A hétvégén Bécsben elvégzett drogtesztjével Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke 2024 után immár másodszor igyekszik bebizonyítani, hogy ő soha életében nem fogyasztott semmilyen illegális kábítószert. De Orbán Viktor kihívója – aki már 2024-ben is arra kérte a kormány tagjait, hogy vele együtt vállalják be a drogtesztet – ezúttal azt is bejelentette, hogy ha április 12-én győznek, és ők alakíthatnak kormányt, akkor rendszeres kötelező drogtesztnek vetik majd alá a politikusokat.

A politikusok drogtesztje elsőre határozott lépésnek tűnhet, de vajon van mögötte valódi szakmai tartalom? – erre a kérdésre kerestük a választ Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének addiktológus professzora segítségével, aki szerint az oda-vissza futó vádaskodások helyett a politikusok jobban tennék, ha nem népszerűsítenék a töményezést és végre valódi szakmai drogstratégiát alkotnának.

Nem új ötlet Magyarországon sem

A politikusok drogtesztelésének gondolata nem először kerül elő a magyar közéletben sem. Hiszen Kocsis Máté – a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, aki a Radnai Márk nevével létrehozott honlap élesedése után megígérte, hogy ha Magyar Péter elmegy egy drogtesztre, akkor ő is bevállal egy drogtesztet – 2014-ben benyújtott egy javaslatot a 12-18 éves fiatalok drogszűréséről, és ezzel párhuzamosan a képviselők és az újságírók rendszeres kötelező drogtesztjének ötletét is felvetette.

Az elképzelés komoly politikai visszhangot váltott ki, de végül nem valósult meg, és azóta sem született olyan szabályozás, amely a politikusok kötelező drogtesztjét írná elő.

„Ugyanazt a cirkuszt csinálják”

„Ez az egyik olyan téma, amit a politika imád abuzálni abban az értelemben, hogy még véletlenül sem nyúl hozzá szakmailag, hanem próbál politikai tőkét kovácsolni belőle” – fogalmazott a kábítószerfogyasztás stigmatizálása kapcsán Demetrovics Zsolt. Az addiktológus egyébként a politikusok kötelező drogtesztjéről szóló felvetésnek sem látja túl sok értelmét. Miközben ebben az esetben akkora a konszenzus, hogy Kocsis Máté is betartotta az ígéretét, és Magyar Péter után pár nappal ő is drogtesztnek vetette alá magát.

„Egyik oldal sem tesz kísérletet arra, hogy elmondja, mi a probléma a droghasználattal, és mit kéne tenni. Tehát csak ugyanazt a cirkuszt csinálják” – folytatta Demetrovics.

És egyúttal azt is hozzátette, hogy a nyilvános drogtesztnek különösen furcsa fénytörést ad, hogy közben a miniszterelnök és a kihívója is a legnagyobb természetességgel iszogat a közösségi médiában megosztott bejegyzéseikben.

Egy feles bedobása egy sűrű nap után mindkét nagy politikai párt vezetői számára evidens módon rendben van. A dolog innentől értelmezhetetlen

– foglalta össze az addiktológus, aki egy korábbi interjúnkban arról is beszélt, szerinte „kártékony tévhit, hogy a pálinka gyógyít”, és „kevés dologgal tudunk nagyobbat ártani a gyomrunknak”, mint a tömény alkoholos italok fogyasztásával.

Drogteszt helyett szakértelemre lenne szükség

„Ha bármelyik politikus előző este elszívott egy marihuánás cigarettát, annak az ő munkája, munkavégzése tekintetében pont annyi jelentősége van, mint hogyha megivott volna egy felest” – mondta Demetrovics, hozzátéve, hogy természetesen nem a jog, hanem az addiktológia szempontjából értette a dolgot, hiszen a kábítószer-fogyasztás Magyarországon bűncselekménynek számít.

„Egy politikustól a helyes kommunikáció az lenne, hogyha elmagyarázná: nem az a kérdés, milyen szert használt valaki, hanem hogy hogyan és milyen módon teszi azt, és hogy az érintett személy szerhasználata ártalmas-e.”

Pillanatnyilag az, ami a jogi szabályozás Magyarországon, az valójában értelmetlen és meghaladott

– fogalmazott Demetrovics.

„Az ellenzék például kommunikálhatna úgy, hogy megpróbálja elmagyarázni az embereknek, hogy miért nem jó a mostani drogpolitika, vagy amit az elmúlt 30 évben az összes létező kormány követett. Bárcsak a következő kormány – legyen az bármilyen – végre készíttetne egy drogstratégiát, szakemberek bevonásával, szakmai alapokon, s a politikai erőt a megvalósításra és az emberek tájékozatására fordítaná. Ennek lenne értelme, nem az oda-vissza futó vádaskodásoknak és a drogtesztekkel való bohóckodásnak. Értem én a politikai szempontokat, csak kicsit sokat ártottak már ezek az elmúlt 36 évben a szakterületnek, a társadalomnak és azoknak az embereknek, akiknek valóban segítségre lenne szüksége. Ezt nevezem abúzusnak” – folytatta.

„Nagyon elszomorít az, hogy amikor előkerül végre ez a téma, ami valóban fontos és népegészségügyi probléma, akkor egy kampány közepén, amikor szakmai koncepciókról kellene beszélni, illetve arról, hogy ki hogyan gondolja ennek a problémának a megoldását, ez a bohóckodás megy helyette, hogy ki használt, meg ki nem használt” – fejtette ki aggodalmait az addiktológus.

Alkohol és más kábítószerek

„Az, hogy alkalmas-e valaki a munkára, az nem azon múlik, hogy az előző este megivott-e egy-két sört, vagy elszívott-e egy marihuánás cigarettát, hanem sok minden máson. Az más kérdés, hogy talán a parlament büféjében nem kellene alkoholt árulni” – fogalmazott Demetrovics Zsolt, aki szerint a képviselők drogtesztjének addig nincs is túl sok értelme.

„Az aktuális szerhasználatot a munkahelyen lehet, és sok szakmában szokás is tesztelni. El lehetne ezen gondolkozni a parlamenti munka kapcsán is, de el tudnék képzelni ennél sürgetőbb feladatot is. Akár meg lehet látogatni egy drogambulanciát, és arról beszélni, hogy hogyan lehet javítani a körülményeket” – folytatta.

Úgy pedig főleg nem hiteles a dolog, hogy közben az alkoholfogyasztásra nemzeti hagyományként tekintenek, és sörrel, borral, vagy akár a miniszterelnök által „alapvető élelmiszernek” tartott pálinkával is büszkén koccintanak nyilvánosan, ha megfelelő alkalom adódik rá.

„Ha az egészség, a munkavégzés, vagy az ártalmasság szempontjait nézzük, akkor nincs miért elkülöníteni egymástól az alkoholt és a marihuánát, vagy az alkoholt és az egyéb kábítószereket. Onnantól ez mind demagógia, és amíg bármelyik miniszter és politikus sörrel meg felessel a kezében pózol, addig ne csináljon drogtesztet, és azt se mondja a fiataloknak, hogy ne használjanak drogokat. Mert teljesen felesleges, a fiatalok nem hülyék” – tette hozzá az addiktológus.

Nemzetközi példák: ritka kivétel, nem bevett gyakorlat

Bár a politikusok kötelező drogtesztje időről időre felmerül különböző országokban, a nemzetközi példák alapján ez inkább kivétel, mint általános gyakorlat.

Amikor 2022-ben a finn miniszterelnök, Sanna Marin egy bulizásáról kiszivárgott videó után önként vállalt drogtesztet, az inkább politikai gesztus volt, mint egy működő rendszer része. Az Európai Unióban ráadásul a személyiségi jogok és az adatvédelmi szabályok miatt erősen kérdéses lenne a politikusok kötelező drogtesztjének bevezetése, így Magyarországon is komoly jogi akadályokba ütközne egy ilyen szabályozás.

Hiszen a nyugati demokráciában annyira komolyan veszik a személyiségi jogokat, hogy az USA-ban található Georgia államban például a legfelsőbb bíróság döntése miatt nem vezettek be kötelező drogtesztet a helyi választásokon elinduló jelöltek számára.

Így hiába merül fel kampánytémaként akár még Ausztráliában is egy-egy botrány után a politikusok kötelező drogteszteltetése, csupán egyetlen országban vezettek be ilyen intézkedést a világon. A másik, Közép-Ázsiában található Georgiában, ahol a Szovjetunió felbomlása utáni években a képviselők és a köztisztviselők számára is előírták a kötelező drogteszteket – amit a Velencei Bizottság egyik 2003-as jelentésében egyedülálló gyakorlatnak neveztek –, és csak pár évvel ezelőtt szüntették meg ezt a szabályt.

Ironikus módon szinte párhuzamosan azzal a rendelkezéssel, ami szabálysértéssé tette a drogteszten való részvétel megtagadását a hétköznapi állampolgárok számára.

The post Kötelező drogteszt a politikusoknak? Az addiktológus szerint ez inkább „bohóckodás” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu