Közel két éve már annak, hogy a magyar állam hivatalosan is a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér többségi tulajdonosa lett, a kormány nagy megújítási és fejlesztési tervei azonban csak most, az országgyűlési választások előtti finisben kapcsoltak teljes sebességre.

A korábban megszületett tervcsomag alapján már elindult a félmilliárd eurót – vagyis közel kétszázmilliárd forintot – felemésztő, 2028 végén már átadni kívánt gyorsforgalmi út, illetve az annak duplájába kerülő gyorsvasút előkészítése: zajlanak a megvalósításhoz szükséges ingatlanbontásokat megelőző felmérések, sőt, a szintén két éven belül megvalósítani tervezett kötöttpályás projektre januárban már az első közbeszerzést is kiírták.

De mit lehet tudni a repülőtér már meglévő, illetve rövidesen valósággá váló új épületeiről, milyen munkák folynak jelenleg a területen, és mennyibe fog mindez kerülni? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

A hármas terminál február 20-án, Orbán Viktor, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a Budapest Airport, illetve a kisebbségi tulajdonos Vinci vezetőjének jelenlétében tartott ünnepélyes alapkőletételén a legfontosabb információk már tisztázódtak: a következő tíz évben, a jelenlegi számítások szerint egymilliárd euróból valósággá váló munkák végén

• egy több mint 35 ezer négyzetméter alapterületű fő terminálépület jön létre,
• 19 ezer (a projektet bemutató videóanyag szerint csak 15 ezer) négyzetméteres alapterületű új utasmóló születik,
• 132 ezer négyzetméterrel bővül a forgalmi előtér mérete,
• tizenhárom új repülőgép-állóhelyet hoznak létre, így a be- és kiszállás még több helyen folyhat párhuzamosan,
• 53 ezer négyzetméternyi új, központi jégtelenítő helyet és repülőgép-állóhelyeket jelölnek ki,
• modern kiszolgáló központot építenek,

sőt, még egy 7,2 MW teljesítményű napelemparkot is létrehoznak, a megújuló energiaforrások használatára pedig alapvetően nagyobb figyelmet fognak fordítani.

De mit jelent ez a valóságban?

Két nagyméretű struktúrát: egyikük a jelenlegi terminálok előtti parkolót váltó főépület lesz, benne a kilencvennél több utasfelvételi pulttal, biztonsági átvilágító rendszerekkel, üzletekkel, valamint új poggyászkezelő rendszerrel, a másik pedig a mindenki által jól ismert 2A-hoz kapcsolódó móló épületrész, amiben akár az útlevél-ellenőrzés, illetve a szállítószalag is helyet kaphat, a BudFlyer értesülései szerint ez azonban még nem vehető biztosra.

Egy dolog azért már most jól látszik: az, hogy a SkyCourt, illetve a 2A és 2B a jövőben boltoknak, üzleteknek, éttermeknek és bároknak adnak majd helyet, illetve szolgáltatási területként fogják őket hasznosítani.

A 2025-ben hirtelen 35 százalékkal nagyobb forgalmat lebonyolító, így immár közel 20 millió utast fogadó repülőtér mindezeknek köszönhetően a jövőben akár évi 30 millió embert is képes lesz fogadni, a projekthez társuló parkolófelújítások és útfejlesztések pedig a megközelíthetőséget is javítani fogják.

A Terminal+ projekt a tervek szerint egyetlen pillanatra sem akasztja meg a jelenlegi működést, és teljes egészében saját forrásból, illetve banki hitelből – azaz nulla forint közpénz becsatornázásával – valósul meg. A kisebb munkák már el is indultak – derült ki az alapkőletételhez kapcsolt sajtótájékoztatón, illetve a közbeszerzési adatbázisból.

Az utasfelvételi terület bővítése, az új pultok kialakítása, az automata kapuk áthelyezése, a biztonsági ellenőrzőpontok korszerűsítése, valamint az automatizált csomagtálcás biztonsági folyosók kiépítése jelenleg is folyik, a nem schengeni országokból érkezőket fogadó B oldali utasmóló a jelenlegi alsó parkoló és tároló beolvasztásával való területnövelése pedig nemsokára valósággá válik.

Ez azt hozza magával, hogy a 2019-2020-ban született Pier 1 együttes a jövőben is megmarad, pedig azt az előző tulajdonos a hármas terminál átadása után el akarta bontatni.

A korábban kitűzött iránnyal a Budapest Airport még egy fontos ponton szembemegy, hiszen kiderült: még átmeneti jellegel sem nyitná újra a második világháború derekán építeni kezdett, majd a célzott bombatámadások után végül csak 1950-ben megnyílt, műemléki védelmet élvező egyes terminált (ép. ifjabb Dávid Károly).

Az ezredfordulón már csak teher- és magángépek, később pedig kizárólag diszkont légitársaságok által használt, 2012-ben azonban – a jelenlegi állás szerint örökre – bezárt, rendezvényeknek és forgatásoknak otthont adó épülettel kapcsolatos döntés hatalmas irányváltás ahhoz képest, hogy a Budapest Airport 2022-re a KÖZTI-vel már el is készíttette egy bővítés terveit.

Eszerint a már meglévő 24 ezer négyzetméteres terület mellé újabb 7 ezer négyzetméternyit akartak csatolni, hogy a 3-as terminál (T3) építése alatt a fapados gépek, azután pedig a magán- és különgépek innen indulhassanak, illetve ide érkezhessenek.

A döntést az állam és a Belgrádban hasonló mértékű fejlesztést elindító Vinci azzal magyarázta, hogy üzletileg elhibázott, mivel az így jó eséllyel kialakuló kettős árazási rendszer előbb-utóbb belső feszültségekhez vezetne, a területi elkülönítettség pedig üzemeltetési és működtetési szempontból is bonyolulttá tette volna a helyzetet.

A T3-projekt előkészítése már a tulajdonosváltás után megkezdődött, hiszen 2025-ben egy közbeszerzésen győztes Strabag a tavalyi évben 86 ezer köbméternyi földet mozgatott meg, feltöltve egy nagy területet, valamint 360 méternyi támfalat hozott létre:



Ezt a szennyvízhálózat 2024-es továbbfejlesztése előzte meg, aminek köszönhetően 2,5 kilométernyi szakaszon cserélték ki a 400 mm-es csöveket: azokat jórészt 500 milliméteresre cserélték, egy 103,5 méteres darabon azonban 600 mm-eseket építettek be, felkészülve a kapacitásbővítésre.

A T3 előkészítéséhez szükséges munkákból a Főmterv Zrt. szinte minden esetben fontos részt vállalt, hiszen egyrészt az ő munkájukként született meg a kettes terminál már megkezdődött fejlesztésének tervcsomagja, de új központi áramelosztót, IT-épületet, valamint a hozzá csatlakozó kábelalagutat és alépítmény-hálózatot is ők álmodták meg, a rajzok azonban nem publikusak.

Az EU-s tendernyilvántartásból újabb részegységekre is fény derül: egy február 25-én közzétett hirdetmény szerint nemsokára elindulhat az egyesített Airport Service Center (ASC) építése, ami a repülőtér operatív dolgozóinak irodáit, raktárait és öltözőit foglalja majd magában.

A vonatkozó közbeszerzésen a kormányközeli óriásokat – a Garancsi Istvánhoz kötődő Market és az Otthon Start egyik nagy győztesének tűnő Bayer kettősét, valamint a WHB és a Laterex párosát – megelőzve győztes KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek, valamint az alvállalkozó Merkbaunak nettó 26 319 482 euróért (mai árfolyamon 9,96 milliárd forintért) előbb ki kell dolgoznia egy T alaprajzú, 82 x 73 méteres befoglaló méretű, szárán egy-, fején háromemeletes épület kiviteli terveit, majd fel is kell építeniük. A közel 10 ezer négyzetméteres struktúra körül egy parknak, bekötő útnak, parkolóhelyeknek, illetve zöldfelületeknek is meg kell jelennie, a végeredménynek pedig a fenntarthatóságot mutató BREEAM-skálán az Excellent fokozatot kell elérnie.

A már említett jégtelenítő helyek, a hozzá kapcsolódó szociális épület, fedett szín, illetve új állóhelyek tervezése és kivitelezése még biztosan várat magára, hiszen a tender eredménye egyelőre nem ismert, az azonban nem tűnik jó jelnek, hogy a határidőt már kétszer is eltolták, így kérdés, hogy a cégek bármelyike március 2-ig adott-e le érvényes ajánlatot.

Egyelőre ugyanez a kérdőjel lebeg egy gurulóút részleges felújítása és szélesítése, valamint a hajtóműpróbázó terület közti összekötés felett is, hiszen a február elején elinduló közbeszerzésre március 23-ig lehet pályázni, egy korábbi kiírás azonban sikertelenül zárult, hiszen egyetlen cég sem jelentkezett, hogy vállalná a feladatot.

A sor ezzel még mindig nem ért véget, hiszen sem decemberben, sem januárban nem érezték úgy a piacon lévő vállalatok, hogy el kellene vállalniuk a T2B szervízút 5400 négyzetméternyi betonfelületének felújítását, a március 31-ig tartó újabb nekifutásra azonban még mindig heteken át lehet jelentkezni.

A fejlesztés eddigi legnagyobb részének, a 11,8 milliárdos keretösszeggel kiírt bontási közbeszerzésnek egyelőre még szintén nincs győztese, hiszen február 5-én lezárult ugyan a korábban többször meghosszabbított ajánlattételi időszak, az azonban cikkünk megjelenéséig nem derült ki, hogy melyik cég fogja elvégezni a körülbelül 169 épület teljes, valamint további hat részleges bontását.

Jelenleg nem világos, hogy a már megkezdődött munkákat, illetve a következő évtizedre tervezett változásokat egy esetleges kormányváltás hogyan érintheti majd, egy dolog azonban biztos: az, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek igenis nagy fejlesztésre van szüksége, a gyorsvasúttal való megközelíthetőség megoldása, valamint a gyorsforgalmi út felújítása pedig nem várathat magára. Kérdés persze, hogy ez milyen formában, milyen áron, és milyen sebességgel fog megvalósulni.

The post Nemcsak új terminál, de számos más fejlesztés is vár a budapesti reptérre first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu