Mi is élni kívánunk ezzel az eszközzel, választ várva egy sokkal közvetlenebb és konkrétabb fenyegetéssel kapcsolatosan

– ezeket a szavakat címezte a CÖF–CÖKA nevében Csizmadia László kuratóriumi elnök a NATO elnökének, Mart Rutténak egy szerdán kelt nyílt levében.

A papíron a legutóbbi békemenet szervezéséért is felelős szervezet elnöke felidézte Rutténak, hogy „korábban több alkalommal is tapasztalhattuk, hogy magyar baloldali politikusok a NATO közbenjárását kérték különböző – kifejezetten belpolitikai természetű – ügyekben”. A momentumosból humanistává lett Cseh Katalin egyik 2019-es megszólalását hozta itt példaként, illetve a Momentum-alapító Fekete-Győr András néhány héttel ezelőtti megnyilatkozását, melyben ő maga is az nyugati katonai szövetségtől kért segítséget egy nyílt levél formájában.

Fekete-Győr András akkor azzal kapcsolatban fordult a NATO-hoz, hogy a sajtóban megjelentek a hírek, melyek szerint a Kreml csapatot telepít Budapestre, és megkezdik a választásba való beavatkozást, azzal a céllal, hogy hatalomban tartsák a Fideszt és Orbán Viktort.

Tisztelt Főtitkár Úr! Tisztelettel arra kérem Önt és a szövetséges tagállamok vezetőit, hogy lépjenek fel a nyilvánosság erejével ezen példátlan beavatkozási kísérlet ellen. Ennek a nyílt, határozott fellépésnek a halaszthatatlanságát több súlyos tényező is indokolja

– írta a hónap elején Fekete-Győr, hangsúlyozva, hogy a magyar emberek nem fogják megtudni az igazságot, ha a NATO képviselői zárt ajtók mögött tárgyalnak a kérdésről a magyar kormánnyal, ezért szerinte határozott nemzetközi állásfoglalásra lenne szükség, ami képes lehet áttörni az információs blokádot.

Mi lehet fenyegetőbb az oroszoknál?

A CÖF szerint, természetesen, Ukrajna. Nyílt levelükben is arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi napokban több közéleti szereplő is fenyegető üzeneteket címzett Magyarország demokratikusan megválasztott vezetői felé. Itt elsősorban Volodimir Zelesznkij ukrán elnök Orbán Viktor felé címzett szavaira utalnak, illetve az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje, Hrihorij Omelcsenko kijelentéseire, aki megfogalmazásuk szerint „egy Ukrajna ellenségeinek likvidálására létrehozott fedett szervezet révén fogalmazott meg személyes fenyegetést Orbán Viktorral szemben, mondván, a magyar miniszterelnök »gondolkozzon el öt gyermekén és hat unokáján””. Igaz, ez utóbbi megszólalás kapcsán valószínűsíthetően arról van szó, hogy úgy vágták meg az idős ukrán politikus beszédét, hogy az Orbánra nézve fenyegetőnek hasson.

De mindezek mellett említést tettek olyan esetekről is, amikor alacsonyabb rangú ukrán katonai és közéleti szereplők, ha nem is közvetlenül, de fegyverrel fenyegették meg Magyarországot.

Mindezekre tekintettel, Tisztelettel kérdezzük Főtitkár Urat:

1. figyelemmel kísérik-e a fejlemények alakulását, illetve történnek-e a konfliktus megelőzéseként diplomáciai intézkedések az ügyben?

2. Terveznek-e a rendkívül feszült és kényes ügy kapcsán hivatalosan is megnyilvánulni, elejét véve egy NATO – Ukrajna közötti konfliktus kibontakozásának?

3. Amennyiben egy NATO-tagállamot – így Magyarországot – tényleges katonai támadás vagy más jellegű, agresszív fellépés érne Ukrajna részéről, milyen vészforgatókönyv, mechanizmusok és kollektív védelmi intézkedések lépnének életbe a NATO keretében?

„Annak reményében várjuk kérdéseinkre adott teljes körű és megnyugtató válaszát, hogy az abban foglaltak hozzájárulhatnak a magyar állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez, valamint a NATO kollektív védelmi elvébe vetett bizalom megerősítéséhez. Megtisztelő és gyors válaszát előre is köszönöm!” – zárul a CÖF közleménye.

Amint értesülünk Mark Rutte válaszáról, feltétlenül beszámolunk róla.

The post A CÖF nylít levélben kérdezi a NATO-t, mit kívánnak tenni, ha Ukrajna megtámadná Magyarországot first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu