A kormánypropaganda 1000 forintos üzemanyagárral riogatott a Barátság kőolajvezeték leállása, az orosz szállítások megszűnése után, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy kormányinfón le is vezette, miért térdelhet le a magyar gazdaság az orosz olaj nélkül. A Barátság vezeték leállása miatt a Mol kérésére intézkedett a kormány, és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) felszabadította a biztonsági kőolajkészlet 40 százalékát, 250 ezer tonna nyersolajat. Azóta fokozódott a helyzet az iráni háború miatt, kilőttek az olajárak, és a kormány szinte azonnal üzemanyagárstopot rendelt.
Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője néhány napja drámai képet festett az üzemanyagutánpótlásról, egyenesen úgy fogalmazott, hogy „jelenleg Magyarországra nem jön be molekula, részben, mert drágább az import, mint a hazai hatósági ár, részben, mert nincs honnan behozni kőolajat, benzint és gázolajat”. A szakember úgy látja, lapunknak adott nyilatkozata óta még romlott is a helyzet, fenntartja állítását annak ellenére, hogy hírek érkeztek tengeri utánpótlásról:
- A Világgazdaság számolt be arról, hogy megérkezett 250 ezer tonna – nem orosz – kőolaj a Mol számára.
- Egy február végi Janaf-közlemény hét tartályhajó érkezését harangozta be áprilisig.
- A napokban kiadott Janaf-közleményben pedig az áll, hogy a Mol nemrég jelezte kilenc, nem orosz eredetű olajat szállító tanker érkezését, amelyek közül négy már megérkezett az omisalji terminálba, három márciusban, további kettő pedig áprilisban várható.
A repülőket követő flightradarhoz hasonló marinetraffic.com oldalt böngészve ennél is több látszik, egymást követik a tankhajók – hívta fel lapunk figyelmét Papp Csaba, ex-szovjet relációban energiaüzletben is érdekelt vállalkozó.
A vállalkozó – aki egyben az eltűnt lőszergyártó gépsorok tulajdonosa is, és évek óta birkózik a hatóságokkal, hogy tisztázódjon, kinek termel dollármilliókat a hadieszköz – március 1-11. között kilenc, Omisaljba befutó tankert számolt össze. Omisalj a horvátországi Krk szigeten van, ahol nemcsak egy cseppfolyós gázt fogadó LNG-terminál működik, de ide érkeznek az olajat szállító tartályhajók is, ez a horvát Janaf kőolajvezeték terminálja.
Az oldalon leolvasható a hajók neve, felségjelzése, útvonala, és hogy mi a szállítmány. A tartályhajók egyenként 100-150 ezer tonnásak, azt nem tudni, tele vannak-e, de becslése szerint
akár több mint egymillió tonna nyersolaj is érkezhetett rövid idő alatt a horvát kikötőbe.
Ez már Magyarország 7-8 millió tonna éves felhasználásához képest is jelentős mennyiség volna, nem beszélve a hazai, egymillió tonnás kitermelésről.
Cikkünk írásakor, vasárnap reggel 10,27 perckor futott be Omisaljba a nyersolajat szállító, bahamai zászló alatt hajózó Grimstad nevű tanker. Az utolsó állomása ezelőtt 5 nappal Ceyhan volt. Utoljára február 28-án érkezett Omisaljba, ezek szerint 2 hét alatt meg lehet fordulni egy-egy szállítmánnyal a nagy török elosztóból.
A radar alapján az Omisaljba befutott tartályhajók több irányból érkeztek, van amelyiket a törökországi Ceyhanig, az egyiptomi Sidi Keririg, de akad olyan is, amelyiket máltai kikötőig lehet visszakövetni. Arról persze csak a szállítólevél alapján lehetne informálódni, hol töltötték fel a hajót olajjal, és a felségjelzésre sem lehet feltétlenül mérget venni. Rendre felmerül, hogy a szankciók ellenére előfordul, hogy orosz eredetű olajszállítmányok landolnak akár uniós országbeli vevőknél. Tele vannak a tengerek orosz olajat szállító tankerekkel, amik a szankciók közepette várják, hogy valahogy mégis vevőre találjanak.
Hernádi Zsolt: mindenképpen keverni kell
A Mol Nyrt.-től az elmúlt napokban kétszer is megkérdezte a 24.hu munkatársa, hogyan tudja megoldani a kőolaj-, illetve kőolajtermékellátást, milyen alternatív beszerzési forrásokból tud alapanyaghoz jutni, de a tőzsdei olajcég nem válaszolt a kérdéseinkre cikkünk megírásáig. Arra sem, hogy valós lehet-e az eddigi, egymillió tonnás olajutánpótlásról szóló becslés.
Korábban viszont Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Barátság vezeték leállása és az iráni háború árnyékában nyilatkozott az ATV-ben arról, milyen olaj érkezik. Azt mondta „vegyes”, februárban érkezett „egy szállítmány”, de meg kell várni egy másikat, amivel össze kell keverni, hogy rongálódás nélkül lehessen finomítani. Hosszan magyarázta, hogy a százhalombattai finomító az orosz urali típusú olajra van optimalizálva. A Mol abból tud a leghatékonyabban termelni, ideális végtermékszortimentet kihozni, és az uralitól eltérő kémiai összetételű alapanyag nemcsak gazdaságtalan, hanem keverés nélkül károsíthatja is a finomítót. Egyebekben úgy fogalmazott az elnök-vezérigazgató, hogy
„zömében arab országoktól vettünk, és korábban Azerbajdzsánból is érkezett olaj, de mindig keverni kell” a tételeket a megfelelő finomításhoz.
Amikor beérik a másfélmilliárd dolláros Mol-üzlet
A törökországi Ceyhan fontos csomópont a Földközi-tenger partján, ide a Közel-Keletről és a Kaszpi-tenger térségéből is érkezik olaj. A Kirkukból induló vezeték Irak északi olajmezőiről szállít, és ide fut be a Baku-Tbiliszi vezeték, amin azeri olajat továbbítanak. A Mol ez utóbbin keresztül férhet hozzá saját kitermeléséhez: 2019-ben szerzett részesedést az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, és 8,9 százalékos érdekeltséget a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezetékben, ami Cheyhan kikötőjébe szállítja a nyersolajat. A BP által operált, Kaszpi-tengeren található szuperóriás olajmező 1997-ben kezdte meg a termelést, melyben jelenleg a Mol a harmadik legnagyobb partner – írja magáról a Mol.
A nemzeti olajvállalat korábbi közlése szerint az ACG projekt a csoport teljes termelésének 15 százalékát és összes tartalékának 25 százaléka teszi ki. A BTC vezeték fontos szerepet játszhat a pozsonyi és a százhalombattai finomítóinak ellátásában. A másfélmilliárd dolláros bevásárlás után azzal számoltak, hogy az olajmező stabilan hozza majd a pénzt a következő 30-40 évben, és néhány éven belül megtérül a befektetés. Az olajvezetékbeli részesedésszerzéssel pedig értékesítési jogot is vett a Mol, így maga határozhatja meg, hogy a rá eső olajmennyiséget kinek szállítsák.
A kormányzati kommunikáció leginkább azt erősíti, hogy orosz olaj nélkül vége van a magyar gazdaságnak. A Barátság vezeték leállása után Gulyás Gergely azt közölte, hogy első körben 500 ezer tonna, tengeren szállított orosz olajat rendeltek. Az alternatív útvonalat jelentő horvátországi Janaf vezetéken történő szállítással kapcsolatban csak a problémákról van szó, a vezeték kapacitásáról, tranzitdíjáról és az orosz olaj átengedéséről nem szűnik a vita, sőt már feljelentésig fajult az ügy. A legújabb fejlemény, hogy az Egyesült Államok átmenetileg feloldotta a tengeren veszteglő orosz tankerekre vonatkozó szankciót az energiaárak megfékezése miatt.
Mindenesetre a radaron orosz felségjelű tanker eddig nem tűnt fel Omisaljban, igaz, akadt köztük olyan, amely korábban oroszországi kikötőből érkezett. Annyi biztos csupán, hogy az Omisaljban fogadott szállítmányok az Adria-vezetékre felfűzött finomítókba, és így a Mol „felségterületére” jutnak. A horvátokkal közös érdekeltség az INA, a Mol januárban megállapodott a bevásárlásról a szerbiai NIS-be, és az Adria-vezeték látja el a Mol által működtetett százhalombattai, illetve a pozsonyi finomítót is.
Holoda: Nem a tengeri szállítás a szűk keresztmetszet
Van megfelelő utánpótlás, nem kell félni attól, hogy kifogyunk az olajból – válaszolta lapunknak Holoda Attila. Az egykori energetikai államtitkárhelyettes szintén úgy tudja, több tanker is érkezett Omisaljba. Úgy véli, ha Magyarországon esetleg valamilyen fennakadás adódik, akkor – a jelenlegi állás szerint – nem a tengeri szállítás lesz a szűk keresztmetszet. Két problémára figyelmeztetett ugyanakkor az olajipari szakember:
- az októberi tűzeset miatt megrongálódott százhalombattai finomító egyelőre csak 60-65 százalékos kapacitással tud termelni.
- Előállhat az a helyzet is, további áremelkedés esetén, hogy az árstop miatt az importőrök meggondolják, hogy érdemes-e üzemanyagot eladni a magyar piacon.
S ha a Mol magára marad, akkor probléma lehet a logisztikával – vetítette előre az eshetőséget, emlékeztetve a 2021-22-es árstopra, amit kezelhetetlen üzemanyaghiány miatt kellett feladni. Hiába szabadították fel a készleteket, és érkezik az Adria-vezetéken az olaj, az összes benzinkúthoz történő kiszállítás lebonyolítását nem egy cégre méretezték.
The post Úszunk az olajban, de ettől még nem biztos, hogy minden benzinkútra jut üzemanyag first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
