrségi törvény hatálya alá tartozó kényszercselekmény, míg az őrizetbe vétel már a büntetőeljárási törvény hatálya alá tartozik. Ez utóbbi esetben hivatalból megindul a büntetőeljárás.

Mivel a hét ukrán állampolgárt kiutasították az országból, így vélhetően nem vették őket őrizetbe.

Abból, hogy lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kiló aranyat, az következik, hogy elindult a büntetőeljárás, de feltehetően ismeretlen tettes ellen

– véli a jogász szakértő.

A helyzet tisztázása érdekében megkerestük a NAV-ot, a TEK-et és a rendőrséget is, de cikkünk megjelenéséig csupán a TEK-től és a rendőrségtől érkezett válasz – mindkét szervezet azt kérte, hogy ez ügyben a kérdéseinkkel a NAV-ot keressük.

Rendhagyó, de nem jogellenes

Eléggé rendhagyó, ám önmagában még nem jogellenes, hogy egy kormányrendelet egy konkrét esetre vonatkozóan előírja a NAV-nak, hogy mit kell tennie

– fogalmaz Hack Péter. „Mind a rendőrség, mind a NAV kormányzati szerv, tehát a kabinetnek alárendelt szervek, és a jelenleg hatályos magyar jogszabályok nem zárják ki azt, hogy a kormány egy-egy konkrét ügyben akár a rendőrségnek, akár a NAV-nak feladatokat határozzon meg” – teszi hozzá.

Szerinte a kormányrendeletre azért lehetett szükség, mert a NAV-nak a pénzmosás elleni eljárás csak bizonyos bűncselekményekhez kapcsolódóan tartozik a hatáskörébe. Ilyenek például:

• a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
• a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása,
• a haditechnikai termékkel és szolgáltatással való visszaélés,
• a társadalombiztosítási, szociális jóléti juttatással való visszaélés
• vagy a költségvetési csalás.

A NAV által kommunikált pénzmosás gyanúja vélhetően nem a fenti bűncselekményekkel kapcsolatos, ezt erősíti az adóhatósági eljárás kormányrendeletben is megfogalmazott célja, mely szerint vizsgálni kell az „esetleges bűn- vagy terrorszervezetekkel fennálló kapcsolatokat”, a nemzetbiztonsági kockázatokat, valamint a vagyonnak vagy annak egy részének a lehetséges magyarországi felhasználását. Ennek azért van jelentősége, mert alapesetben a pénzmosással kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása a rendőrség feladata.

Ezt írta felül a kormány a hétfő esti rendelettel, mely egyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényt is módosítja.

Valamiért a kormány azt akarja, hogy ne a rendőrség, hanem a NAV folytassa le ezt a vizsgálatot. Emiatt volt szükség erre a jogszabályra, mert alapjáraton a NAV azt mondhatná, hogy ez a törvény szerint nem a mi hatáskörünk, hanem a rendőrségé

– hangsúlyozza Hack Péter.

„Úgy tűnik, van mit vizsgálni”

A jogászprofesszor szerint annak önmagában nincs hírértéke, hogy a NAV titkos információszerzésre lett feljogosítva a rendeletben, hiszen erre eddig is jogosult volt. Ezt valószínűleg csupán a korábban említett hatásköri tisztázás miatt írhatták bele a kormányrendeletbe.

A pénzszállítás módja ugyanakkor szerinte is felvet kérdéseket, például azt, hogy miért nem átutalással történt ez a pénzmozgás.

Az Európai Unión belül a készpénz visszaszorítása prioritás, melynek egyik célja, hogy a pénzmozgások ne készpénzben vagy aranyban, hanem banki átutalásokkal történjenek. Úgy tűnik, hogy itt azért van mit vizsgálni. Ha viszont megvannak a szabályos engedélyek, akkor rövid idő alatt kiderülhet, hogy nem is történt jogszabálysértés. Ebben az esetben vissza kell adni a vagyont annak, akitől lefoglalták

– magyarázza.

Mik lehetnek azok a magyar állammal szembeni jogi lépések, amelyekre az ukrán bank jogi képviselője utalt az eset kapcsán?

Ha az derül ki, hogy az ukránok a létező uniós jogszabályoknak eleget téve szállították a pénzt, akkor a késedelemmel okozott kárért az uniós fórumok előtt felléphet Ukrajna. A dolog annyiban érdekes, hogyha ez a pénzszállító konvoj kilépett volna a határon Ukrajna felé, akkor mindenképpen meg kellett volna állítani, hiszen az osztrák-magyar határral ellentétben a magyar-ukrán határon működik a határellenőrzés. Tehát ott mindenképpen kiderült volna, ha nincs megfelelő papírja ennek a szállítmánynak

– emeli ki Hack Péter.

The post „Valamiért a kormány azt akarja, hogy ne a rendőrség folytassa le ezt a vizsgálatot” – Hack Péter a „konvojrendeletről” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu