A sportra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egyszerű hobbira, amelyet bizonyos emberek csinálnak, mások meg nem. A valóság viszont az, hogy a fizikai aktivitás létszükséglet, ezért éppen annyira kötelező lenne mindenkinek, mint például az evés.

A testmozgás olyan a szervezetnek, mint a lélegzetvétel, csak később halunk bele a hiányába

– árulta el Dr. Babai László életmódorvos, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a 24.hu-nak. A hosszú élet titkai című cikksorozatunkban az egészséges táplálkozás, az étrend-kiegészítők és a fogyókúrák után a testedzés fontosságát jártuk körbe a szakértő segítségével, aki szerint a mozgáshiányos életmód akár nagyobb halálozási kockázatot is jelenthet, mint a dohányzás: évekkel rövidítheti meg az életünket.

Életet menthet a testmozgás

Bizonyos tanulmányok arra mutatnak, hogy az inaktív életmódot folytatók akár kétszer-háromszor nagyobb eséllyel halnak meg az eleget mozgókhoz képest, akik viszont átlagosan 4,2 évvel tovább élnek a mozgáshiányosoknál.

Ennek oka egyszerű: a megfelelő mennyiségű és fajtájú testmozgás számos életveszélyes betegség megelőzésében, illetve kezelésében segíthet.

Több mint 30 betegségről tudunk, amelyeknek a kialakulása vagy gyógyulása összefügg a fizikai aktivitás mértékével

– állítja Babai László.

Ezek közül a legismertebbek a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vastagbél-, a prosztata- és az emlőrák, valamint a depresszió és a demencia is. A gyerekeknél emellett a testmozgás segít megelőzni a szorongás és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kialakulását.

Mennyit kell mozogni a hosszú életért?

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint ahhoz, hogy élvezhessük a testedzés minden előnyét, hetente legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgást, valamint kétszer 30 perc izomerő-növelő mozgást kellene végeznünk. Ez azt jelenti, hogy naponta 30 percet vagy kétnaponta 50 percet kellene sportolnunk.

Közepes intenzitású kardiomozgásnak az olyan tevékenységeket szoktuk nevezni, amelyek izzasztóak, lihegtetőek. Ha közben egy teljes mondatot már nem tudunk kimondani megszakítások nélkül, akkor közepes intenzitású mozgást végzünk

– magyarázta el az életmódorvos lapunknak.

A kutatások arra mutatnak, hogy a kardiomozgás elengedhetetlenül fontos, pusztán az erősítés és a nyújtás nem elég a szervezetünknek. Az izomerő-növelő gyakorlatok bizonyos esetekben kiválthatják ugyan, a legjobb mégis az, ha a kardiomozgás mindenkinek beépül a mindennapjaiba.

Ennek eléréséhez számos különböző tevékenység közül választhatunk, a kardiomozgás kategóriájába tartozik ugyanis a futás mellett a biciklizés, az úszás és az ugrálókötelezés is. Nem igazán számít, hogy ezek közül melyik mellett döntünk, a lényeg, hogy szívesen csináljuk az adott mozgásformát, így könnyedén a mindennapjaink részévé tehetjük.

Muszáj lenne kevesebbet ülnünk

Fontos megjegyezni, hogy a hosszas ülés önmagában kockázati tényező, még akkor is, ha egyébként eleget mozgunk. Hiába teljesíti valaki az irányelvekben kitűzött heti 150 plusz 30 óra fizikai aktivitást, ha mellette a napja nagy részét ülve tölti, rosszat tesz a szervezetének.

Tanulmányok bizonyítják, hogy a sok ülés növeli a halálozás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A napi 11 óránál többet ülőknél kutatások szerint mintegy 57 százalékkal nagyobb a halálozás kockázata, mint azoknál, akik napi kilenc és fél óránál kevesebbet ülnek.

Ezért a WHO legfrissebb ajánlásai azt tanácsolják, az ülőmunkát végzők félóránként álljanak fel 1-2 percre, és végezzenek valamilyen fizikai aktivitást. Például csináljanak meg 5-10 guggolást vagy törzshajlítást, esetleg sétáljanak egy keveset.

The post „A testmozgás olyan, mint a lélegzetvétel, csak később halunk bele a hiányába” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport