Korábban hihetetlennek hangzó hírek érkeztek az elmúlt napokban Kubából, a karib-tengeri kommunista szigetországból. Egyrészt a folyamatos áramkimaradások miatt zavargások törtek ki egy vidéki városban, Morónban, márpedig a zavargás már önmagában is szokatlan esemény a tízmilliós lélekszámú Kubában. Ám az, hogy felgyújtottak és kifosztottak egy épületet, amelyben a kommunista állampárt helyi irodája volt – ez a tiltakozás kivételesnek számító formája a kegyetlen politikai elnyomás közepette.

Az áramkimaradások rendszeresek – a zavargások nem

Öt embert máris letartóztattak a szinte példátlan eset után. Ennek ellenére Havannából, a fővárosból is érkeztek hírek, miszerint az emberek az utcára vonultak, és edényeket, serpenyőket zörgettek az ellen tiltakozva, hogy napokig nem volt áram. A havannai egyetem diákjai pedig az áramszolgáltatás összeomlását követően az elmaradt egyetemi előadásaik miatt tiltakoztak.

Ami a kubai kommunista párt felgyújtott vidéki irodáját illeti, Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azt mondta a 24.hu-nak, hogy két narratíva létezik az eseményről.

• A kubai hivatalos álláspont szerint randalírozó huligánokról van szó,
• az angolszász sajtó viszont arról ír, hogy az országban régóta nélkülöző lakosság kezdett tiltakozásokba.

Annyi bizonyos, hogy eddig csak kivételesen alkalmazott eszközökhöz nyúltak a demonstrálók: az állampárt regionális hivatali helyiségeit borították el a lángok. Nagy Sándor Gyula szerint sem gyakori az ilyen eset, az angolszász lapok pedig arra mutatnak rá, hogy korábban súlyos megtorlásokat hajtott végre a hatalom a nyilvánosan ellene fellépőkkel szemben.

Kubában rendkívül sok a politikai fogoly, és a börtönökben nem kímélik a rabokat. Igaz, mielőtt most öt embert őrizetbe vettek volna a moróni gyújtogatás miatt, a kormányzat a „jóindulatát” akarta kifejezni azzal, hogy 51 (politikai) foglyot kiengedett a börtönből.

Szétesőben a gazdaság

A kubai áramhiány oka az, hogy az USA a korábbi gazdasági szankciókon túl gyakorlatilag olajblokád alá vette a szigetországot. Erre azután került sor, hogy Venezuelában januárban az amerikaiak megbuktatták és foglyul ejtették Nicolás Madurót, aki helyett ügyvezető elnökként Delcy Rodriguez eddigi alelnök kormányoz, aki már nem látja el Kubát olcsó venezuelai olajjal. (Maduro idején Venezuela a kubai olajimport mintegy felét fedezte.)

Persze az áramkimaradásokat az olajhiányon kívül az elhanyagolt közszolgáltatások is magyarázzák – Kubában szinte alig akad olyan állami feladat, amelyet a hatóságok a belbiztonságon kívül el tudnának látni. Az áramszolgáltatók berendezései elavultak, és emiatt a többi közszolgáltatás is akadozik. Emelkednek közben az élelmiszer- és a gyógyszerárak is – ez szintén fokozza a lakosság elégedetlenségét az amerikai hírforrás szerint.

Új vezető a láthatáron?

Szintén meglepő hír, hogy egy új potenciális vezető képe is felsejlik a kubai energiaválság napjaiban. Az országot jelenleg irányító elnök, Miguel Díaz-Canel mellett ugyanis nemrég feltűnt Raul Guillermo Rodriguez Castro, a korábbi kommunista kubai elnök, Raúl Castro unokája egy fontos tanácskozáson. Sőt, ezután az unoka, Rodriguez Castro – akit a „Rák”, illetve a „Kis Raúl” (Raulito) beceneveken is emlegetnek – megjelent azon a sajtótájékoztatón is, amelyet a jelenlegi államelnök, Díaz-Canel tartott. (Utóbbi 2018-ban vette át az államelnökséget Raúl Castrótól, aki 2021-ig a kommunista párt első embere volt. Díaz-Canel így csak 2021-től tölti be a két legfontosabb posztot Kubában, ahol a két Castro-fivér 1959 óta kormányzott hat évtizeden át.)

Mindkét hír összefügg két másik folyamattal: az egyik az országban uralkodó általános gazdasági és energiaválság, a másik pedig az Egyesült Államokkal folytatott állítólagos (titkos) tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon felvetődött, hogy a Kubát 1959 óta uraló Castro család harmadik generációjához tartozó unoka, Rodriguez Castro washingtoni jóváhagyással vehetné át a kormányzást a szigetországban.

Nem kizárt, hogy folynak ilyen tárgyalások

– mondta a 24.hu-nak Nagy Sándor Gyula. Az amerikaiak feltehetően szívesen látnának egy rezsimváltást az országban, de kérdés, hogy ez valóban bekövetkezik-e. Hasonló jelenségre nemrég volt példa Venezuelában, ott Delcy Rodriguez alelnök állítólag már az idén januári caracasi amerikai beavatkozás előtt tárgyalt Washingtonnal, hogy kész lenne egy, az USA-val a korábbinál együttműködőbb irányzatot követni Venezuelában – folytatta a Corvinus Latin-Amerika-kutatója. Mint ismeretes, Caracasban januárban ejtették foglyul az amerikaiak Nicolas Maduro venezuelai elnököt, majd az USA-ba vitték, ahol bíróság elé állították.

Donald Trump mindenesetre már többször kifejezte, hogy „rezsimváltást” szeretne Kubában. Az amerikai elnök a napokban úgy fogalmazott a Deutsche Welle magyar nyelvű YouTube-videója szerint:

Megtiszteltetés lenne, ha elfoglalhatnám Kubát.

Az nem valószínű, hogy Kubát úgy bombázná az USA, mint Iránt – reagált erre a 24.hu-nak Nagy Sándor Gyula. Nincs értelme megtámadni Kubát, mert gyakorlatilag nincs mit szétbombázni a gazdaságilag megroppant országban, csak a lakosság tiltakozása erősödne fel, de egy ilyen helyzetben nem a rezsim ellen – magyarázta az egyetemi tanár.

Sokkal valószínűbb, hogy a híreknek megfelelően Marco Rubio amerikai külügyminiszter folytathat titkos tárgyalásokat az átmenetről. A kubai emigránsok leszármazottjaként az USA-ban született Rubio igyekszik az amerikai befolyást erősíteni a szigeten – folytatta a Latin-Amerika-kutató –, és itt tényleg nem kizárt a venezuelai példa követése. A tárgyalásokról megoszlik a világsajtó véleménye: felmerült, hogy ezek az államelnök, Díaz-Canel tudtával zajlanak, hiszen ő maga is elismert bizonyos egyeztetéseket az USA-val, méghozzá nyilvánosan.

Mások szerint Rubio és Rodriguez Castro a hivatalos kubai kormányzatot megkerülve egyeztetnek egymással.

A Castro család nepotizmusa Kubában

A 2021-ben 89 évesen leköszönt exállamfő, Raúl Castro volt Fidel Castrónak, a kubai kommunista rendszer alapítójának a testvére. A két Castro-fivér 1959-tól kormányozta Kubát. Fidel egészségének romlása miatt még életében Raúl vette át fokozatosan az ország irányítását a 21. században.

A most feltűnt Raúl-unokának, Rodriguez Castrónak Fidel Castro volt a nagy-nagybácsija. A Castro család nepotizmusa, a rokonok pozícióba helyezése nem ritka Kubában. A most feltűnt unoka apja, a néhai Luis Alberto Rodríguez López-Calleja tábornok is fontos pozíciókat töltött be halála előtt a kubai hadiipari vállalatkonglomerátumban (GAESA). Ez a hadiipari konszern ellenőrzi a kubai gazdaság 30–40 százalékát. A GAESA holding kontrollálja például a kubai kiskereskedelem 90 százalékát.

A 2022-ben elhunyt López-Calleja fia, Raúl Castro unokája az a Rodríguez Castro („Raulito”), aki jelenleg 41 éves, és akit sokan a kubai főhatalom várományosának tekintenek a nemzetközi sajtóban. Raulito gyakorlatilag annak a személybiztonsággal foglalkozó testőrcsapatnak volt a vezetője, amely Raúl Castróra, azaz a saját nagyapjára vigyázott 2008 és 2018 között. Fényképek tanúsága szerint akkor is kísérte a nagyapját, amikor az a néhai Ferenc pápával találkozott.

A „Ráknak” is nevezett volt testőrparancsnok a kubai belügyben ezredesi rangig emelkedett, de nemcsak biztonsági feladatokat látott el. Nyilvános szereplései közé tartozott az is, hogy részt vett annak a 32 kubai katonának a temetésén, akiket az amerikaiak öltek meg az idén januárban Caracasban, amikor foglyul ejtették Maduro venezuelai elnököt. Az amerikaiak által igényelt „rezsimváltás” esetén tehát az eddigi kubai hatalomtól nem túl messze álló személy váltaná Díaz-Canel elnököt, ha a „Rák” venné át az irányítást a szigetországban. Emiatt az Egyesült Államokban élő kubaiak nem is bíznak Rodriguez Castróban, mint olyan személyben, aki tényleges rezsimváltást hozna a jelenleg a kommunisták által irányított karibi államban.

Ennek ellenére a CNN nem zárja ki, hogy az amerikai kormányzat Rubio külügyminiszter vezetésével a Kubában egymással rivalizáló hatalmi frakciók egyikével kiegyezne, és így Rodriguez Castro kerülhetne hatalomra Havannában.

Az amerikaiak szemében talán az teszi reálissá, hogy „Raulito” legyen Kuba leendő első embere, hogy a volt testőrparancsnok ugyan állítólag „rajta tartja a szemét a kubai politikán”, és részt vesz a belső tanácskozások nagy részén, ám eddig nem töltött be fontosabb tisztséget például a kommunista pártban, így formailag nem mondható „kommunistának”. Márpedig ez számíthat az amerikai közvélemény meggyőzésében, ha a Trump-kormányzat valóban őt szemelte ki leendő kubai elnöknek.

The post Egy újabb Castro bukkant fel a széteső, már zavargásoktól is sújtott Kubában first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu