Ahogy arról korábban írtunk már, nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely jelentősen megemelheti a globális átlaghőmérsékletet – csakúgy, mint azt megtapasztalhattuk 2023-tól egészen 2024-ig. A mostani El Niño a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be. A Másfélfokon az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.
A Csendes-óceánon néhány évente kialakuló El Niño (teljes nevén El Niño-Déli Oszcilláció, azaz ENSO) globálisan jelentős hatásokkal jár, mert átmenetileg tovább emelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Egy erősebb El Niño akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti, míg a La Niña (az éghajlati jelenség ellentétpárja) idején csökkentheti a teljes Földre számolt évi átlaghőmérsékletet. A fázisváltás időszaka március-április, tehát mostanában dől el, hogy a következő hónapokban milyen irányba halad ez az éghajlati jelenség.
Az előrejelzések szerint idén gyors átmenet várható egy gyenge La Niña állapotból az El Niño fázisba, mindössze három évvel az előző El Niño után. Ha ez az év végére szuper El Niño erősségűvé válik, akkor nagy valószínűséggel a következő év a valaha mért legmelegebb lesz a Földön.
Hogy hatna ez hazánkra?
Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe. Szabó Péter és Pongrácz Rita több ENSO-indikátort vetett össze a magyarországi téli és nyári hőmérsékleti, illetve csapadékadatokkal. Az eredmények szerint az összefüggés összességében gyenge, még a legerősebb kapcsolatok esetében is.
A téli csapadéknál mutatkozott a legnagyobb együttjárás: La Niña után kialakuló El Niño esetén – ami most is történik – a magyarországi tél több esetben csapadékosabb volt.
A téli hőmérsékletnél is hasonló, pozitív kapcsolat volt kimutatható: ilyenkor gyakrabban fordulnak elő enyhébb telek. Ahogy a legutóbbi El Niño kialakulása után, 2024-ben is történt, a világon a szokásosnál is nagyobb valószínűséggel számíthatunk extrém eseményekre 2027-ben: hőhullámokra, aszályra, hirtelen lezúduló nagy csapadékra vagy akár árvizekre. Az El Niño idején még melegebb óceán és légkör ugyanis több energiát és több vízgőzt képes tárolni, ami kedvez a szélsőségek kialakulásának, és ezzel felerősíti a globális felmelegedés hatását.
Hazánk időjárását eközben sokkal inkább az európai légköri mozgások alakítják, úgymint a szibériai anticiklon (magasnyomású légköri képződmény), az azori anticiklon, valamint az Atlanti-óceán felől vagy a mediterrán térségből induló ciklonok. Ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, hogy a tartósan fennmaradó időjárási helyzetek – például a mérsékelt öv nyugati alapáramlását blokkoló anticiklon, hőhullámok, a tartós északi vagy déli áramlás, vagy adott térség felett hosszabban tartózkodó ún. beragadó ciklonok – határozzák meg a hazai időjárást.
The post Szuper El Niño jöhet, ez pedig hazánk időjárására is hatással lesz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
