Az iráni háborúhoz és a világpiaci olajárrobbanáshoz képest ugyan eltörpül, a Mol-menedzsmentben azonban komoly felfordulást kavart néhány vezető összesen mintegy 1,5 milliárd forintos részvényeladása.

Ez arra az időszakra esett, amikor a Mol árfolyama csúcsra járt, és közben a Barátság vezetéken megszűnt az olajszállítás. A kormány ezer forintos üzemanyagárral riogatta a lakosságot, és rosszul festett, hogy a vészterhesnek lefestett időszakban a Mol-vezetők közül néhányan jól kerestek a részvényeik eladásán.

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) bennfentes kereskedelem gyanúja miatt még február végén kérte a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy vizsgálja ki az ügyet. A kisbefektetőket képviselő szervezet a gyanút arra alapozta, hogy a Mol az alapanyagszállítás leállásáról több mint két hétig nem közölt információt a tőzsdei cégek számára kötelező felületen, nem tájékoztatta tehát a befektetőket.

A jegybank vizsgálja, „sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések” – írták kérdésünkre.

Az MNB ugyanakkor nem válaszolt arra, hol tartanak a körülmények tisztázásával, meghallgatták-e az érintetteket, találtak-e lyukat esetleg a Mol szabályozásában. Tartják magukat ahhoz, hogy „amíg a hatósági eljárás zajlik, az MNB arról további részleteket nem közölhet.”

Hallgat Járai Zsigmond és Anthony Radev

Kérdéseket küldtünk a legnagyobb, egyenként több mint 600 millió forintos részvénypakettet eladó két igazgatósági tagnak, Járai Zsigmond volt pénzügyminiszternek és a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnökének, Anthony Radevnek. Utóbbi a teljes csomagjától megvált a 444.hu számítása szerint, míg a volt MNB-elnök Járai megtartott egy kisebb adagot. Azt szerettük volna megtudni:

• mikor adtak megbízást a részvényeik eladására?
• A megbízás időpontjában tudtak-e arról, hogy a Barátság vezetéken várhatóan hosszabb ideig szünetel az olajszállítás?
• Tekintve, hogy a részvényeladás a Mol Nyrt. negyedik negyedéves jelentésének közzététele előtt körülbelül két héttel történt, kértek-e felmentést a pénzügyi jelentéseket megelőző tilalmi időszakban a kereskedésre vonatkozó tilalom alól?
• Hogyan ítélik meg, milyen üzenetet közvetít a befektetők felé, ha egy cég igazgatóságának két tagja (és két vezetője) nagyjából egy időben úgy dönt, megválik a cégben lévő részvényeitől?

Választ nem kaptunk sem Járai Zsigmondtól, sem Anthony Radevtől. A Mol Nyrt. a beadványban foglaltakkal kapcsolatban korábban azt közölte, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el.

A TEBÉSZ a vizsgálat kiterjesztését kéri

A bennfentes kereskedés ügyében cikkünk írásakor még nem volt eredmény, a TEBÉSZ azonban ismét a jegybankhoz fordult, és a vizsgálat kiterjesztését kérte – mondta el lapunknak Dióslaki Gábor elnök. A részvényeladásokkal összefüggésben ugyanis a szövetség további jogsértéseket vélelmez a január 20. és február 19. közötti időszakban. (Az előző, bennfentes akciót gyanító beadvány a január 26. és február 14. közötti időszak vizsgálatát kérte.)

Az új beadvány szerint

• a Mol elmulasztotta kötelezettségét a tévesen megjelent sajtóinformációk helyreigazítására,
• továbbá egyáltalán nem adhatták volna el a részvényeiket a Mol-vezetők, mert a pénzügyi közzétételt megelőző 30 napban ez tilos.

Ami a helyreigazítást illeti, a tőkepiaci törvény szerint: „ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan nyilvánosságra hozatalára” a hivatalos közzétételi helyein. A TEBÉSZ beadványa azt taglalja, hogy a január 27-én történt, a Barátság vezeték elleni dróntámadásról aznap beszámoló sajtóhírekben nem volt szó az olajszállítás leállásáról. Az Indexnek Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, „jelenlegi információink szerint magát a vezetéket nem érte támadás”, a 444.hu pedig ukrán sajtóinformációkra hivatkozva arról számolt be, hogy „az olajvezeték továbbra is üzemel, és orosz kőolajat szállít Magyarországra és Szlovákiába”.

Ezzel ellentétes információ csak jó két héttel később, február 13-án jelent meg, egy elemzői hírlevélből derült ki, hogy január 27. óta nem érkezik olaj Ukrajnán keresztül, a Mol pedig csak február 16-án tette közzé, hogy a stratégiai készletek felszabadítását kérte az alapanyagszállítás leállása miatt.

A TEBÉSZ szerint a Mol Nyrt.-nek haladéktalanul helyreigazító közleményt kellett volna publikálnia a tőzsdei honlapján, így ugyanis a befektetők abban a hiszemben kereskedtek, hogy zavartalan az alapanyagellátás, holott ennek az ellenkezője volt igaz.

Amikor maga Hernádi Zsolt adja a bizonyítékot

Lényegében beismerte a helyreigazításra előírt szabály megsértését a Mol első embere, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ugyanis a múlt héten azt nyilatkozta, hogy az ukrán fél január 27-én hivatalosan értesítette a Molt az orosz támadás miatti további szállítások felfüggesztéséről. A szállítás leállt, akkor is, ha a csőben lévő mennyiség kiszivattyúzásával még 2-3 napig elérhető volt a Mol számára az alapanyag. Viszont azt is tudták, hogy ennek csak műszaki okai vannak, és a cső e mennyiség „mögött” üres – fejtegeti a beadvány. Az interjú alapján a dróntámadás nyomán tűz ütött ki, az ukránok lezárták a vezetéket, és megkérték a Molt, vegye át a csőben maradt olajat, hogy ne legyen még nagyobb baj. „Azt tudjuk, hogy egy ilyen tűz sokáig eltart” – idézi a beadvány Hernádit, aki azt is elmondta, hogy az ukránok azután 2-3 naponta újra és újra „szóltak”, hogy még mindig nem indul el a szállítás.

A TEBÉSZ olvasatában ezzel az elnök-vezérigazgató beismerte, már január 27-én tisztában voltak az alapanyag-beszerzési probléma várható elhúzódásával, és azzal hogy a dróntámadást követő pár napban „már csak műszaki sajátosságok miatt csordogál legfontosabb alapanyaguk a vezetékből”. Sőt, arról is folyamatosan értesültek, hogy sokáig nem fogják tudni azon keresztül beszerezni a legfontosabb alapanyagukat – összegzi a beadvány.

A Mol lapunk által is közölt korábbi érvelését, hogy ez volt a 23. leállás, és mindig megoldódott a probléma néhány napon belül, nem tartja hitelesnek a TEBÉSZ, mert ezúttal nem a szokásos műszaki meghibásodásról volt szó, hanem egy dróntámadásról az elosztó telepen.

A beadvány azt is firtatja: a leállás hányadik napján minősítette a Mol bennfentes információnak legfontosabb alapanyaga beszerzésének megakadását, és az újraindulás lehetőségnek kiszámíthatatlanságát?

Kereskedési tilalom lehetett a szállítás leállása előtt

A beadvány szerint a részvénykereskedés a pénzügyi beszámolók közzétételét megelőző 30 napban tiltott. A hivatkozási alap a piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet, ami beépült a magyar joganyagba. E szerint

a valamely kibocsátónál vezetői feladatokat ellátó személy közvetve vagy közvetlenül nem bonyolíthat ügyleteket saját javára vagy közvetve vagy közvetlenül harmadik fél javára a kibocsátó részvényei vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközei, illetve az ezekhez kapcsolódó származtatott termékek vagy más pénzügyi eszközök kapcsán egy harmincnapos tilalmi időszak leteltéig azt megelőzően, hogy sor kerül az időközi pénzügyi jelentés vagy az év végi jelentés bejelentésére, amelyet az érintett kibocsátó köteles nyilvánosságra hozni a következők szerint:

a) azon kereskedési helyszín szabályai, ahol a kibocsátó részvényeit forgalmazzák;

b) a nemzeti jog.

A Mol február 20-án tette közzé a negyedik negyedéves pénzügyi jelentését, ez alapján január 20-ától élt a tilalom.

Érdeklődtünk a Mol Nyrt.-nél ismét, hivatalosan mikor értesültek arról, hogy a Barátság vezetéken tartósan szünetel a szállítás, és mikor értesültek erről a menedzsment és az igazgatóság tagjai. Azt is megkérdeztük, hogy a negyedik negyedéves jelentést megelőző 30 napos tilalmi időszakban történt részvényértékesítés alól kértek-e az érintettek felmentést, és ha igen, mire hivatkozva. A Mol annyit közölt sajtóosztályán keresztül, hogy nincs új fejlemény, amiről nyilatkoznának, és megismételték, hogy mindenben törvényesen jártak el.

A rendelet alapján a hazai jog vagy a kereskedési helyszín (tehát a Budapesti Értéktőzsde) rendelkezései szerinti közzétételt kell figyelembe venni, az azt megelőző 30 napra vonatkozik a kereskedési tilalom – értelmezi a TEBÉSZ. Ugyanakkor a magyar jog, a tőkepiaci törvény csak a féléves és éves jelentések tartalmát szabályozza, és nem írja elő negyedéves pénzügyi jelentések közzétételét – a Budapesti Értéktőzsde szabályzata viszont a prémium kategóriába sorolt nyilvános részvénytársaságok – mint amilyen a Mol – számára kifejezetten nevesíti a negyedéves jelentések közzétételének kötelezettségét. Sőt, az összes pénzügyi jelentésük közzétételének időpontját előre be kell jelenteniük a társasági eseménynaptár nevű önálló közleményükben – érvel a beadvány amellett, hogy a negyedik negyedéves jelentést is tilalmi időszak kellett, hogy megelőzze, hiszen az is tartalmazhat piacbefolyásoló információkat. A piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet célja pedig az, hogy bármely pénzügyi jelentés összeállításának idején a kibocsátó irányítói és vezetői ne használhassák fel az információs előnyüket erkölcstelenül haszonszerzésre.

A Mol a tőzsde szabályzatának megfelelően közzétette a 2026-os évre vonatkozó „társasági eseményeit” még 2025. december 1-jén. Előre jelezte, hogy a 2025. negyedik negyedéves és éves eredményeket 2026. február 20-án publikálja. Ennek alapján még az igazgatósági ülésekre esetleg ritkábban járó külsős igazgatósági tagok (mint Radev és Járai), illetve az éves jelentések összeállításában esetlegesen részt nem vevő menedzsmenttagok is előre tudhatják, hogy a 2026. február 20. előtti 30 napban az EU-rendelet értelmében tilos számukra a kereskedés – jegyzi meg a beadvány.

A tilalmat Hernádi Zsolt a már említett interjúban ugyancsak előhozta. A stratégiai olajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről szóló február 16-ai közzétételéhez kapcsolva úgy fogalmazott a Mol-vezér: „Ekkor bejelentettük, és akkor már régen nem értékesített senki, mert tilalmi időszakban voltak a menedzserek. Nem emiatt, hanem azért, mert pénzügyi jelentések készültek”. A nyilatkozatból a TEBÉSZ azt gyanítja, hogy az EU-s jogszabályi előírást „nem szöveghelyesen” alkalmazták a Molnál, vagyis jogsértés történhetett.

Okfejtésük alapján a tilalom január 20-ától állt fenn, ebben az időszakban a korábbi beadványban szereplő négy Mol-vezetőn kívül Simola József is kereskedett. A körforgásos gazdasági szolgáltatások ügyvezető igazgatója január 21-én 25 ezer Mol-részvényt adott el 3593 forintos átlagáron, ami 89,8 millió forint bevételt jelentett számára.

Kivételes esetben egyébként felmentést adhat a kibocsátó a kereskedési tilalom alól, pénzügyi nehézség áthidalása esetén vagy akkor, ha az adott vezető megtakarítási program keretében jutott részvényhez. A beadvány azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy néhány 100 millió forintos „súlyos pénzügyi nehézség” keletkezett volna a vezetőknél, akiknek az esetében a részvényjuttatás nem megtakarítási, hanem érdekeltségi ösztönző program keretében történt.

The post Mol-vezetők részvényeladása: már nem csak bennfentes kereskedés a gyanú first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu