Kováts Eszter: Ha veszít is Orbán, az illiberális internacionálé marad

Szombaton rendezték a CPAC konzervatív konferencia-franchise budapesti lerakatának ötödik alkalmát. A választási kampány miatt május helyett márciusra hozták előre, feltehetőleg nem a marylandi és az idahói kongresszusi tagok miatt. Azonban a magas rangú vendégek elmaradtak. Donald Trump csak videóüzenetben volt jelen, JD Vance pedig – ebben egyetért Szijjártó Péter és Panyi Szabolcs – április elején teheti tiszteletét Magyarországon. Így a magyar-amerikai barátság DPK-k látványvilágát idéző eseménye két kongresszusi képviselővel és néhány amerikai influenszerrel zajlott le.

Felvonult viszont a teljes Európai Néppárttól jobbra lévő oldal, mind a három EP-frakció és számos tagpárt vezetői. A Néppártból kiebrudalt Fidesznek nem sikerült a tőlük jobbra lévők egyesítő erejévé válnia, a sok törésvonal miatt nem véletlenül ülnek három frakcióban. Mégis, Orbán Viktor hívására és megsegítésére egyesülnek: Orbán Viktor a közös nevező.

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI Orbán Viktor a CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Hungary 2026 rendezvényen a MTK Sportparkban 2026. március 21-én.

Míg a CPAC előadói változatos válságdiagnózisokkal és üzenetekkel érkeztek, addig a Patrióták Nagygyűlésének összes felszólalása egy dologra futott ki, amit így lehet összefoglalni: „Kedves Magyarok, rajtatok a világ szeme, nem csak nektek van szükségetek Orbán Viktorra, de egész Európának, úgyhogy döntsetek helyesen április 12-én!”. A felszólalók sorra hízelegtek a Millenárison részt vevő magyar hallgatóságnak, történelmi analógiákkal dicsérve a magyarok 16 éve tartó bölcsességét és szabadságszeretetét.

Naggyá tette Magyarországot

És volt még egy fontos aspektusa annak, hogy Orbán Viktort és a magyar népet dicsérték a felszólalók.

Ez a Fidesz antikolonializmusának a keresleti oldala: a Fidesz nemcsak felszabadította a magyarokat a Nyugat utánzása alól, és politikájával tiszteletet vívott ki, vagy legalábbis elérte, hogy az évszázadok óta, de a mai generációk számára a rendszerváltás óta tartó zsűrizettség-megélés véget érjen („elég európaiak vagytok-e már, elég civilizáltak, kulturáltak, felvilágosodottak”), de meg is fordította az utánzás irányát. Csodánkra járnak. Nyugati vezetők jönnek ide inspirációért, hozzánk, magyarokhoz.

A magyar ellenzéki nyilvánosság hajlamos lesajnálni mind Orbán Viktort („az erkölcsi fölényt kínálja a hatalomnélküliség tehetetlenségével szemben”), mind az illiberális internacionálét. Nem kellene. Ha komolyan vennénk annak az üzenetét, hogy Orbán Viktor geopolitikai tényezővé tette Magyarországot, akkor talán jobban értenénk sok éve tartó támogatásának okait.

A felszólalók, egyebek mellett Orbán Viktor, egyértelműsítették is a két esemény lényegét: bebizonyítani, hogy nem igaz az, amit a liberális mainstream állít; hogy Orbán Viktor külpolitikailag elszigetelt lenne. Nos, ebben úgy tűnik, hogy igaza van: a német AfD-től a lett Lettország az Első-ig, a francia Nemzeti Tömörüléstől a cseh ANO-ig sorra olyan pártok vezetői rótták le hódolatukat a magyar miniszterelnök előtt, amelyek saját országukban vagy kormányon vannak (ANO, Motorosok, Lega), vagy a legnagyobb, de egészségügyi kordonnal egyelőre hatalmon kívül tartott pártok (AfD, FPÖ, Nemzeti Tömörülés), vagy egyre erősödő, illetve megkerülhetetlen pártok (a portugál Chega, a spanyol VOX,az észt EKRE, a lett Lettország az Első, a holland Szabadságpárt és a lengyel Konfederacja).

Első felvonás: a CPAC

A szombaton, az Alapjogokért Központ által megrendezett CPAC Hungary-re (a CPAC a Conservative Political Action Conference rövidítése) remélt és valós amerikai vendégekről fentebb már írtunk. Beszédet mondott ugyanakkor az Európai Konzervatívok és Refomisták vezetője, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök; a Patrióták elnöke, Santiago Abascal, a spanyol VOX elnöke; és a nap sztárvendége, a Szuverén Nemzetek Európájának frakcióját vezető Alternatívát Németországnak (AfD) társelnöke, Alice Weidel.

Úton volt Budapestre Andrej Babiš cseh miniszterelnök is, de egy Izraelnek fegyvereket gyártó ipari komplexumban zajlott terrorgyanús gyújtogatás miatt pénteken visszafordult, és csak videóüzenetet küldött. Abban azonban a felszólalók közül ő igazodott leginkább a Fidesz kampányához, hogy 3 perces angol nyelvű videóját a biztonság fogalma köré szervezte, üzenetébe a szó összes szinonimáját belesűrítette (security, safety, stability, certainty) – ám a háborúról nem ejtett szót.

Az USA jobboldala és az európai szélsőjobboldal mellett képviseltette még magát Dél-Amerika: a nap zárószónoka volt Javier Milei argentín elnök, de jelen volt Eduardo Bolsonaro is, a börtönben ülő volt brazil elnök, Jair Bolsonaro fia, és videóüzenetet küldött Santiago Peña paraguayi és José Antonio Kast Rist chilei elnökök. Rajtuk kívül még Benjamin Netanyahu izraeli elnök videóüzenetben, a fia, Yair Netanyahu személyesen tette tiszteletét. Utóbbi hozzászólásának tárgya az amerikai-izraeli iráni beavatkozás szükségességének megindoklása volt, és hogy a zsidókat Európában a muszlimok veszélyeztetik, de szerencsére Magyarország a legbiztonságosabb ország.

A legradikálisabb ebben a kérdésben egyébként a két holland vendég volt. Míg a tömeges vagy az illegális migráció volt a nyugat-európai felszólalók fő témája (nem az ukrajnai háború!), addig Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője, a migráció vallási aspektusára hegyezte ki a hozzászólását. Európa iszlamizációját tekintette a kontinensre leselkedő három veszély egyikének (a másik kettő a woke és a föderalizmus), az iszlámot pedig a szabadsággal összeegyeztethetetlennek. A másik holland talán még radikálisabban fogalmazott. A felvételek tanúsága szerint a férfi hallgatóságot lenyűgöző Eva Vlaardingerbroek, a szőke influenszer Európa lényegének az etnikai homogenitást és a fehérséget tekintette.

Hogy abban Orbánnak igaza lesz-e, hogy a hétfői felszólalók három év múlva az EU vezetői lesznek-e, még nem tudjuk. Azonban kétségkívül komolyan kell venni ezt a hálózatot, és nem érdemes arra számítani, hogy Orbán Viktor április 12-i esetleges veresége esetén ez az illiberális, Európát jobbról megújítani kívánó projekt elhalna. A liberális, vágyvezérelt gondolkodással szemben az inga nem fog egyszerűen visszalengeni, mert a problémák, amik előhívták őket, továbbra is fennállnak. A HVG-ben néhány hete ezt így fogalmaztam meg:

E helyett a struccpolitika helyett számot kéne vetni valami kellemetlennel: azzal, hogy láthatóan van társadalmi igény az ő válaszaikra. Vagy úgy is mondhatjuk: egyre több ember úgy érzi, a régi elitek nem képviselik őket, nem az ő nyelvükön beszélnek, nem hallják meg a problémáikat.

