A Jobbik egyéni képviselőjelöltjei által leadott ajánlások közül minden negyedik érvénytelen volt – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból, amelyeket lapunk kérésére küldtek el. A 24.hu által megismert számok alapján összesen 48 471 jobbikos ajánlást ellenőriztek, ezek közük 11 625-öt találtak érvénytelennek, ez 24 százalékos hibaarány. Ráadásul ez az országos átlagot takarja, de

nyolc jobbikos képviselőjelölt több érvénytelen ajánlást adott le, mint ahány érvényeset.

A választási iroda 81 jobbikos képviselőjelölt ajánlásairól közölt adatokat, a fennmaradó 23 kerületben nem is kezdték el ellenőrizni az íveket, mert a jelöltek az induláshoz szükséges ötszáznál kevesebb ajánlást adtak le (két Vas megyei választókerületben nem volt jobbikos jelölt). Valószínűsíthető, hogy ezek között is voltak érvénytelenek, de azokról nem készült összesítés.

Rögtön szembetűnő, hogy a Jobbik érvénytelen ajánlásainak száma és aránya kimondottan magas a többi párt eredményével összevetve. Az NVI-től megkaptuk az összes, a 2026-os országgyűlési választáson listát állítani igyekvő párt aláírásgyűjtésének mérlegét, e szerint

• a Tisza Párt 5,2 százalékos hibaaránnyal dolgozott,
• a Fidesz-KDNP 8,1 százalékossal,
• a Mi Hazánk 13,8 százalékossal,
• a Demokratikus Koalíció 14,1 százalékossal,
• a Kétfarkú Kutya Párt
• és az országos listaállításról lemaradó Szolidaritás-Munkáspárt egyaránt 15,9 százalékossal.

A Jobbik 24 százalékos hibaaránya jócskán felülmúlja ezeket (még utóbbi kettőét is másfélszeresen), egyedül a Gődény György-féle Normális Élet Pártja körözte le őket – róluk külön cikkben emlékezünk majd meg. De amíg Gődényé közismerten kamupárt – a Jobbik parlamenti frakcióval rendelkező, költségvetési támogatásban részesülő alakulat.

A 2018-ban még a legerősebb ellenzéki pártnak számító Jobbiknak végül a listaállításhoz szükséges 71 helyett mindössze 51 egyéni választókerületben sikerült összegyűjtenie ötszáz érvényes aláírást, így április 12-én húsz év után először nem szerepel majd a neve a listás szavazólapon, és 16 év után búcsút int a parlamentnek. Egyéni jelöltjei ennek ellenére – és a bejutás reménye nélkül – elindulnak a választáson (bár akadt, aki a választói visszajelzések nyomán ezen a héten visszalépett).

A Jobbik ajánlásaival azután kezdtünk el tüzetesen foglalkozni, hogy lapunkat több olvasó is azzal kereste meg, bár nem írtak alá a jobbikos jelöltnek, adataik szerepelnek a választási irodának leadott jobbikos ajánlások között. Alább részletesen bemutatjuk, milyen gyanús körülményekre bukkantunk a párt ajánlásaival kapcsolatban.

Van, ahol az ajánlások kétharmada érvénytelen volt

Ha az Ügyfélkapun megbizonyosodunk arról, hogy az adatainkat olyan jelölt használta fel, akinek nem adtunk ajánlást, célszerű rendőrségi feljelentést tenni, mivel jogosulatlanul szerezték meg adatainkat. Ha valaki az NVI-hez vagy az illetékes választási irodához fordul bejentéssel, ők is megteszik ezt, amennyiben gyanús körülményt találnak. Lapunknak az NVI azt írta, ők negyven ilyen esetben tettek feljelentést, az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák által tett feljelentésekről viszont nem vezetnek adatokat.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy ezekről az ajánlásokról nem feltétlenül derül ki az ellenőrzés során, hogy hamisak. Amennyiben a választásra jogosult adatai stimmelnek, és az aláírása sem gyanús, érvényesnek találhatják az ajánlását – így járt az az olvasónk is, aki Vas megye 3-as számú választókerületében, Körmenden elmondása szerint csak a Tisza Pártnak írt alá, ám a jobbikos jelölt ajánlásai között is megtalálta az adatait. Emiatt a rendőrséghez fordul, miközben a Jobbik jelöltjét nyilvántartásba vették, vagyis indulhat a választáson.

Az ajánlás érvénytelensége miatt jellemzően más okokat kell keresni – hogy miket, arra még visszatérünk, de előbb lássuk a leginkább gyanús jobbikos jelölteket!

Arányaiban a legkevesebb érvényes ajánlást a Hajdúszoboszló központú csatatérkörzetben adta le a jobbikos jelölt, Nagy Sándor. 349 ajánlásból mindössze 131 bizonyult érvényesnek, 218-at érvénytelennek talált a választási iroda, ez 62,5 százalékos hibaarány. Őt követi a mosonmagyaróvári jelölt, Pálfi Krisztina, aki 59 százalékos hibaaránnyal gyűjtött aláírásokat, míg a kiskunhalasi Beck Henrik ajánlásainak 55, a sárbogárdi Szanyi Gáboréinak 54 százaléka bizonyult érvénytelennek, de a bicskei, a ráckevei, valamint a budapesti 2-es és 7-es választókerület jobbikos jelöltje is 50 százalék feletti hibaaránnyal dolgozott. Szám szerint a legtöbb érvénytelen ajánlása a Balassagyarmat központú választókerületben induló jobbikos jelöltnek, Jakab Koppány Attilának volt, nála 979 ajánlást számoltak meg, ezekből 468 érvénytelen volt, 511 viszont érvényes lett, így

Jakab neve ott lehet a szavazólapon, hiába adott le temérdek érvénytelen ajánlást.

A választási iroda addig számolja a leadott ajánlásokat, amíg 500 érvényest nem talál, így az érvénytelen ajánlások száma mind Jakab, mind több más, a szavazólapra végül felkerülő jobbikos jelölt esetében az összesítésben szereplőnél is nagyobb lehet.

40 százalékos hibaaránynál már borítékolható a csalás

Az aláírásgyűjtés folyamatára rálátó forrásunk elmondta, hogy

• az 5-10 százalékos hibaarány még jónak számít,
• 20 százalékig pedig elfogadható, ez a hibamennyiség még betudható annak, hogy az aláírásgyűjtők vagy az ajánlók írtak el valamit.

Az NVI adatszolgáltatása szerint 42 jobbikos képviselőjelölt dolgozott 20 százalékos vagy annál kisebb hibaaránnyal, többségük az induláshoz szükséges 500 szignót is összeszedte – vagyis a Jobbik politikusai között is voltak szép számmal, akik tisztességes munkát végeztek.

• 30 százalékos érvénytelenségi ráta fölött viszont már indokolt a gyanakvás: forrásunk, aki a múltban több országos kampányban is szerepet vállalt, azt mondta, ezt már aligha lehet a spontán tévedésekkel magyarázni,
• 40 százalék felett pedig tapasztalata szerint egyértelmű, hogy visszaélés, csalás történt.

Az idei kampányban a jobbikos képviselőjelöltek 23 egyéni választókerületben gyűjtöttek 30 százalékos vagy annál nagyobb hibaaránnyal aláírásokat, ebből 14 esetben az ajánlások több mint 40 százaléka érvénytelen volt.

Több jel arra utal, hogy régi adatbázisból dolgozhattak

Az NVI kérésünkre elküldte azt is, milyen okokból érvénytelenítették a jobbikos ajánlásokat. Elenyésző számú tévesztés jött össze amiatt, hogy kiskorú aláírása került az ívre, hogy az ajánlástevőnek nem volt magyar állampolgársága, vagy rögzítési hiba történt (utóbbi esetben a választási iroda hibázott).

Többes ajánlásról akkor beszélhetünk, ha ugyanaz a választópolgár többször aláír ugyanannak a pártnak. Figyelmetlenség miatt ez előfordulhat olykor, ám a budapesti 7-es körzetben Bólya Richárdnak 127 ajánlását érvénytelenítették emiatt, ez az összes elrontott ajánlás 30 százaléka. Ilyesmi, azaz hogy 127-en kétszer is oda mennek két héten belül egy jobbikos pulthoz aláírni lelkesedésükben, utcai gyűjtésnél rendkívül kis valószínűséggel fordulna elő, különösen egy, a közvélemény-kutatásokban mérhetetlen párt esetében.



Formai okból hibásnak minősül az ajánlás, ha az ajánlóíven az ajánlást adó választópolgár adatai hiányosan vagy egyáltalán nincsenek kitöltve. Szintén ide tartozik, ha az adatok szemrevételezéssel azonosíthatatlanok, vagy ha az olvasható aláírás nem egyezik az ajánlást adó választópolgár nevével, amit a választási iroda az ajánlásellenőrző rendszerével igazol. A Jobbiknak összesen 1868 ajánlását érvénytelenítették emiatt, a legtöbbször a Győr-Moson-Sopron megyei 5-ös körzetben rontottak, 134-szer.

Jelentősebb számú tévesztés három kategóriában történt:

2321 alkalommal fordult elő, hogy az ajánlástevő lakóhelye nem abban a választókerületben volt, ahol aláírt.

Az összes érvénytelen jobbikos ajánlás 20 százalékát emiatt torpedózta meg a választási iroda. Azon kerületek között, ahol az érvénytelen ajánlások legalább 30 százaléka ebből a hibából adódott, nyolc olyan körzetet találunk (hat budapestit, valamint egy-egy Pest és Fejér megyeit), ahol módosultak a körzethatárok 2024-ben, így elképzelhető, hogy valaki nem volt tisztában azzal, hogy már nem ugyanabban a kerületben szavaz, ahol eddig.

A budapesti 1-es körzetben Brenner Koloman országgyűlési képviselőnek, aki volt az Országgyűlés alelnöke is, ez volt a leggyakoribb tévedése, az összes elhibázott ajánlásának 64 százaléka keletkezett így: 214 olyan választópolgár ajánlotta, aki nem az ő választókerületében él. A kampányokra és az ajánlásgyűjtés folyamatára rálátó forrásunk szerint ez nagyon gyanús, azt valószínűsíti, hogy régebbi adatbázisból másolhatták az adatokat. Ugyanis azok,

akik az utcán vagy kopogtatással gyűjtenek, pontos utcalistával rendelkeznek a körzetükről, és nem fogadnak el aláírásokat máshonnan, különösen nem ilyen arányban. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben a választókerületben az öt, országos listát állító párt jelöltjei együttesen is csak 105 olyan ajánlást adtak le, amelyiknek a gazdája nem a körzetben lakik – Brenner Koloman egymaga kétszer ennyit.

A második leggyakoribb érvénytelenítési indok, szám szerint 2998, az összes hibás ajánlás 26 százaléka, a Jobbik esetében abból következett, hogy hibásan szerepelt az ajánlóíven a választói azonosító, vagy az egyáltalán nem szerepelt a nyilvántartásban. Az ajánlóíven három adatot, a nevet, a lakcímet és a személyi azonosítót (a lakcímkártya hátoldalán lévő 11 jegyű számot) kérnek az ajánlásadótól, valamint egy aláírást. Ezután következik a berögzítés, ami praktikusan ellenőrzés: megnézik, hogy az adatok stimmelnek-e, valamint hogy létezik-e a személyi azonosító a nyilvántartásban. A személyi okmányokon időről időre minden azonosítószám megújul, egyet kivéve: a személyi azonosítót, azt mindenki élete végéig használja. Forrásunk szerint

ha ez az adat nem stimmel, vagyis egyetlen választópolgárral sem azonosítható a központi névjegyzékben, akkor az aláírást adó írta fel rosszul, esetleg rossz okmányról az ívre a számsort, ám magas hibaaránynál valószínűsíthető, hogy az adatbázis – természetesen törvénytelen – másolásánál csúsztak el.

A legtöbb ajánlást messze a dombóvári körzetben dobták vissza emiatt: összesen 210-et, ami az érvénytelenített ajánlások 77 százaléka.

Azokban a kerületekben, ahol ebből az okból érvénytelenítettek kiugróan sok ajánlást, kérdéseket címeztünk a helyi választási irodáknak, hogy találtak-e bűncselekmény gyanúját felvető ajánlást a Jobbik jelöltjénél, esetleg tettek-e feljelentést. Cikkünk megjelenéséig a Nógrád megyei 2-es választókerületi választási iroda jelezte, hogy

bűncselekmény gyanúja feljelentést tett a Jobbik ajánlóívén szereplő adatok miatt,

ez az a balassagyarmati körzet, ahol a jobbikos jelölt, Jakab Koppány Attila a párton belül rekordnak számító, 468 érvénytelen ajánlást vitt be.

A legtöbb érvénytelen ajánlás, 3382, amiatt keletkezett, hogy adateltérést találtak. Az összes elhibázott jobbikos ajánlás 29 százaléka fakadt ebből. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az adatellenőrzés során fény derül arra, hogy az ajánlóíven szereplő adatok nem egyeznek meg a központi névjegyzékben szereplő hivatalos adatokkal. A berögzítés során bizonyos rövidítéseket tolerálnak, például Budapestet lehet Bp-nek írni, az utcát u.-val jelölni, ám ha jelentős eltérések mutatkoznak, akkor forrásunk szerint valószínűsíthető, hogy szabályos gyűjtés helyett elavult adatbázisból dolgozott a jelölt. A régi adatbázis használatával megnő a valószínűsége annak, hogy rossz információ kerül az ívre: például régi lakcím, házasság előtti leánykori név, és ezek az ellenőrzés során fennakadnak a szűrőn. A salgótarjáni körzetben a jobbikos jelölt érvénytelen ajánlásainak 70 százalékát emiatt dobták vissza.

Az ajánlásgyűjtés folyamatát ismerő forrásunk az adatokat látva felhívta a figyelmünket arra, hogy nem tendenciózusan ugyanaz a visszatérő probléma minden jobbikosnál: szerinte gyanúra ad okot az is, hogy az egyik választókerületben jellemzően ilyen, a másikban olyan hiba fordult elő.

A szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján erős a gyanú, hogy minimum 14 (40 százalékosnál nagyobb hibaaránnyal dolgozó) jobbikos jelölt esetében nem tévesztésekről van szó, hanem visszaélés történt.

A pártelnököt is feljelentették

Amint említettük, az NVI lapunk kérdésére közölte azt is, hogy összesen 40 esetben tett vagy tesz feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény miatt.

Köztük van hat jobbikos képviselő is:

• a szabolcsi 4-es körzetben a pártelnök, Adorján Béla, aki mindössze 11 százalékos hibaaránnyal gyűjtötte össze az induláshoz szükséges ajánlásszámot, és nyilvántartása is vették.
• A Pest megyei 12-es választókerületben Vincze Miklós, aki 26 százaléknyi érvénytelen aláírást adott le, és ugyancsak nyilvántartásba vették,
• a már említett Brenner Koloman, aki 49 százaléknyi érvénytelen ajánlást adott le Budapesten, és nem is sikerült ötszáz érvényeset összegyűjtenie,
• Szanyó Miklós, aki 46 százalékos hibaaránnyal gyűjtött szignókat Budapest 4-es körzetében, és végül maga lépett vissza az indulástól,
• a Pest megyei 11-es körzet jelöltje, Murányi Levente, a korábbi országgyűlési képviselő 30 százalékos hibaaránnyal dolgozott, de összeszedte az 500 ajánlást,
• valamint az egyik legtöbbet hibázó Bólya Richárd, akinek az ajánlásai miatt három feljelentés is érkezett. Mint említettük, ő az, akinek a 829 leadott ajánlása alapján – papíron legalábbis – 127 választópolgár kétszer is aláírt.

A Jobbiknak részletes kérdéssort küldtünk az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban, érdeklődve arról, mi magyarázza egyes jelöltjeiknél az érvénytelen ajánlások rendkívül magas arányát, és terveznek-e vizsgálatot, lépést az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

The post Valami nagyon nem stimmel a Jobbik ajánlásaival, több jelöltnél erős a csalásgyanú first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu