A magyarok meglepően pozitívan ítélik meg egymás erkölcsi jellemét, derül ki a Pew Research 25 országra kiterjedő reprezentatív kutatásából. A hazai válaszadók 70 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar emberek többnyire jó erkölcsűek,
ami különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt években a közéletben és a politikában érzékelhetően nőtt a polarizáció, és egyre élesebb hangvétel jellemezte a közbeszédet. A most publikált eredmények tavaly tavasszal készült adatfelvételen alapulnak, így kérdés, azóta mennyire változott a helyzet.
A magyar adat különösen szembetűnő az amerikai eredményekhez képest: az Egyesült Államokban mindössze 47 százalék vélekedik pozitívan a társai erkölcseiről, míg a kanadaiaknál ez az arány 92 százalék. Magyarország tehát a nyugat-európai országokhoz közelebb álló, mérsékelten bizakodó társadalomkép irányába húz.
A felmérés részletesen vizsgálta kilenc különféle viselkedés erkölcsi megítélését is. A magyar válaszadók körében például a homoszexualitással kapcsolatban 34 százalék mondta azt, hogy erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, míg 36 százalék elfogadhatónak, és 27 százalék szerint ez nem is erkölcsi kérdés. Ezzel együtt a többség – ha különböző okokból is – nem tekinti morális problémának.
Más kategóriákban jóval eltérőbb kép rajzolódik ki.
A házasságon kívüli viszonyt a magyarok 64 százaléka ítéli el, és hasonlóan magas azok aránya, akik a marihuána használatát is helytelennek tartják. A pornónézésről már jóval megengedőbb a vélemény: csak kicsivel több mint a lakosság harmada tartja erkölcsileg rossznak. A szerencsejátékozást 31 százalék ítéli el, míg az alkoholfogyasztást a magyar lakosság negyede. Az abortusz és válás megítélésében ennél is nagyobb a társadalmi engedékenység, a fogamzásgátlást pedig szinte senki sem tartja erkölcsileg kifogásolhatónak.
A Pew felmérése lehetőséget adott arra is, hogy Magyarország eredményeit egy hasonló régiós országgal, Lengyelországgal vethessük össze. A két ország attitűdjei több ponton eltérnek. A házasságon kívüli viszonyt például a lengyel válaszadók 80 százaléka tartja elfogadhatatlannak, ami jóval magasabb a magyar 64 százaléknál. A marihuánahasználat esetében viszont Magyarország mutatkozik szigorúbbnak: nálunk 60 százalék ítéli el, míg Lengyelországban csak 43 százalék. A szerencsejáték kérdésében is a lengyelek a keményebbek (41 százalék elutasítás a magyar 31-gyel szemben).
A pornónézés és a válás megítélésében szintén Lengyelország mutat nagyobb elutasítást: előbbinél 39 százalék a lengyel érték a magyar 36 mellett, a válásnál pedig 16 százalék a magyar 11-gyel szemben. Az abortusz kérdésében a különbség még feltűnőbb: Lengyelországban 32 százalék tartja erkölcsileg elfogadhatatlannak, Magyarországon viszont csak 18 százalék. A homoszexualitás megítélése viszont ritka kivétel: ezen a téren Magyarország szigorúbb (34 százalék elutasítás) a lengyel 28 százalékhoz képest.
Az alkoholfogyasztást mindkét ország viszonylag kevéssé ítéli el, de Magyarországon valamivel többen (24 százalék) tartják erkölcsileg rossznak, mint Lengyelországban (22 százalék). A fogamzásgátlás kapcsán pedig Lengyelország mutat nagyobb konzervativizmust: náluk 11 százalék, míg Magyarországon mindössze 4 százalék elutasító.
A két ország közötti különbségek azt mutatják, hogy Lengyelország jóval konzervatívabb erkölcsi mintázatokat követ, különösen a hagyományos családi és szexuális normák területén. Magyarország csak néhány kérdésben – például a marihuána-használat vagy a homoszexualitás megítélése terén – mutat szigorúbb képet, más tekintetben azonban inkább a mérsékeltebb európai országok közé illeszkedik.
The post Feloldódhat a megosztottság? A magyarok többsége jó véleménnyel van a honfitársairól first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