Bruzák Noémi / MTI Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke beszédet mond a CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Hungary 2026 rendezvényen a MTK Sportparkban 2026. március 21-én.

Az update-elt szélsőjobboldalra való társadalmi igényekkel való szembenézés a nyugat-európai liberális / demokratikus elitek körében még gyerekcipőben jár. Pedig ez elengedhetetlen volna ahhoz, hogy az ő alternatívájukat elutasító erők vitorlájából kivonják a szelet. A pártok és a választóik fasisztaként és rasszistaként való megbélyegzése, úgy tűnik, nem elegendő a támogatottságuk növekedésének megállítására.

Míg a Fidesz választási kampányának a fő üzenete a háborús fenyegetettség szürreális mértékűvé fokozása („nem leszünk ukrán gyarmat!”), addig a két esemény felszólalói alig említették a háborút. Alice Weidel, aki Babis után a második leginkább a fideszes kampányra tekintettel lévő beszédet tartotta, is csak addig ment el, hogy „ez nem a mi háborúnk”, és hogy az ukránok korruptak.

Második felvonás: a Patrióta Nagygyűlés

Az EP patrióta frakciójának nagygyűlését hétfőn tartotta a Polgári Magyarországért Alapítvány a Millenárison. A tizenkét hétfői felszólalóból hét már a szombati CPAC Hungaryn is beszélt. Kettő közülük közben hazament (az osztrák Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl és a portugál CHEGA elnöke, André Ventura), ők videóüzenetben köszöntötték a tömeget. Személyesen ismételt az észt, a belga (flamand), a holland, a spanyol szélsőjobboldal vezetője, míg Babis is ismét videóüzenetben volt jelen. Új résztvevő volt a lett szélsőjobboldal vezetője, a lengyel Konfederacja társelnöke és a cseh koalíciós partner Autósok önmagukért elnöke, Petr Macinka külügyminiszter, valamint az olasz Lega elnöke, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes. És a nap sztárvendége, a közvetlenül Orbán Viktor előtti felszólaló Marine Le Pen, aki Orbánt nem csak szövetségesének, hanem barátjának is nevezte.

Migráció- és wokeellenesség nyugaton és keleten

Rezonált viszont egymásra a nyugat-európai és a magyar beszédek migráció- és woke-ellenessége. A nyugati felszólalók példái igazolták a fideszes migráns-, woke- és genderellenes diskurzust: igen, ez zajlik nyugaton, igen, jó, hogy ti védekeztek ellene. A Fidesznek a dzsembori megszólalásai a hitelesítés, hogy hanyatlik a nyugat, és a mi józan eszünkre van szükség, hogy megmentsük. A nyugati illiberális szélsőjobboldaliaknak pedig a Fidesz a bizonyíték, amit otthon is tud használni: hogy van alternatíva.

Ezek csak néhány kérdésben botlottak el egymáson a CPAC során. Négy példa:

Alice Weidel, aki belépőjével megnyerte a coolságversenyt: a beszédének elején köszöntötte feleségét és gyerekeit, akik elkísérték. Nehéz volt ezt másnak érteni, mint üzenetnek egy olyan országban, ahol a homofóbia a kormányzati genderellenes diskurzus része, míg Nyugat-Európában a genderezés – ahogy a beszédek is mutatták –, abemondásos nemváltásra és az úgynevezett nembináris nemi identitások kétségbevonására vonatkozik.

Ehhez hasonló volt, hogy a migránsellenes felszólalók a nők biztonságát és jogait féltik a közel-keleti bevándorlóktól, és míg beszédmódjában a Fidesz is meg akarja védeni „asszonyait és lányait” a migránsok által elkövetett erőszaktól, a párt kommunikációjában és gyakorlatában a nők jogai és a feminizmus is a nyugati woke elnyomás része.

A Fidesz cancel culture-diskurzusimportjáról szóló írásomban januárban már foglalkoztam vele, de most is kiütközött időnként: míg a Fidesz a liberalizmussal szemben határozza meg magát, büszkén illiberális, addig a nyugati szélsőjobboldal a woke baloldaltól félti a klasszikus liberalizmus értékeit. James Orr, a Reform-párt-közeli brit Edmund Burke Foundation elnöke egyenesen az illiberalizmus veszélyeiről értekezett.

Javier Milei a szabadpiaci kapitalizmust éltette egy olyan kontinensen, ahol a jóléti juttatások széleskörű társadalmi konszenzust élveznek, és egy olyan országban, ahol az állami beavatkozás a piac működésébe a kormányzati gazdaságpolitika egyik védjegye – és ahol pont a liberálisok, részben tiszások, szeretnék felszabadítani a gazdaságot ezektől a nézetük szerint káros behatásoktól.

Feltűnő volt, hogy a két esemény két sztárként kezelt vendége két női vezető volt: Weidel és Le Pen. Ez megmutatja azt is, hogy vagy megváltozott az illiberális / szélsőjobboldal az utóbbi években, vagy valójában sose voltak igazak az előítéleteink, nevezetesen hogy megvetnék és ne engednék a hatalomhoz a nőket, legfeljebb dísznő szerepben. Gondoljunk a politikájukról bármit, de az a magától értetődőség, hogy nőként vezetik országuk legerősebb pártját, és a teljesítményüket nemzetközi férfi kollégáik látványosan elismerik, a legjobb bizonyíték arra, hogy

a régi keretek nem elegendőek az illiberális jobboldal megértésére.

Minden látszólagos és valós ellentmondása ellenére középtávon komolyan kell venni ezt a jobboldali szövetséget.

Kaiser Ákos / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI Az 1. Patrióta Nagygyűlés résztvevői a Millenárison 2026. március 23-án.

Rövid távú siker: kérdéses

Azonban rövid távon, egészen rövid távon, a következő 18 nap tekintetében a két esemény nem valószínű, hogy beváltja a hozzá fűzött fideszes reményeket – a Patrióta Nagygyűlésébe a Mandiner YouTube-ján összesen 11 ezren kattintottak bele. Rövid videókban pörgették már (és fogják is még) a legfontosabb üzeneteket, de kétséges, hogy ahhoz a pár százezer, a szavazatáról döntést még nem hozott emberhez, és akiknek a lelkéért még megy a harc, eljutnak-e ezek, illetve ezek a nemzetközi támogatások-e azok, amik meggyőzik őket. De a fideszes tábor hőfokon tartásához, az aktivisták mobilizálásához erőt adhat , hogy Orbán Viktor egy ekkora tisztelettel övezett vezető.

Ugyanakkor akárki is nyer az áprilisi választásokon, sem Orbán nem fog nyugdíjba menni, sem az európai illiberális internacionálé összeomlani. Hogy átveszik-e az EU irányítását, ahogy Orbán kifejezte a szándékukat hétfőn, kérdéses. De a népszerűségük tény. A felszínre hozott problémák: maradnak. A tükör, amit ezek a szereplők felemelkedésükkel és népszerűségükkel tartanak, szintén maradnak.

Bele kéne nézni.

A valóságnak azok a szeletei, amiket az update-elt szélsőjobboldaliak látnak és a liberális demokraták nem, még jobb diagnózisokra és jobb válaszokra várnak.

A szerző politológus, a Bécsi Egyetem kutatója.

A szerző podcastunkban
A szuverenista Orbán Viktor: „Nézzétek, mekkora bajt csináltam, csak én tudom megoldani”

Miért nem tudják kezelni a hagyományos pártok az illiberális kihívást? Föld/osztás Kováts Eszterrel, Kerner Zsolttal és Pál Zsomborral.

The post Kováts Eszter: Ha veszít is Orbán, az illiberális internacionálé marad first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest