A levendula sajátossága, hogy az idősebb, elfásodott részekről korlátozottan képes megújulni. Ezért ha a növényt több éven át nem vágják vissza, alsó része fokozatosan felkopaszodik, a hajtások szétnyílnak, és a virágképzés is visszaesik, írja az Agrofórum.

A rendszeres metszés ezzel szemben elősegíti az oldalhajtások képződését, tömörebb bokorformát eredményez, valamint növeli a virágszámot. Európai termesztési tapasztalatok szerint a gondozott állományok jelentősen nagyobb hozamot produkálnak, különösen illóolaj-előállítás esetén.

A cikk szerint a levendula metszésében a siker kulcsa az időzítés. A legmeghatározóbb beavatkozás a tél végi, kora tavaszi időszakban történik, amikor a tartós fagyok már elmúltak, de a növény még nem kezdett intenzív növekedésbe. Ez az időszak általában február végétől április elejéig tart, az adott év időjárási viszonyaitól függően. A visszavágás során a tavalyi hajtásokat jelentősen meg kell rövidíteni, de mindig ügyelni kell arra, hogy a zöld, leveles részek megmaradjanak.

A második fontos metszés az elvirágzás után következik. Nyár közepén, amikor a virágzatok elnyílnak, azok eltávolítása segít abban, hogy a növény ne a magképzésre fordítsa energiáját. Kedvező körülmények között ez újabb hajtásképződést és akár másodvirágzást is eredményezhet, ami különösen értékes lehet kisebb gazdaságokban.

Hozzáteszik, az idősebb, elhanyagolt tövek esetében a megújítás már bizonytalanabb eredménnyel jár. Ha a növény teljesen felkopaszodott és csak fás részekből áll, a visszavágás gyakran nem vezet kielégítő eredményre. Ugyanakkor, ha még található rajta élő, leveles hajtás, egy megfelelő időben végzett erősebb metszés – különösen nyár elején – még serkentheti az újrahajtást.

The post Levendula metszése: az időzítés a siker kulcsa first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu