A kormány egy nap után módosította a védett üzemanyagárról szóló rendeletet (ami tulajdonképpen árstopot, azaz hatósági ár bevezetését jelenti), a többi között azzal, hogy az automata kutak mégsem tartoznak a rendelet alá, nem kötelesek tehát védett áron értékesíteni a benzint (595 forint) és a gázolajat (615 forint). Náluk így jó eséllyel csak ennél drágábban lehet üzemanyagot vásárolni. Az ok: az automata kutak nem alkalmasak arra, hogy teljesítsék a védett ár alkalmazásának feltételeit, nem tudják eldönteni, hogy magyar rendszámú-e az autó, illetve, hogy 7,5 tonna tömeg alatt van-e.

A kis kutakat (a benzinkutak felét) képviselő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnökét, Egri Gábort – aki egyben az ENVI automatakút-hálózat ügyvezető igazgatója – kérdeztük arról, hogy hogyan érinti ez őket. De, mielőtt erre válaszolt volna, átfogó és drámai képet rajzolt fel arról, hogy mi a helyzet jelenleg a kőolaj- és üzemanyagpiacon, mekkora a baj, miért és mennyire korlátozottak a beszerzési lehetőségek.

Elhúzódó problémára kell számítani az üzemanyagpiacon

Egri Gábor szerint halmozott a probléma. A Barátság kőolajvezeték nem egy, hanem két sebből vérzik, mivel információi szerint nemcsak az oroszok lőttek ki egy ukrán terminált (január 27-én), hanem az ukránok is kilőttek egy oroszt (február 23-án).

Oroszországban az a terminál sérült meg, amelyiknél bekeverik a különböző oroszországi helyszínekről származó, különböző minőségű orosz kőolajat, hogy aztán csövön továbbítsák, majd betöltsék a Barátság vezetékbe. Úgy tudja, hogy ez az oroszországi terminál április végén, rosszabb esetben május közepén lehet újra üzemképes. Az ukrán terminálról pedig még nem tudni, mikorra javítják meg [bár a magyar kormány állítása szerint csak politikai okból nem érkezik kőolaj Ukrajnából – a szerk.].

Közben a Hormuzi-szoros lezárása miatt kiesett a Közel-Keletről a világ olajkínálatának 20 százaléka. Irán átvette az ellenőrzést a szoros felett, belengetve, hogyha egy tanker nem tartja be az általuk szabott protokollt, elsüllyesztik. A legfrissebb hírek szerint a szorost az irániak elkezdték elaknásítani, ami szintén gátolja az olajszállításokat. És, mivel nem tudnak kőolajat szállítani az Öböl menti országokból, a kitermelést is elkezdték visszafogni, beszüntetni – ha most azonnal vége lenne a háborúnak, akkor is időbe telne visszaállni a korábbi szintre.

Egri megjegyezte, hogy Kína üzemanyag-ellátása 42 százalékban az Öböl menti országokból történt. Ennek kiesésével hiába küldenek Nyugat-Afrika felől lekötött és kifizetett kőolajat Európa felé, információi szerint e szállítmányok közül többet átirányítottak Ázsiába, mert a kitermelők az ázsiai vásárlóktól jelentős felárat zsebelhetnek be. Mindez hiányt okoz Európában. És, bár a brent típusú olaj ára éppen lefelé megy, a késztermékek jegyzése emelkedik, mert nincs elegendő mennyiség.

Magyarország beszerzési forrásai is bizonytalanok

Tudomása szerint jelenleg Magyarországra nem jön be molekula, részben, mert drágább az import, mint a hazai hatósági ár, részben, mert nincs honnan behozni kőolajat, benzint és gázolajat. Az ország üzemanyag-ellátásából 30 százalékot kitevő import késztermék ki van lőve. És, miközben kőolajból és késztermékből is bizonytalan a nemzetközi ellátási lánc, a kormány árstopot vezet be,

elmulatjuk azt a kőolaj- és késztermékkészletet, amivel az ország rendelkezik, és biztosan elérhető

– fogalmazott Egri Gábor.

Ő úgy látja, hogy a Mol jelenleg sem a hosszú távú szerződései keretein belül, sem azonnali lekötések útján nem tud kőolajat vásárolni. Megkérdeztük még hétfőn az olajtársaságot, hogy tudnak-e most beszerezni kőolajat, üzemanyagot, és, ha igen, milyen úton, de nem kaptunk választ.

Elhibázott lépés a védett ár?

Egri Gábor véleménye, hogy az árstop helyett inkább az üzemanyag-felhasználás korlátozását kellett volna elérni, hogy amíg nincs utánpótlás, addig (minél tovább) kitartsanak a készletek a szükséges területeken. Ennek a legjobb eszköze szerinte, ha beengedik a nemzetközi árakat, vagyis, ha olyan magas az ár, mint amit a piac diktál. Ez persze a választási kampányban igen népszerűtlen volna, Egri szerint ugyanakkor a védett ár csakis politikai célokat szolgál. Az FBSZ helyette inkább célzott közvetlen visszatérítést javasolt, például a logisztikai szolgáltatóknak, illetve a munkába járóknak.

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja szerint is elhibázott lépés a benzinárat csökkenteni az adófizetők pénzéből, a többi között azért, mert ez elsősorban a gazdagoknak kedvez, akik jóval többet tankolnak. Lukács András, a szervezet elnöke szerint az üzemanyagárstoppal és a jövedéki adó csökkentésével a kormány azt üzeni a lakosságnak és az üzleti élet szereplőinek, hogy a nemzetközi folyamatok nem hatnak ránk, az állam kisegít, bármi történik. Ezzel megakadályozza az alkalmazkodást az – éghajlatváltozás miatt is – elkerülhetetlen világgazdasági átalakuláshoz. Javaslatuk szerint az áremelkedés hatásának tompítására szánt pénzt egyenlően szét kellene osztani az állampolgárok között (hadd döntsék el ők, mire költik), csökkentve a szociális egyenlőtlenségeket, és hagyni kellene a piacot, hogy alakítsa az üzemanyagárat.

Több mint 100 forintot nyerhettek most az autósok

Arra is kitértünk Egri Gáborral, hogy az autósok mennyit nyerhettek a védett árral. Véleménye szerint nem 20 forintot, hanem jóval többet – ha a nemzetközi piaci árakat nézzük, akkor a gázolaj például most 120–140 forinttal kellene, hogy drágább legyen. És hiába fékezte már a védett ár bevezetése előtt is a Mol az árakat, a végtelenségig az olajcég sem képes erre, mert ők is drágábban veszik a kőolajat, ha egyáltalán kapnak. Szerdától egyébként a Mol megint jelentősen emelte a nagykerárat: a benzinnél 6, a gázolajnál 45 forinttal. Ez természetesen a védett árakat nem érinti.

Lépéskényszerben az automata kutak

Az automata kutak jelenleg csak piaci áron tudnak árusítani, ami versenyhátrányt okoz nekik.

Abban maradtunk a minisztériummal, hogy egyeztetünk, hogyan tudnánk megfelelni a védett áras kiszolgálásra vonatkozó kritériumoknak, hiszen az előző árstopnál is meg tudtunk felelni. Ezen dolgozunk, mert muszáj alkalmazkodnunk.

Így, hogy az importból beszerzett üzemanyagot csak piaci áron tudjuk értékesíteni (a benzin most 640, gázolaj 670 forint körül van az ENVI-kutakon), míg mások a védett áron, kiszorulunk a piacról” – tette hozzá Egri Gábor.

A kis kutak megint bajban lesznek

De mi lesz a kis kutakkal, amelyek megint árrés nélkül kénytelenek dolgozni (mint az első üzemanyagárstop alatt), és jelenleg szó nincs arról, hogy kaphatnának kompenzációt (mint kaptak az első árstop közepétől, 24 forintot literenként, ami sokaknak a túlélést jelentette)? Ha ugyanis nincs árrés, akkor nincs miből fizetni a költségeket, a dolgozókat sem. Ráadásul még azt sem tudni, hogy meddig marad az árstop – az Egri által felvázolt ellátási problémák alapján eltarthat egy darabig.

Az FBSZ kedden azt javasolta a kormánynak, hogy legalább a kiskereskedelmi különadót ne kelljen megfizetniük, ami eladott üzemanyagliterenként 15 forint, és ez nincs benne a bruttó árban (mint a többi adó), hanem a jelenlegi nulla árrésből kellene állniuk.

A kis kutak üzemeltetői arra számítanak, ami az előző árstopnál is jellemző volt: ha mindenhol egyforma az ár, vagyis elvész a kis kutak szokásos árelőnye, akkor az autósok inkább a nagyobb benzinkutakhoz mennek tankolni, ahol bővebb a shop kínálata, több a szolgáltatás. Így ők ismét piacot veszítenek, holott alig tértek magukhoz a korábbi árstop után.

The post Sokkal rosszabb lehet a helyzet az üzemanyag-utánpótlásnál, mint eddig gondoltuk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu