Az ügyészségen múlik, hogy az országgyűlési választáson hetedszerre is Fidesz-jelöltként induló (korábban egy ciklus erejéig kisgazda) Simon Miklós ellen újrakezdik-e azt a büntetőeljárást, amit 18 éve jegelnek a parlamenti képviselő mentelmi joga miatt.
A mostani választáson a kormánypárt nem tette a bejutást biztosító helyre a politikust – csak a 70. hely az övé az országos listán –, így amennyiben nem tud nyerni az egyéni mandátumért folyó küzdelemben a tiszás Barna-Szabó Tímeával szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei 6-os, Nyírbátor központú választókerületben,
akkor megszűnik a jogi védettsége.
Tény ugyanakkor, hogy Simoné az egyik legbiztosabb fideszes mandátum: 2022-ben mindössze három olyan körzet volt a 106-ból, amelynek a nyertese nagyobb szavazatarányt ért el, mint a 65,6 százalékot szerző nyírségi fideszes képviselő.
Simon Miklós és társai ellen a 2000-es évek elején indult nyomozás, amikor Nyírbogát polgármestereként nagy összegű szerződést kötött egy vállalkozóval bozótirtásra, a pénzt ki is fizették, ám a munkát valójában közmunkásokkal végeztették el. Az ügy vádlottjait annak idején jogerősen szabadságvesztésre ítélték, Simon viszont megúszta. Bár jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével – mai nevén költségvetési csalással – gyanúsították, a Fidesz szavazataival megtarthatta a mentelmi jogát, és megszüntették ellene az eljárást.
A Legfőbb Ügyészség lapunk kérdésére a mentelmi jog miatti intézkedésekről általánosságban azt írta: amennyiben egy képviselőt nem ad ki a parlament, azaz elutasítják a mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványt, az ügyészség egy határozattal, (illetve, ha mindez a bíróság előtti eljárásban történik, akkor a bíróság nem ügydöntő végzéssel) haladéktalanul megszünteti az eljárást. Ám a megszüntetett eljárás az akadály, vagyis a mentelmi jog megszűnése után újra megindítható.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatala a konkrét ügyről azt írta: Simon Miklós jelenleg rendelkezik mentelmi joggal, de, „amennyiben megszűnik az országgyűlési képviselői mandátuma, és ezzel együtt megszűnik a mentelmi joga, a büntetőeljárást le lehet folytatni vele szemben.”
Ezen büntetőeljárás nem »automatikusan” folytatódik, hanem azt – a törvényi feltételek fennállása esetén – újra meg kell indítani
– írta a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Simon esetében miért nem tekintették kockázati tényezőnek a potenciális börtönbüntetéssel fenyegető ügyet, amikor C típusú átvilágításon esett át.
Simon másfél évtizeden keresztül tagja és alelnöke volt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának. A bizottság feladatköréből adódóan rendszeresen tárgyal minősített katonai és titkosszolgálati információkat, ezért a tagjelölt politikusokat az Alkotmányvédelmi Hivatalnak újra és újra át kell világítania. A vizsgálat célja az, hogy kiszűrjék azokat a tényezőket, amelyek zsarolási lehetőségeket vagy a más nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthetnek.
Kérdést küldtünk Kövér László házelnök irodájának, hogy Simon Miklós átvilágítása során jelezték-e a szolgálatok az újraindítható büntetőügyet, és ha igen, miért nem kezelték azt kizáró okként. Válasz nem érkezett.
A parlament mentelmi bizottsága a Gyurcsány-kormány idején, 2008 nyarán tárgyalta a legfőbb ügyész indítványát, amelyben Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Az előterjesztésből kiderült, hogy Simon és társai Nyírbogáton és Nyírmihálydiban egy mezőgazdasági célú belvízmentesítő program finanszírozásával variáltak.
A program része volt a vízelvezető csatornák tisztítása és rendbehozatala, amelyre az önrésszel nem rendelkező települések számára a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium központi támogatást biztosított. A Simon Miklós vezette nyírbogáti önkormányzat Nyírmihálydival együtt pályázott az állami támogatásra, amit a munkák kivitelezésére szerződtetett vállalkozó 33,5 milliós díjazására alapoztak. Később kiderült, hogy a terepmunkákat az önkormányzat által más forrásból fizetett közmunkások végezték el.
Simon a mentelmi bizottság előtt azt állította, hogy a legfőbb ügyész vádjai megalapozatlanok voltak, és politikai indíttatású lejáratásnak minősítette a vizsgálatot.
A Fidesz végül – eltérve az addig következetesen alkalmazott parlamenti gyakorlattól, amely szerint köztörvényes ügyekben kiadják a képviselőket– nemmel szavazott a legfőbb ügyész indítványára, így nem volt meg a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges kétharmados többség.
Az ügyészség ezután rendelkezett a Simont érintő büntetőeljárás elkülönítéséről és megszüntetéséről, miközben az ügy többi vádlottja ellen folytatódott az eljárás.
2011-ben született jogerős ítélet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Nyírmihálydi polgármesterét, Nyisztor Ferencet jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek találta, és – két évre felfüggesztve – tíz hónap börtönre ítélte. Egy vállalkozó 10 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott. A másodfokú eljárás során Simont is meghallgatták tanúként, és az ítélet szerint a vallomásából kiderült, hogy az említett vállalkozóval együtt ő beszélte rá Nyisztort a pályázaton való részvételre.
Felfüggesztett szabadságvesztést kapott a Simon beosztottjaként a polgármesteri hivatalban dolgozó pénzügyi előadó, valamint a nyírbogáti jegyző is.
Simon Miklóst 2014-ben – amikor a parlamenti képviselői mandátum és a polgármesteri poszt összeférhetetlen lett – a felesége, Rízsák Ildikó váltotta Nyírbogát élén. Rizsák emellett háziorvos, a helyi szociális intézmény vezetője, valamint az uniós pénzek elosztását végző térségi szervezet elnöke, amint arról bő egy éve beszámoltunk.
The post Ha kiesik a parlamentből a fideszes Simon Miklós, újraindulhat a 18 éve jegelt büntetőügye first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
