Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a Kúria döntését. A Tisza Párt azt kifogásolta, hogy az M1 nevű állami hírtévé a Híradó című adásában nagyrészt a Fidesz–KDNP-hez köthető politikusokat, szakértőket szólaltatott meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részben helyt adott a kifogásnak, megállapította, hogy valóban sérült az esélyegyenlőség alapelve. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ezt nem hagyta annyiban, de a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta. Végzése szerint törvényben rögzített követelmény a médiaszolgáltatókkal szemben, hogy a választási kampány idején
ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.
Az állami média szerint ezzel sérült a véleménynyilvánítás szabadságához, a sajtószabadsághoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria végzésének indokolása nem tartalmazott megfelelő érvelést, a közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy
a kampányban résztvevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson,
és a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz.
Egyetlen különvélemény
Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde volt, a határozathoz csak Schanda Balázs fűzött különvéleményt. Szerinte az indítványt el kellett volna utasítani, az NVB határozata és a Kúria végzése felelt meg a törvény és az Alaptörvény rendelkezéseinek.
A többségi határozat az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatától eltérő, hivatkozott döntés alapján jut arra a következtetésre, hogy a Kúria végzésének indokolása hiányos. Ezzel a megállapítással nem értek egyet.
Szerinte a választási jogorvoslati rendnek megfelelő, alapos volt az indoklás arról, miért sértette az esélyegyenlőség elvét a kifogásolt műsorfolyam. Schanda Balázs emlékeztetett arra, hogy egy választási kampányban minden egyes napnak külön jelentősége van a híradások szempontjából, ha egy hírfolyamba egyoldalúan kerülnek be az egyes jelöltekről a hírek, akkor megállapítható az esélyegyenlőség sérelme.
Önmagában ugyanis nem teljesíti az esélyegyenlőség elvét az, ha az adott napi műsorfolyamban „darabszámra” teljesül a jelöltek közötti egyenlőség, azonban az egyik jelöltről szóló hírek szinte kizárólag negatív hangvételűek.
Az újságírót, szerkesztőt megilletik a sajtószabadságból fakadó jogosítványok, de a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a kiegyensúlyozottság követelménye fokozottan érvényesül, ami a szerkesztői szabadságnak is korlátot jelent.
A csapból is Orbán és a Fidesz
A döntést az MTVA úgy értékelte, hogy a Tisza Párt újabb politikai akciója bukott el. Az állami médiát évek óta éri kritika elfogultsága miatt. A minap a Republikon Intézet azt vizsgálta, mennyire jogosak a bírálatok. Tizenegy hónap összes esti híradóját végignézték, az adásokat egyesével elemezték, a híreket egyesével vizsgálták. A tanulmány főbb megállapításai:
- A fideszes politikusok kiemelkedő mennyiségű, alapvetően pozitív hangvételű megjelenést kapnak.
- Ellenzéki szereplők ritkán jutnak szóhoz, jellemzően negatív kontextusban tüntetik fel őket (különösen a Tisza Pártot).
- A megszólaltatott szakértők többsége kormányközeli, független vélemények vagy a kritikus sajtóorgánumok hivatkozásai csak elvétve és cáfoló szándékkal jelennek meg a híradóban.
- A szóhasználat és a témaválasztás is szoros összhangban áll a Fidesz aktuális politikai üzeneteivel.
A Republikon Intézet arra jutott, hogy a három vizsgált szempont – politikai aktorok reprezentációja, témák, hírforrások – alapján az M1-es esti híradója sem a hazai médiatörvény, sem az európai normák szerinti közszolgálati követelményeknek nem felelt meg.
The post Csak a Fidesz? Az Alkotmánybíróság újra a Kúria ellen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
