Az év elején még azt láttuk, hogy azok a trendek folytatódnak, amelyek tavaly elkezdődtek: a befektetők dollárgyengüléssel jellemezhető környezetre számítottak, és keresték az Amerikán kívüli eszközöket
– idézte fel 2026 első heteit lapunknak Bakos Ádám, a VIG Alapkezelő kötvény üzletágának vezetője.
Jól kezdődött az év a térségben az iráni konfliktus előtt
Kelet-Közép-Európa és a feltörekvő piacok kedvező befektetésnek tűntek, rengeteg pénz áramlott ide: részvényekbe, kötvényekbe, helyi devizába öntötték a dollárért vásárló invesztorok. Ennek hatására a forint is erősödött – magyarázta az alapkezelő szakértője.
Egy másik folyamat szintén jól jött a térségünknek: egyrészt az AI-lufi kipukkadásától tartók, másrészt a mesterséges intelligencia által fenyegetett szoftveripar miatt aggódók egyaránt elkezdték a „rotációt”, azaz a technológiai részvények helyett más szektorokat kerestek a befektetők világszerte. (A szoftvergyártást azért fenyegeti az AI, mert kiválthatja a fejlesztők munkáját.) Ez is használt a térségünknek, amely az invesztorok által keresett hagyományos szektorokban erősebb. Így 2026 elején jól mentek a hazai részvények, kötvények, és erősödött a forint, amit tovább fokozott a választások miatti bizakodás.
Ezt a kerettörténetet zúzta szét az iráni háború, amit ugyan lehetett előre sejteni, ám azt nem, hogy Irán visszalő – tette hozzá Bakos Ádám.
Pontosabban azt nem sejtették az elemzők, hogy Irán elsősorban nem közvetlenül amerikai célpontokat támad majd, hanem a Perzsa-öböl menti arab államokat, azok olajfinomítóit, gázmezőit, olajkútjait, fúrótornyait, vezetékeit és tárolóit célozza meg. Ezzel pedig nemcsak Irán, hanem az egész térség energiahordozó-kitermelése megbénult, ráadásul Irán még a Hormuzi-szorost is lezárta, ellehetetlenítve ezzel nemcsak az Öböl-menti országok olaj- és gázexportját, hanem az oda irányuló élelmiszerimportot is.
Mindez akkor történt, amikor a globális tőzsdék csúcsközelben jártak, optimista volt a hangulat, és innen sikerült a túlsó végletbe esni: a piacokat sokkolta, a befektetőket pánikba sodorta, hogy elakadt az olaj- és gázszállítás mellett a termelés is a Közel-Kelet jelentős részén a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Ennek nyomán ugrott meg a kőolaj világpiaci ára az elmúlt hétvégén, illetve ennek a hétnek az elején. Bakos szerint ennek a következménye az is, hogy megakadtak a 2026 elején tapasztalt trendek.
Miért gyengült a válság kitörésekor a forint?
A legnagyobb baj az, hogy senki sem tudja, mi történik a közeljövőben Amerikában és Iránban, mi lesz a háború következő lépése, illetve meddig tarthat a fegyveres küzdelem. Ilyen esetben mindenki igyekszik ott realizálni némi hasznot, ahol eleve jobb pozícióban volt, azaz olyan feltörekvő piacokból próbál hasznot realizálni, amelyek eddig jobb teljesítményt produkáltak. Így aztán gyorsan kivonultak a térségünkből a „turistabefektetők”, akik nem hosszas elemzések után döntöttek a budapesti részvénypiac vagy a forint mellett, hanem inkább csak követték szektorról szektorra az év eleji rotációt, amely a globális piacokon zajlott.
Ezért gyengült a vártnál és a többieknél nagyobb mértékben a magyar forint vagy például a dél-koreai tőzsde – mindkét eszköz 2026 legjobban teljesítő piacai közé tartozott, ezért a meglévő pozíciók feladása itt volt a legegyértelműbb választás.
Így történhetett, hogy a forint, amely 380 forint/euró alatt is járt az idén, hirtelen még a 400 forint/eurós lélektani határt is átlépte az iráni támadás okozta miniválság mélypontján.
Magyarországot külön sújtja, hogy az energiakitettsége az átlagosnál nagyobb, azaz nettó energiaimportőrök vagyunk, ezért minket nagyobb csapás ért, mint a feltörekvő piacok másik szegmensét, az energiaexportőröket – például Mexikót vagy Brazíliát. A devizánk ezért sérülékeny, és a kockázatot csökkenteni akaró befektetők gyorsan szabadulni próbáltak a forinttól.
Ez a trend azonban nem tartós Bakos szerint, rövid távon ingadozhat még a forint, de a jegybank kamatcsökkentési pályáját könnyen módosíthatja, és, ha a csökkentéssel leáll, akkor az árfolyam is stabilizálódhat.
Meddig tart a háború?
Összességében Bakos úgy fogalmazott: a magyar pénz valószínűleg rövid távon érzékenyen reagál majd az olajár változásaira, de a helyzet nem olyan drámai, mint amilyen 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörésekor volt – az európai gázárak emelkedése például egyelőre messze nem olyan mértékű, mint akkor.
Mindez persze függ attól is, hogy meddig tart az iráni háború. Ha tartósan 100 dollár fölött maradna az olaj hordónkénti ára, az más helyzetet eredményezne, mintha néhány napon, héten belül megszűnnének a harci cselekmények a Perzsa-öböl térségében. Ennek az esélyeit azonban nehéz felmérni.
A VIG Alapkezelő kötvény üzletágának vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy miután az Öböl-menti országok elsősorban Kína és India olajellátásáról gondoskodnak, ez a két ország hathatósan nyomást gyakorolhat a Hormuzi-szoros lezárásának feloldására.
Az is a szoros megnyitása melletti érv, hogy Donald Trump és a republikánusok nem állnak túl jól a novemberi félidős amerikai választások előtt, és nekik sem érdekük, hogy emelkedő árak legyenek az USA benzinkútjain. Bakos szerint ezért az amerikaiak is szeretnék megakadályozni a konfliktus eszkalálódását. Az emelkedő benzinárak beindíthatnák az inflációt, és, ha valamire nincs szüksége jelenleg Trumpnak, akkor az általános drágulás biztosan ilyen faktor.
Ugyanakkor az alapkezelő munkatársa elmondta: nem tudjuk, hogy a katonai célok végül felülírják-e a gazdasági észszerűséget. A geopolitika és az energiacélok néha ellentmondanak egymásnak, és azt sem tudni egyelőre, hogy mit tekintene Washington a katonai céljai beteljesülésének.
A kereskedők reflexből túláraznak
Iszonyatosan zilált a helyzet
– fogalmazott Balogh József energiaipari szakértő a 24.hu-nak, amikor az Irán elleni amerikai támadás globális olaj- és gázpiaci hatásairól kérdeztük. Az első és legfontosabb tényezőt a szakértő abban látja, hogy a Trump-adminisztráció – és személy szerint az amerikai elnök – politikája teljesen kiszámíthatatlan. Márpedig a politikai döntéshozatal kiszámíthatatlansága fokozza a piaci bizonytalanságot, sőt, félelmet kelt, amit a kereskedők reflexből túláraznak az olaj es LNG (cseppfolyósított gáz) esetében.
Jól mutatja Washington előrejelezhetetlen „mozgását”, hogy Donald Trump csak hétfőn két, egymással homlokegyenest ellenkező értelmű nyilatkozatot tett a háborúról és annak befejezéséről. Hol arról beszélt, hogy már szinte megnyerték a háborút, illetve mindjárt befejezik azt, hol pedig arról, hogy még pusztítóbb csapásra készülnek, tehát mégsem ér véget a rakétázás és pusztítás.
A piacok ezzel a »szuperbizonytalansággal” már nem tudnak mit kezdeni, nem tudják beárazni az eseményeket, ezért rendkívül káros Trump részéről az a kiszámíthatatlanság, amely időnként hisztériával párosul
– magyarázta Balogh.
Csak azt hiszik el, ami már megtörtént
Ilyenkor persze csak azt hiszik el a piacok, ami már megtörtént – tette hozzá a szakértő, aki szerint a mostani elnöki adminisztráció nem hasonlítható össze olyan elődjeivel, mint Ronald Reagan kormányzata a republikánus oldalon, vagy Barack Obama és Jimmy Carter elnöki stábja a demokrata politikusokéi közül.
Mindebből a második következtetés Balogh szerint az, hogy az Öböl térségéből érkező olaj és cseppfolyós gáz (LNG) olyan, mint a kutya vacsorája: vagy megérkezik, vagy nem. Így például Katar hiába a világ egyik legnagyobb LNG-termelője, ha nem tudja kijuttatni a Perzsa-öbölből a Hormuzi-szoroson át a nyílt tengerre az energiahordozót.
Márpedig Irán most megbénította a forgalmat a szorosban, sőt, megkezdte annak elaknásítását is. Az amerikaiak pedig válaszul iráni aknatelepítő hajókat kezdtek el megsemmisíteni.
Erre a szállítási (logisztikai) kockázatra a piac hosszú távon is emlékezni fog, és ezért a katari cseppfolyós földgáz nem ér majd annyit a jövőben, mint a világ más pontjain kitermelt LNG. Mindez egyébként Amerikának segít: az USA ugyanis a globális LNG-piac másik nagy szereplője. Ha a katari energiahordozó nem jut el a világpiacra, akkor a vevők az amerikai kitermelőktől fognak legközelebb vásárolni
– tette hozzá Balogh József.
Túl sérülékeny a Hormuzi-szoros
Az olaj esetében is túl nagy az a hányad, amely a Hormuzi-szoroson halad át: a világkereskedelem 20–25 százalékáról van szó, amely egy 40 kilométeres szoroson próbal eljutni a világpiacra. Itt az LNG- és olajszállítások abszurd módon koncentrálódnak, a világkereskedelem egy rendkívül fontos gócpontjáról van szó.
A hajózásra kijelölt két csatorna (egyik befelé, másik kifelé) körülbelül kétszer 3 kilométer széles csak, és ezen kellene a tankereket libasorban átcsorgatni. Ez a háború sajnos megmutatta, hogy ezt a logisztikai kockázatot valahogy csökkenteni kell, mert a jelenlegi felállás túl sérülékeny
– magyarázta a szakértő.
A nagy nyertesek szerinte közép és hosszabb távon a csővezeték-építő cégek lesznek, amelyek az Öböl-menti arab államok energiahordozóit a Hormuzi-szorost kikerülve más tengeri kijáratokig tudják majd eljuttatni.
A legnagyobb tanulsága tehát a mostani konfliktusnak az, hogy a Perzsa-öbölből való olaj- és LNG-szállításnak rendkívüli módon megnövekedett a kockázata. Felbomlott az a kimondott-kimondatlan egyezség, amely szerint az amerikaiak elnézik az irániaknak az oroszokkal folytatott atomenergetikai együttműködést, cserében az irániak nem zárják le a Hormuzi-szorost, illetve nem zavarjak ott a behajózást.
Ez sajnos beépült a piaci árakba, és ezért volt a napokban 110 dollár felett az olaj hordónkénti ára, valamint 60 euró/megawattóra felett a földgáz ára az irányadó TTF-piacon. Ezek mind extrém értékek, amelyek ellehetetleníthetik az olaj- és gázpiacot.
80–90 dollár közötti árral még működik a világgazdaság
Balogh szerint a világgazdaság 80–90 dollár/hordó körüli olajárral és 40–50 euró/megawattóra közötti gázárral még el tud működni. Ha ebben a tartományban maradna az olaj és a földgáz értéke, akkor a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna: a vevők ezt az árszintet még el tudjak fogadni, ugyanakkor a kitermelőcégek elég bevételhez jutnak ahhoz, hogy új kutakat fúrjanak, és tudjanak fejleszteni. De a 100 dolláros hordónkénti olajár elérése és túllépése egyrészt Baloghot is meglepte, másrészt szerinte ez már megbéníthatja a világgazdaságot.
Az amerikai kormányzat hétfői bejelentései egyébként az olajárat rövid időre lenyomták a nyolcvan dolláros tartományba, de kedd reggelre megint 93 dollár környékén volt a kurzus. Kedd estére pedig ismét irányt változtatott a jegyzés: 82 dollárba került egy hordó. Balogh szerint a világ lassan meg fogja tanulni, hogy miként árazza be az iráni háborút, de ez a tanulási folyamat eltarthat egy darabig, mert senki sem tudja megmondani, hogy az amerikai adminisztrációnak mikor lesz elege ebből a konfliktusból.
A földgáz árának tartósan 60 euró/megawattóra körüli alakulása pedig számos áttételes hatással járna a szakértő szerint. Ha ezen a magas szinten „beakadna a kurzus”, akkor például a műtrágyagyártás válik veszteségessé, ezért a vegyipar egyes ágazatai és a mezőgazdaság is könnyen megsínylené a konfliktus folytatását – tette hozzá.
Ha viszont csak napokig tart a mostani krízis, akkor azt még tudják kezelni a piaci szereplők.
Mindenesetre fontos lenne, ha az amerikai vezetés végre el tudná dönteni, hogy pontosan mit akar, mert Donald Trump kormányzata kiszámíthatatlan lépéseket tesz, amelyek szétzilálhatják a világgazdaságot
– ismételte meg Balogh József.
The post „Iszonyatosan zilált a helyzet” – nem az volt a meglepetés, hogy Irán visszalőtt, hanem az, hogy hová first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
