Három éve stagnál a magyar gazdaság, aggasztó mértékben estek vissza a beruházások, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban bravúrokról beszél. „Az elmúlt négy esztendő a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve volt a beruházások ösztönzése szempontjából”, és „soha annyi gyár nem kezdett épülni Magyarországon, mint az elmúlt négy évben” – ismételgeti az egyes beruházások bejelentésekor. Az elbocsátásokról, gyárbezárásokról nem számolt be, pedig az év elején készült körképünk azt mutatta, hogy egész iparágak roppantak meg tavaly, és a gyárépítések sem állnak a legfényesebben.
A miniszter statisztikája szerint a múlt évben átlagosan 3,5 naponként sikerült megállapodni Magyarországra érkező új beruházásról. A minisztérium honlapját böngészve az a benyomás támad, hogy idén ez a rekord is megdőlhet, legalábbis az év elejétől március 17-ig, azaz 77 nap alatt három tucat beruházást mondott videóba a miniszter. Ez pedig már közel jár a 2,2 napos gyakorisághoz.
A minisztérium honlapján fellelhető bejelentések alapján
Szijjártó összesen bő 530 milliárd forint beruházást konferált fel év elejétől március közepéig.
Igaz, elég vegyes az összetétel, ezek nem mindegyike új projekt, van köztük olyan, amelyik az alapkőletételnél tart, másokat pedig már át is adtak.
A készre jelentett beruházások közül a legnagyobb az elektromos autóipart kiszolgáló kínai Evoring Precision Manufacturing Kft. 39 milliárd forintos fejlesztése, amelyhez a magyar állam 7 milliárd forintot tett hozzá támogatás formájában. A kínai Shuanghuan Driveline csoporthoz tartozó Evoring 450 új munkahely létrehozását vállalta a Jászfényszarun létesülő új gyártóbázison. A csoport többek között a Teslát, a Volvót és a ZF-t magában foglaló globális ügyfélkör számára gyárt fogaskerekeket és tengelyeket.
Minden negyedik forintot az adófizetők állnak
A beruházásokhoz bőven csorog a közpénz, a január óta listázott projektekhez összesen 143 milliárd forint támogatást ítéltek meg (lásd a táblázatot). Ez 26-27 százalékos átlagos állami támogatást jelent, vagyis a beruházásokhoz átlagban minden negyedik forintot az adófizetők dobják össze.
A skála azonban széles, 5 százaléktól egészen 45 százalékos támogatási arányig terjed. A Meth Electric Kft. nagykanizsai fejlesztése jelenti az egyik végletet, az olasz vállalkozás 5 milliárd forint költségűre tervezett projektjét 290 millió forint állami támogatásra érdemesítették. A másik véglet a NER építőipari vállalatai közül
az utóbbi időben az egyik legdinamikusabban növekvő Bayer Construct Zrt., amelyik 12 milliárd forintra belőtt beruházásához 5,5 milliárd forint támogatással valósíthatta meg.
Vagyis a csúcstartó esetében az adófizetők állják a cech 45,8 százalékát. A Bayer esetében egyébként nem ez az egyetlen támogatás mostanában, a Gyármentő Program keretében egy geotermikus erőművet is építenek.
A legnagyvonalúbban támogatott projekt egy fürdőszoba-összeszerelő üzem, amihez vasbeton előgyártó, asztalos és lakatosüzem is tartozik.
Március elején adták át Szijjártó jelenlétében a 12 ezer négyzetméteres sóskúti üzemet, amely havi 250-300 komplett fürdőszoba legyártására képes. Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatója azt ecsetelte, hogy olyan kapacitások jöttek létre, amelyek egész Európában egyediek, a Bayeré „az építőipar egyetlen olyan vertikális lánca a kontinensen, amely egy kézben működik.” Nem rejtette véka alá, hogy
nagy terveik vannak, készen állnak évi 4000 lakás építésére.
Az előregyártás pedig stratégiai kérdés, a lakáspiacon lehetővé teszi, hogy megfizethető árszintet tartsanak – magyarázta.
A cégcsoport gyárairól azt mondta, hogy ezek a magyar piacon a legnagyobb kapacitásúak a kategóriájukban. A betonacél feldolgozó üzemük havi 8000 tonnára van kalibrálva, és úgy építették meg, hogy ki tudja szolgálni a paksi atomerőmű-beruházását. A kapacitások elegendőek az épülő 5-ös blokkra, de akár még a 6-os blokk fejlesztéséhez is.
A Bayer Construct a topmilliárdosok között jegyzett Balázs Attila érdekeltsége, akit Tiborcz István miniszterelnöki vej üzlettársaként is szoktak emlegetni. A csoport fő cégéről korábban megírtuk, hogy
- a bevétele néhány év alatt 178 milliárd forintra duzzadt.
- Az egyik főszereplője az összesen 700 milliárdos állammal kötött üzletnek, a kormányzati negyed botrányos történetének. A magyar állam Garancsi István érdekeltségén, illetve Tiborcz-közeli vállalkozáson kívül Balázs Attila cégével is megállapodott. Az eredetileg zuglói városközpontnak tervezett Bosnyák téri irodakomplexumra előbb 244 milliárdra szerződtek, ami azután egy lapunk által ismertetett előterjesztés szerint mint 324 milliárd forint fölé kúszott.
- Később egy több, mint 3000 lakásos gigalakópark tervével került a címlapokra. Ehhez nagyon is passzol az 5,5 milliárd forint támogatással megépített fürdőszoba összeszerelő.
A 40 százalékosok klubjába még két magyar projekt fért be: a fémszerkezetgyártó Metal Kingdom Kft. és a Biolab Zrt. Előbbi Napkoron épít három új üzemcsarnokot, a 7,5 milliárd forint beruházásához 3 milliárd forint támogatást kap, az utóbbi mikrobiológiai diagnosztikai termékelőállítással foglalkozik, és 1,3 milliárd forint kapacitásbővítéséhez ítéltek meg 520 millió forint állami támogatást.
Magyar cégek a legek között
Nemrég még attól visszhangzott a sajtó, hogy
videós felhajtás nélkül, egyedi kormánydöntéssel ítéltek meg brutális méretű, 133 milliárd forint támogatást a koreai Samsungnak,
a Szijjártó által az idén bejelentett támogatások között azonban nincs akkumulátoripari vállalkozás, és a legnagyobbak összegek magyar tulajdonú cégeknek jutnak. A listán többségben vannak a magyar cégek, a projektek durván fele és a támogatások mintegy kétharmada, 100 milliárd forint körüli összeg hazai tulajdonú vállalkozásokhoz kötődik. A többi külföldi gyökerű cég,
- közülük ötnek német a tulajdonosa,
- és a listánkon két-két kínai,
- illetve amerikai vállalkozás található.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy összességében ezek-e a valós arányok. Az egyedi kormánydöntésű támogatások listáján cikkünk írásakor tavaly decemberi volt az utolsó adat, és a kormányzat más gazdaságélénkítő programokból is osztogatja a közpénzt. Szijjártó pedig naponta újabb és újabb beruházásokat jelent be.
Annyi biztos, hogy a miniszter által beharangozott
legnagyobb projekt a kisvárdai Master Good Kft. 72 milliárdos kapacitásbővítése.
A baromfifeldolgozásban itthon piacvezető és Európában is magasan jegyzett, családi alapítású cégcsoport beruházásához 22 milliárd forint támogatást nyújt az állam, ami durván 30 százalékos arány. Az üzleti tervet ismerő független forrásunk általában nem pártolja a piaci viszonyokat felforgató szubvenciókat, de úgy fogalmazott lapunknak, hogy a terv „piaci szerződésekkel alá van támasztva”, így esély lehet az adóforintok megtérülésére.
Az élelmiszeripar másik nagyobb beruházása, a kaposvári Kométa 99 Zrt. 45 milliárd forintos beruházása arányaiban kicsivel még a Master Goodnál is nagyobb, 15 milliárd forint támogatásban részesül. Az olasz kézben lévő Kométánál a bővítéssel a csúcsra törnek, 1,2 millió fölé szeretnék vinni a vágókapacitást. A kétkedők szerint ambiciózus a terv, ahhoz képest, hogy a vágóvonalak kihasználtsága Magyarországon 55 százalék körüli, ráadásul a kaposvári komplexum közelében komoly a konkurencia, nincs messze Mohács, ahol a Csányi-birodalomhoz tartozó MCS Vágóhíd Zrt. működik. A gigavágóhíd 2017-es indulása óta mindössze két évben hozott nyereséget, összesen mintegy 1,2 milliárd forintot, a veszteséges években pedig összesen durván 16 milliárd forint mínuszt kellett elkönyvelni.
A Master Good után mindjárt a legnagyobb beruházás a Vajda-Papír Zrt. dunaföldvári bővítése. Ezt a 71 milliárd forint költségűre tervezett fejlesztést Szijjártó úgy harangozta be, hogy a Norvégiában megtermelt profitot hozza haza a cég, mindazonáltal 25 milliárd forint támogatást nyújt az állam. Ez azt jelenti, hogy az előbb említett két nagy élelmiszeripari projektnél is bőkezűbb a szubvenció, 35 százalék a támogatási arány. A Vajda-Papír beruházásáról annyit tudni, hogy jelentősen növeli a termelési kapacitást, és megkezdődhet az eddig kizárólag importból beszerzett nedvestörlő hazai gyártása. A cég napelemparkot is épít, amitől versenyképesebb működést remél.
A Vajda-Papír, többször kapott már milliárdos állami támogatást:
- 2022 nyarán készült el az a 16 milliárd forintos beruházási ütem, amelyhez a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében kapott 5,5 milliárd forint támogatást. Az akkori pénzügyminiszter Varga Mihály úgy konferálta fel az új üzem építését, mint amivel a cég 600 munkahelyet véd meg és 50 új munkahelyet teremt.
- A Covid-járvány idején beszállt a maszkgyártásba, az 1,4 milliárd forintos beruházáshoz az Egészségipari Támogatási Program keretében a kormány 1,045 milliárd forinttal járult hozzá. Az új gyártógépsort azzal adták át, hogy évi több mint 300 millió darab maszkot képes előállítani, és Magyarország önellátóvá vált a vírus ellen védelmet adó maszkból.
- Korábban a még Matolcsy György által vezetett jegybank növekedési kötvényprogramjában kapott lehetőséget 11,2 milliárdos kötvénykibocsátásra, így 3,5 százalékos kamattal jutott forráshoz.
Két éven belül egymillió autó Magyarországról?
A mérete miatt említést érdemel még a német Rosenberger csoport, az elektronikai alkatrészgyártó 47 milliárdos kapacitásbővítést tervez három helyszínen (Jászárokszállás, Jászberény és Nyírbátor), és ehhez 14 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Egyébként
a legtöbb, támogatásban részesített cég tevékenysége az autóiparhoz kapcsolódik,
legalább fél tucat autóipari beszállítót számoltunk össze. Köztük az egyik legnagyobb az indiai Motherson, amely visszapillantókat szállít a magyarországi autógyártóknak. Négy településen – Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Kecskemét, Túrkeve – is bővíti a gyártását, de a célok között K+F és szolgáltatóközpont is szerepel. A 39 milliárd forint beruházáshoz 9 milliárd forint támogatást ítéltek meg az indiai cégnek.
Szijjártó szerint „a magyar autóipar brutális rekordokat döntött” az utóbbi években, tavaly már 13 ezer milliárd forintnál tartott a szektor termelési értéke. A miniszter azt vetítette előre, hogy a jelenlegi gyárépítések nyomán Magyarország két éven belül azon kevés, jelenleg mindössze öt európai állam közé fog kerülni, ahol évente legalább egymillió autót állítanak elő.
Harmadik éve tart a kínai hegemónia
A külföldi befektetéseket menedzselő Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy év alatt 108 beruházásról állapodott meg, mintegy 7 milliárd euró értékben, és ezzel 18 200 új munkahely megteremtéséhez járul hozzá – összegezte Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója az Év befektetője gálán. Szijjártó Péter miniszterhez hasonlóan ő is bravúrról beszélt, jóllehet a megelőző két évben jóval nagyobb összegekről számolhattak be: 2023-ban 13 milliárd, 2024-ben pedig tízmilliárd euró értékű beruházásról állapodtak meg. Más kérdés, hogy az adott évben aztán ennél lényegesen kevesebb a ténylegesen beérkező működőtőke, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az viszont nem kérdés, hogy a tavalyi volt zsinórban már a harmadik év, amikor Kínából érkezett a legtöbb tőke Magyarországra. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság fejlődésében kulcsszerepet játszanak a kínai vállalatok, amelyeknek mára Magyarország vált az első számú európai beruházási célpontjává. „A tavalyi esztendőben az Európába irányuló kínai beruházások 30 százaléka Magyarországra érkezett, és ezen beruházásokat rendre a nyugat-európai vetélytársakkal szemben sikerült elnyerni” – büszkélkedett.
Az elmúlt tíz év folyamán nyolcvan nagy kínai vállalati beruházásról kötött megállapodást a kormány, amelyek összesen ötvenezer munkahelyet biztosítanak – állította Szijjártó. Mára a második legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon a kínai vállalatok teszik ki, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy tavaly rekordszámú amerikai beruházásról sikerült megegyezni.
„A magyar-amerikai együttműködésben új aranykor köszöntött be, amelyek a két ország vezetőinek lojalitáson alapuló barátságára épül” – fogalmazott a Flextronics 35,5 milliárdos beruházásának bejelentésekor. Ennek tudja be, hogy tavaly megdőlt az egy év alatt Magyarországra érkező amerikai beruházások rekordja, 200 milliárd forint, összesen 16 beruházás – összegezte a miniszter az eredményt. Összességében a harmadik legtöbb beruházás Magyarországra az Egyesült Államokból érkezik.
The post 5,5 milliárd támogatást kap a cég, amelyiktől az állam 300 milliárdért vett irodákat kormányzati negyednek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
