A vasárnapi szlovéniai parlamenti választáson a lehető legkisebb különbséggel győzedelmeskedett az eddigi vezető kormánypárt, a liberális-centrista Szabadság Mozgalom (GS), amely a korábbi negyvenegy mandátumából 29-et tudott megőrizni – ami az abszolút többség megszerzéséhez már nem volt elegendő. A második helyen a sokáig nagy esélyesnek számító Janez Jansa volt miniszterelnök vezette populista-jobboldali SDS végzett 28 mandátummal.
Ebből következően egyik nagy politikai erő sem tud egymagában vagy legközelebbi szövetségeseivel kormányt alakítani, nagykoalícióra pedig esély sincs a politikai megosztottság miatt.
Ezért a kisebb pártok jelentik majd a mérleg nyelvét, köztük az oltásellenes kampányairól ismert Resni.ca (a párt neve az igazság szóra utal) vagy a Jansáék pártjából kiszakadt Demokraták.
A patthelyzet miatt maga Jansa előrehozott választásokra készül, Robert Golob hivatalban lévő kormányfő, a Szabadság Mozgalom vezetője viszont új kabinet megalakítására, és „az SDS kivételével” minden demokratikus pártot megkeresett a hírek szerint a tárgyalási ajánlatával.
Ám a politikai patthelyzet feloldása nagyon nehéznek ígérkezik, mivel a GS és a jelenlegi koalíciós partnerei – a szociáldemokraták és a szélsőbalos Levica – együtt is csak negyven mandátummal rendelkeznek, ami hattal kevesebb, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges a ljubljanai törvényhozásban.
A kispártok egy része pedig vagy mind a két nagy politikai erőt elutasítja, vagy húzódozik a szélesebb koalíciókba való belépéstől. Golobbal aligha fog össze például majd a kereszténydemokrata irányultságú NSi, amely kilenc mandátumot szerzett most (két kisebb párttal közös listán), és így a harmadik legnagyobb erővé vált – igaz, ők még nem adtak hivatalos választ arra a kérdésre, hogy hajlandók-e koalíciós tárgyalásokra a Szabadság Mozgalommal.
A szlovén politikai patthelyzetnél magyar szempontból érdekesebb, hogy Jansa Orbán Viktor egyik legszorosabb térségbeli szövetségesének számít. Golob kormányfő korábban épp azzal kampányolt,
hogyha valaki Jansára szavaz, akkor egy magyar stílusú illiberalizmust választ, a liberális-demokratikus értékek helyett.
Jansa pártja, az ellenzéki SDS 2023 augusztusa óta – a Politico közvélemény-kutatásokat összegző aloldala szerint – magasan vezette a népszerűségi listákat. Az, hogy másodiknak futottak be végül, komoly csalódás lehetett a magyar kabinetnek.
Jansa és populista pártja ráadásul közvetlenül a választás előtti napokban került lejtőre. A voksolás előtti legfrissebb felmérések már jelezték, hogy a Szabadság Mozgalom egyre közelebb került hozzájuk, sőt, egyes kutatások már döntetlen közelébe várták a két nagy politikai erőt. Szakértők szerint egyértelmű, hogy egy magántitkosszolgálati lejáratási botrány fordította a közhangulatot az SDS ellen.
A 2018-as és 2022-es választás előtt Magyarországon is aktivizálódott izraeli magántitkosszolgálat, a Black Cube vezetői ugyanis 2025 folyamán akár többször is találkozhattak Jansával.
Az izraeliek feltehetően olyan akciókat hajtottak végre az elmúlt hónapokban, melyek végül Jansáékra ütöttek vissza. Olyan videók tűntek fel ugyanis a kampány finisében az Anti-corruption2026.com weboldalon, melyek célja nyilvánvalóan az volt, hogy a kormánypártot és Golobékat lejárassák, korrupcióra hajlandó politikusokként tüntessék fel őket. Ám a videókról csakhamar kiderült, hogy a Black Cube állhat a háttérben.
Az izraeliek a GS egykori politikusait, illetve a párthoz közelállókat csaltak lépre. A közel-keleti „magánügynökök” brit befektetőknek adták ki magukat, és megpróbáltak kompromittáló kijelentéseket kicsikarni szlovén kormánypártiaktól.
A legismertebb „áldozat” Dominika Svarc Pipan 2022–2024 közötti igazságügyi miniszter volt Borut Mekina, a Mladina hetilap munkatársa szerint. Mekina cikkét a Magyar Narancs legfrissebb számában lehet magyar fordításban olvasni. A szerző szerint az izraeliek egy Stockard Capital nevű cég nevében hívták Bécsbe az exminisztert, és ott azt adták elő neki, hogy befektetnének egy szlovén adatközpontba. A Black Cube emberei rögzítették a beszélgetést, amelynek a részletei később a már említett „korrupcióellenes” weboldalon tűntek fel.
Ám az ügy csakhamar visszájára fordult: a lejáratási akció igazi célpontja, Golob kormányfő és a vele koalícióban kormányzó Tanja Fajon szociáldemokrata pártvezető, külügyminiszter a szlovén nemzetbiztonsági szervezetek információira alapozva azt állították, hogy a Black Cube vezetői jártak abban az utcában, ahol az SDS székháza van Ljubljanában. Hogy bementek-e az izraeliek az SDS irodáinak otthont adó épületbe, azt a választók fantáziájára bízták a kormánypárti politikusok.
A kormánynak mindenesetre sikerült visszájára fordítania a narratívát: nem az ellenzék Golob-ellenes „korrupciós vádjai”, hanem a kabinet álláspontja győzhette meg a választókat a kampány finisében – éppen az utolsó napokban. Azaz Golobék narratívája győzött,
miszerint az SDS akár hazaárulás és a szlovén nemzeti szuverenitás megsértése árán is hajlandó volt együttműködni egy külföldi magán-titkosszolgálattal a kormány lejáratásra.
Így történhetett, hogy az utolsó napokban oly mértékben ingott meg a választói bizalom az SDS-ben és Jansában, hogy az ellenzéki párt, amely februárban még hét százalékponttal vezetett a közvélemény-kutatások átlaga szerint a GS előtt, a választás napján egy mandátummal kevesebbet szerzett, mint a legnagyobb kormánypárt.
Golob hétfőn máris bejelentette, hogy egyfős parlamenti mandátumelőnye birtokában megkezdi a tárgyalásokat és egyeztetéseket egy új kormánykoalíció megalakításáról. Egyetlen párttal tartják lehetetlennek az összefogást: a Jansa-féle SDS-szel.
A legfontosabb Zoran Stevanović véleménye lehet, aki az öt mandátummal rendelkező Resni.ca nevű populista jobboldali pártot vezeti, és aki az oltásellenessége miatt nem kíván az SDS-szel összefogni. (Jansa kormányzott a Covid-járvány idején Szlovéniában, így az akkori korlátozó intézkedések miatt délnyugati szomszédunkban kizárt a két jobbos populista párt összefogása.) Stevanović állítólag már megkapta Golob tárgyalási ajánlatát, pontosabban egy meghívót egy munkaebédre, de még nem döntötte el, hogy belebonyolódik-e bármiféle koalíciós egyezkedésbe.
Azt is közölte a miniszterelnök, hogy még erre a hétre összehívja a szlovén nemzetbiztonsági tanács (SNAV) ülését. Ezen a szlovén köztévé értesülései szerint a Black Cube-botrány részletei is napirendre kerülhetnek.
A Black Cube Magyarországon
A 24.hu-n 2023-ban számoltunk be arról, hogy a Black Cube nevű izraeli magánhírszerző cég állhatott a magyar civilek elleni, 2022-es fekete kampány mögött. Akkor a LinkedIn kutatója, Mona Damian a Reutersnek beszélt arról, hogy a Black Cube álprofilokat és hamis álláshirdetéseket hozott létre, hogy ezeken keresztül környékezzék meg a célpontokat, majd kamu állásinterjúkat rendezzenek a kiszemeltekkel. Az itt készült videófelvételekből kiragadott rövid részletek aztán hatalmas nyilvánosságot kaptak a kormányzati médiában a 2022-es országgyűlési választás előtt. Azt, hogy a 2022-es választási kampányban a civilek elleni kampányokat ki csinálta, addig hivatalosan nem lehetett tudni. Damian egy 2023-as virginiai konferencián közölte, hogy a Black Cube által működtetett hamis LinkedIn-profilok hálózatát távolították el, és törölték a Black Cube LinkedIn-oldalát is – a szabályok nyilvánvaló megsértése miatt. A cég nem válaszolt a Reuters megkeresésére. Arról, hogy ki adhatott nekik megbízást, a LinkedIn nem árult el semmit. A Black Cube már a 2018-as választási kampányban is részt vett, akkor Siewert Andrást, a Migration Aid aktivistáját csalták el egy bécsi találkozóra, majd az ott rögzített hangfelvételekből készítettek lejárató anyagot. Siewert gyanakodott, ezért ő is rögzítette a találkozót.
The post Visszaütött Orbán szövetségesére az izraeli magánhírszerző cég lejáratási akciója first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
