2023-ban a részvények jegyzésének bejelentésekor a Shopper Park Plus azt a célt fogalmazta meg, hogy hosszabb távon a kelet-közép-európai régió jelentős retail park portfolió tulajdonosává és üzemeltetőjévé szeretne válni. Hogy érzi, hogy haladnak ezen az úton?

Én úgy látom, hogy alapvetően úgy haladunk, ahogy elterveztük. Pontos tudásunk ekkor természetesen nem volt arról, milyen eszközöket fogunk vásárolni, de azt tudtuk, hogy több országra akarjuk kiterjeszteni az operációnkat. Kezdetben egy magyar-cseh portfólióval indultunk, amihez 2025 elején csatlakozott a szlovák portfóliónk, majd idén a lengyel is. A lengyel piacban egyébként is óriási potenciál van, tehát azt gondoljuk, hogy ezzel az üzlettel ezt a stratégiai célunkat geográfiailag mindenképp elértük.

Mekkora lépést jelentett ez a tranzakció a vállalat számára?

Azt ki kell emelni, hogy már a lengyel akvizíció előtt is jelentős portfóliónk volt: 22 ingatlannal rendelkeztünk, most pedig további nyolccal bővültünk, ezek többségében több tízezer négyzetméteres retail parkok. A tranzakció értéke több mint 200 millió euró, ez tehát mindenképpen nagy ugrás jelent az eddigiekhez képest. Menedzsment szempontból azonban jól illeszkedik a működésünkbe, hiszen ugyanabban az eszközosztályban – élelmiszer-fókuszú bevásárlóparkokban – van tapasztalatunk, hasonló bérlői körrel. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy ma már valódi regionális, euróban denominált kelet-közép-európai ingatlan portfólióba fektethetnek.

Mi alapján választották ki ezt a portfóliót?

Egy sikeres ügylet mögött általában több tucat, akár ötven vagy még több megvizsgált tranzakció áll, ez legtöbbször legalább egy évet vesz igénybe. Beletartozik az ajánlattétel, a tárgyalások, az átvilágítás, a finanszírozás megszervezése és a szerződéskötés. A döntésnél kulcsfontosságú a lokáció, az ingatlan mérete, a bérlői összetétel és természetesen az ár. Ennél a portfóliónál az Auchan, vagyis egy nagyon erős európai élelmiszerlánc a főbérlő, hosszú, több évtizedes bérleti szerződéssel, a kihasználtság pedig közel 96 százalékos. A 9,1 százalékos eszközarányos hozamszint pedig kifejezetten kedvezőnek számít, ez az ún. yield a hazai piacon és a régióban is tipukusan inkább 7,25% körül van.

Milyen üzleti potenciált látnak a portfólióban rövid távon?

Az induló portfóliónk tavaly euróban mérve mintegy 9 százalékos bevételnövekedést ért el euróban, ami ingatlanpiaci szinten kiemelkedő. Ez részben annak köszönhető, hogy a bérleti díjak sok esetben még a piaci árszint alatt vannak, illetve hogy bizonyos nagy bérlők területcsökkentése után a felszabaduló területeket magasabb áron tudjuk kiadni más üzleteknek. A célunk minden esetben a bérlői mix optimalizálása és az ingatlanok értékének növelése. A bérleti szerződések inflációhoz kötöttek, de természetesen szeretnénk ezt a növekedést továbbra is akár kétszámjegyű szint közelébe emelni.

Mennyire fontos a bérlői mix a bevásárlóparkok működésében?

A nagy nemzetközi láncok fedik le a terület nagy részét, de nagyon fontosak a helyi bérlők is – például kávézók, kisebb üzletek vagy szezonális árusok. Minél változatosabb ugyanis a kínálat, annál vonzóbb a vásárlók számára, ami végső soron a bérbeadottságra és így a bevételekre is pozitívan hat. Az egyik előnyünk, hogy a nagy nemzetközi bérlők jól ismernek minket, és akár több országban, több lokáció esetében is együtt tudunk működni.

Hazai vizekre evezve, milyen fejlesztések várhatók a magyar portfólióban?

A magyar portfólió nagy része stabil, de mindig akadnak fejlesztési lehetőségek. Ennek eredményeként most is dolgozunk zöldenergia-projekteken, amelyek lényege, hogy helyben legyen elérhető a megújuló energia. Vizsgáljuk emellett a telkek további hasznosítását is – például drive-through egységek, elektromosautó-töltők vagy egyéb fejlesztések formájában. Ezek hosszabb távon további bevételi potenciált jelenthetnek.

A vállalat nemrégiben ismét elnyerte a BÉT Legek díjat. Mit jelent ez az elismerés?

Nagyon örülünk ezeknek a díjaknak. Az elmúlt években különböző kategóriákban kaptunk elismerést a Budapesti Értéktőzsdétől: az év legnagyobb új részvénybevezetése 2023-ban és a legnagyobb zártkörű alaptőke-emelése 2024-ben, majd a legnagyobb nyilvános új részvénykibocsátása 2025-ben. Ez részben annak köszönhető, hogy aktívan jelen vagyunk a magyar tőkepiacon. Ekkora, százmillió eurós tőkebevonás (2025) vagy 28 éve nem volt a magyar tőzsdén.

Márpedig mi úgy gondoljuk, fontos lenne, hogy a megtakarítások nagyobb része a tőzsdére kerüljön, hiszen ez a gazdaság fejlődését is segíti. Amerika egyik nagy versenyelőnye, hogy a megtakarítások jelentős részét, majd a felét a tőzsdére fektetik be, míg nálunk ez jelenleg 3%. A Shopper Park Plus modellje viszonylag könnyen érthető: ismert bevásárlóparkokról van szó, amit pl a környéken élők még budaörsi vagy szegedi Tesconak hívnak – mi pedig már Shopland néven építjük az új márkánkat -, és ott intézi a napi/heti bevásárlását. Azaz a befektető is jól ismeri az ingatlanjainkat, ráadásul a stabil eurós cash flow-val és a kiszámítható, jelenleg 7% körüli euró osztalékkal ez kezelhető kockázatot jelent.

The post Évtizedek óta senki nem csinált olyat a magyar tőzsdén, mint a Shopper Park Plus first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu