Az állami médiát (MTVA) évek óta éri kritika elfogultsága miatt. A Republikon Intézet és a Connect Europe 11 hónapon át nézte az esti (19:30-as) híradót, hogy tényekre (kvantitatív és kvalitatív szempontok szerint) alapozva vizsgálja, mennyire jogosak a kritikák.

Az adásokat egyesével elemezték, a híreket egyesével vizsgálták. Az összesített napi eredményekből a hónapok végére összeállt az összesített havi adatsor. A Republikon Intézet most elkészült tanulmányának főbb megállapításai:

• A híradó szerkezete, tartalma egyértelműen a kormányzati kommunikációt, stratégiát követi.
• A fideszes politikusok kiemelkedő mennyiségű, alapvetően pozitív hangvételű megjelenést kapnak.
• Ellenzéki szereplők ritkán jutnak szóhoz, jellemzően negatív, kontextusban tüntetik fel őket (különösen a Tisza Pártot).
• A megszólaltatott szakértők többsége kormányközeli, független vélemények vagy a kritikus sajtóorgánumok hivatkozásai csak elvétve és cáfoló szándékkal jelennek meg a híradóban.
• A szóhasználat és a témaválasztás is szoros összhangban áll a Fidesz aktuális politikai üzeneteivel.
• A vizsgált időszakban a külpolitikai témákról egyre inkább a belpolitikai ügyek és szereplők felé tolódott el.

2025 februárja és decembere között összesen 334 adást monitoroztak. A politikai szereplők képernyőidejének és megjelenítésük kontextusának elemzése éles különbségeket mutatott a kormányoldal és az ellenzék között.

Kormánykritika 1 percig sem

A vizsgált időszakban a kormánypárti politikusok összesen 35 és fél órán keresztül voltak a képernyőn, az időkeret jelentős részében, nagyjából 29 órában őket kifejezetten pozitív kontextusban, míg az ellenzéki politikusok összesen 13 és fél órát szerepeltek, 10 és fél órát kifejezetten negatív, 1 órát pozitív keretezésben.

A kormány és politikusai egyetlen percet sem szerepeltek negatív keretezésben.

Megvizsgálták, milyen érzelmi, értékelő környezetbe ágyazták a híradók az egyes politikai szereplőket. (A politikusok megjelenését 3 osztatú skálán értékelték: 1 a pozitív szereplés, 0 a semleges és -1 a negatív.) A kutatás végén az összes értéket átlagolták.

A Fidesz és politikusai (+1,00), a kormánytagok (+0,99), Orbán Viktor (+0,95) mutatói azt jelzik, róluk gyakorlatilag csak elismerő környezetben esett szó. Az ellenzéki politikusok általános mutatója -0,84, Magyar Péteré (-0,96) lett.

Az írták: az adatok rámutatnak, hogy az elvileg pártfüggetlen közmédia hírszerkesztési gyakorlatában a politikai hovatartozás és a kormányzati szövetségi rendszer sokkal meghatározóbb tényező, mint a tárgyilagosság.

Orbán kontra Magyar

Külön vizsgálták a Fidesz és a Tisza Párt elnökének megjelenítését. Kiderült, hogy az állami híradókban Magyar Pétert nagyjából hétszázzal többször említették vagy jelenítették meg, de szinte kizárólag negatív kontextusban történt, míg a miniszterelnök neve szinte csak 100 százalékban pozitív kontextusban hangzott el.

A két politikus mellé rendelt mellékszereplők is ezt a narratívát erősítették: Orbán Viktor mellett leggyakrabban Donald Trump neve tűnt fel a béke és a patriotizmus szimbólumaként, míg Magyar Pétert leginkább a „magyargyűlölőként” bemutatott Manfred Weberrel, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolták össze.

Az elemzés szerint a szóhasználatban is markáns volt a különbség: Orbán Viktorral összefüggésben a „békepárti”, a „család”, a „patrióta” és az „erős miniszterelnök” kifejezések domináltak, míg Magyar Péter esetében a „háború”, a „hazugság”, a „bennfentes kereskedelem” és a „brüsszeli” szavak, jelentek meg.

Putyin kontra Zelenszkij

A külpolitikai hírek egyébként szintén hajszálpontosan követik a kormányzati narratívát. A vizsgált politikusok közül az amerikai elnökről (+0,83) a híradásokban szinte csak elismerő kontextusban esett szó, és hasonlóan támogató környezetben jelent meg Hszi Csin-ping (+0,50) és Vlagyimir Putyin (+0,30), miközben a Fidesz politikai ellenfeleinek mutatója a negatív zónába szorult: Ursula von der Leyen (-0,91), Manfred Weber (-0,89), Volodimir Zelenszkij (-0,84).

Az adatok alapján az állami média a látszólag objektív szakértői bázis kiválasztásakor is a kormányzati narratívát erősítette. Az elemzés szerint a hírforrások kiválasztásakor is a kormányzati álláspontot tükröző médiumok felé lejt a pálya.

Az ellenzéki szereplések több mint 40 százaléka kötődött a Mi Hazánkhoz, amelyet a Jobbik követett 21,9 százalékkal. A Demokratikus Koalíció képviselői az esetek 14,8 százalékában, a Tisza Párt politikusai 13,8 százalékában kaptak lehetőséget megszólalásra.

Republikon Intézet a vizsgálata alapján arra jutott, hogy az M1 esti híradója sem a hazai médiatörvények, sem az európai normák által megfogalmazott közszolgálati követelményeknek nem felel meg, nem tükrözi a politikai sokszínűséget, nem biztosít egyenlő lehetőséget a politikai szereplőknek, nem kínál elfogulatlan, tényalapú tájékoztatást a nézőknek, ezért a közmédia jelenlegi működése strukturális reformokra szorul.

The post Republikon: A jó (Orbán Viktor), a rossz (Magyar Péter) és az állami hírtévé first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu