Egy MSZP-s, egy uniós és egy magyar zászló lóg azon a földszintes panelépületen, ahol jelenleg a szocialista párt céges és alapítványi holdudvara található. Újbudán vagyunk, a Mérnök utcában.

Noha a szocialisták mára politikailag eljelentéktelenedtek, ennek következményeként a párt nem is indul az április 12-ei választáson, az itt található szervezetekhez az elmúlt években mégis milliárdos tételek érkeztek: hol ingatlaneladásokból, hol az állami költségvetésből, hol az MSZP parlamenti frakciójától. Ahogy a lakótelepi szürkeségbe passzoló egyszintes ingatlanhoz közelebb lépünk, a bejárat mögötti táblákon látszanak az ide bejelentett MSZP-s szervezetek. Ezek egy része vegetáló alapítvány, más jelentős vagyonokat rejt.

Bár a rendszerváltás után három cikluson át kormányon lévő párt 36 év után búcsúzik a parlamenttől, és csak két politikusa, Hiller István és Kunhalmi Ágnes próbál egyéniben szerencsét független jelöltként,

pénz nélkül nem maradnak az MSZP prominensei: az elmúlt években a szocialisták ugyanis összegyűjtögették azt, ami maradt a „daliás időkből”.

A vagyon látható része pedig az újbudai lakótelepen megbújó Mérnök utcához köthető.

Ezt a pártvagyont térképezzük fel úgy, hogy noha részletes kérdéssort küldtünk a pártnak, az MSZP nem akart semmit megosztani arról, mi van a birtokában, és mit kíván kezdeni vele. Holott annak gyökere a közvagyonhoz vezet, melyet időközben vagy elprivatizálták, vagy szép lassan átcsorgatták ide-oda.

A kezdetek: hatalmas örökség, rengeteg ingatlan, nyomda, újságok

Az MSZMP utódpártjaként a szocialista pártnak a rendszerváltás után összehasonlíthatatlanul több eszköze és infrastruktúrája volt, mint bárki másnak az akkori riválisok közül. Mihályi Péter kutatása szerint

1989 végéig az MSZP csaknem 2300 ingatlant adott le (könyv szerinti értéken 4 milliárdot), ebből 140-et Budapesten. A korabeli lista szerint 287 ingatlan maradt a párt kezelésében.

Ezentúl még sok minden más is akadt az utódpártnál, amely azért átadott ezt-azt: a „pártvállalatok közül az MSZP átadott az államnak két szimbolikus értékkel rendelkező céget, a Szikra Lapnyomdát és Műszaki Ellátó Vállalatot (az ún. pártgarázst). A műkincsek, festmények, szobrok egy része a Nemzeti Galériába került, más része az illetékes minisztériumhoz. A megtartott és eladható pártvagyon része volt – például – az MSZMP által régóta birtokolt 11 újság. Ezeket mintegy 500 millió forintért sikerült eladni. Hogy ez pontosan miképpen történt, arról kevés a megbízható információ” – fogalmazott óvatosan Mihályi Péter, aki arról is közölt adatot, hogy 1977-ben az MSZMP ingatlanvagyonának értéke 7,4 milliárd körül mozgott, az eszközállománya 8,6 milliárd körül. Ez 16 milliárd forintnyi összeg volt – a ’70-es évek végén.

Juhász Gábor Pártpénzügyek című könyvében szerepel, hogy az MSZP mintegy hétmilliárdnyi öröklött vagyonnal indult a rendszerváltás idején, és az 1994-es, a győzelmüket hozó választási évben két ingatlanjuk eladásából jelentős bevételre tettek szert (némi trükkel, a jogszabályok kijátszásával). „Az így átmentett ingatlanok jelentették az egyik legfontosabb pénzforrást a szocialisták számára az 1994-es választási évben: bevételeik több mint egyharmada, 334,5 millió forint származott két budapesti ingatlan – a Kárpát utcai pártgarázs és egy Akadémia utcai székház, pontosabban az azt birtokló Kossuth Könyvkiadó Kft. – eladásából” – írja Juhász már a Pénzképviselet című könyvében. Ezeknek az „ingatlanakcióknak köszönhette az MSZP, hogy az államtól kapott központi székházát, a Köztársaság tér 26. szám alatti épületet nem kellett eladnia”, és azt részben bérbe adhatta például a BÁV Rt.-nek. A régi pártszékház értékesítésre csak 2007-ben került sor, ekkor közel 900 millióért kelt el.

A rendszerváltás környéki zavaros pártpénzügyeket feltáró monográfiákból kiderül, hogy az MSZP az 1989-ből áthozott 428 milliós maradvánnyal kezdte 1990-et. Az ezt követő tíz évben pedig – az Állami Számvevőszék, illetve a pártmérlegek adatai szerint – összesen csaknem nyolcmilliárd forint bevételt realizált. Juhász Gábor könyvei

számos esetet mutatnak be arról, hogy cseleztek ki jogszabályokat az MSZP akkori pénzemberei, s hogyan játszottak ki vagyonokat a szürkezónába (és vissza).

Máté László, az MSZP akkori pénztárnoka úgy foglalta ezt össze egy interjúban (Mihályi Péter idézi):

Üzleteltünk: adtunk-vettünk, csereberéltünk. És a nyereséget befolyattuk a pártkasszába. Pontosabban: voltak olyan technikák, amelyek – hangsúlyozom: teljesen szabályosan – lehetővé teszik, hogy a pénz a pártközeli vállalkozásba kerüljön, majd ott újra forgassuk, s megint újra, majd azt, ami ebből a pártnak jár, befizessék.

Egy szó, mint száz: az MSZMP-s örökségnek köszönhetően a szocialisták a leggazdagabb párt voltak akkoriban, arról nem beszélve, hogy az állampárttól megkapták a Népszabadság tulajdonjogát. A párt „1990. július 31-én 108,5 millió forint névértékű részvényért apportálta a lapot a német Bertelsmann AG résztulajdonával létrehozott Népszabadság Rt.-be. A legnagyobb – az apportáláskor mintegy 350 ezer, 2007 májusában 150 ezer példányban megjelenő és 1994-ig a “szocialista napilap» meghatározást a címoldalán viselő – magyar politikai napilap a 26 százalékos tulajdonos alapítvány pénzügyi forrása” – írta Juhász Gábor, hozzátéve, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány a 2010-es években sajtóinformációk szerint pár százmillióért szállt ki a NER által 2016-ban bezáratott Népszabadságból. A Szabad Sajtó Alapítvány – tesszük hozzá már mi – mára egy vegetáló alapítvány maradt, a neve ott virít a Mérnök utcában.

Ingatlaneladások: áron alul, MSZP-s havernak, aki tovább is adja

A rendszerváltás óta évtizedek teltek el, és az MSZP mára nemcsak a Köztársasági téri székházát, de a következőt, a Jókai utcait is elhagyta, sőt, az azt követőt, a Villányi útit is eladta már, ahogy a 2010-es évek elején a Népszabadságban meglévő részesedését is. Ám ezt a kalandos harminc évet, ahogy Puch László legendás alakját, most nem tudjuk kivesézni. Onnan folytatjuk, hogy a szocialistáknak a 2006-os őszödi beszéd és a 2008-as népszavazás nyomán következő 2010-es Fidesz-kétharmad adta meg leghatározottabb a lökést a lejtőn. Az MSZP utoljára 2010-ben indult önállóan választáson, 2014-től rendre valamilyen összefogás részeként tette ezt. Befolyásának csökkenése jól látható a parlamenti frakció létszámán is (amihez megjegyzendő, hogy az Országgyűlés létszámát 2014-ben felezték meg):

Ezzel párhuzamosan természetesen csökkent a párt állami támogatása, illetve a frakciópénz is.

A szocialisták már a 2010-es évek közepétől kezdték eladogatni vidéki és budapesti ingatlanjaikat, ahogy csökkent a párt tagsága, társadalmi beágyazottsága, úgy váltak feleslegessé a vidéki és a fővárosi ingatlanok.

A teljesség igénye nélkül: eladták az erzsébetvárosi irodájukat, dobra került a pécsi, a komlói pártingatlan, de volt hír sashalmi értékesítésről, ahogy gödöllőiről is. Miközben a párt nem szívesen ad tájékoztatást az eredetileg közvagyonból származó vagy épp közpénzen vásárolt ingatlanok eladásának körülményeiről – például, hogy egy-egy üzleten mennyit kerestek.

Amíg a rendszerváltáskor közel 300 ingatlan volt a szocialistáké, addig 2022-re ez a szám 110-re csökkent, ezek közül akkor 14 volt kijelölve értékesítésre.

És voltak a pártvagyonnak trükkös privatizációs esetei is. Két példa:

• Thököly út 127. Ez egy zuglói, kilenclakásos, mintegy 900 négyzetméteres társasház. Korábban az MSZP-s József Attila Kulturális és Szociális Alapítványé volt, amikor 2019-ben megvette tőle a szocialista Tóth Csaba cége, a Tigris 1993 Kft. Az alapítvány beszámolójából kiderül, hogy mindössze 128 millió forintért adták el a többlakásos társasházat Tóth cégének, ami töredékár lehetett a korabeli négyzetméterárak alapján. A Szabad Európa cikke szerint a piaci ár a vételár három-négyszerese lehetett reálisan. Az ingatlan friss tulajdoni lapjáról az derül ki, hogy Tóthék már továbbértékesítették az ingatlanokat, az MSZP-s alapítvány beszámolóiból pedig az, hogy a befolyt 128 millió gyorsan kikerült a szervezet kezéből, mert még abban az évben elköltötték. Rákérdeztük az alapítvány jelenlegi vezetőjénél, hogy mire költötték a pénzt, de Ács Andrea – egyben az MSZP pártigazgatója – azt mondta, ő csak pár éve elnök. Tóth Csaba, a korábbi országgyűlési képviselő, aki sokáig volt a zuglói MSZP elnöke, ma a zuglói parkolási ügyben vádlott. Az első fokú eljárás jelenleg is tart.
• Rákosfalva park. Ezt a szintén zuglói MSZP-s, közel 150 négyzetméteres pártirodát újfent a Tóth Csaba-féle Tigris 1993 Kft. vette meg 28 millió forintért, majd a 444.hu információja szerint a párt egyből is vissza is bérelte azt. Az ingatlant Tóth később továbbértékesítette. Hiába érdeklődtünk az MSZP-nél, hogy az így befolyt összeget mire fordította.

Az igazi nagy dobás: a Villányi úti ingatlan milliárdos privatizálása

A legfajsúlyosabb eset kötődik a cikk elején már említett Mérnök utcai épülethez is. Ide van ugyanis jelenleg is bejelentve a Szociális Demokráciáért Alapítvány, amelyet korábban Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítványnak hívtak. „A szabadegyetem az MSZP egyik legfontosabb háttérszervezete” – olvasható a már említett Pártpénzügyek könyvben –, megjelentet újságot, „rendszeresen szervez tudományos előadásokat”, számítógépes és nyelvtanfolyamokat, „1996-ban pedig Általános Vállalkozási Főiskola Budapest néven saját felsőoktatási intézményt indított.” Az épület még 1972-ben, a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságaként, valamint a köznyelvben sokszor csak Foxi-Maxiként emlegetett Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem otthonaként nyitotta meg a kapuit.

Az MSZP-s alapítvány legértékesebb ékköve a Villányi út 11-13. szám alatti ingatlan volt, amely pár évig, a Jókai utca után az MSZP központja volt, hogy aztán 2024 nyarán eladják. A privatizált ingatlan eladási árát nem közölte az MSZP, ugyanakkor a 2018 és 2022 között pártelnökként, jelenleg frakcióvezetőként működő Tóth Bertalan vezette, névváltozáson átesett alapítvány beszámolójából kiderül, hogy

2024-ben akadt egy 3,7 milliárdos bevétel, amely nagyságrendileg megfelel a Villányi úti komplexum piaci értékének. Ennek jelentős része azonban nem maradt az MSZP-s alapítványnál:

jelzálog volt rajta, a beszámoló szerint több mint egymilliárd forintnyi tartozást görgetett az alapítvány, a Villányi úti ingatlan tulajdoni lapja szerint a korábban MSZP-közelinek titulált milliárdoshoz, Leisztinger Tamáshoz tartozó Kreditor Zrt. több részletben 800 millió forintnyi jelzálogjogot jegyzett be az ingatlanra.

Tízmilliós bérlés egy MSZP-közeli cégtől, miközben a pártalapítványé az épület

Van azonban egy különösen érdekes részlete a Villányi úti történetnek.

Az országgyűlési szerződések listájából kiderül ugyanis, hogy az MSZP parlamenti frakciója több tízmillió forintot fizetett 2019-től 2023-ig a Villányi úti irodahelyiségekért egy cégnek – miközben maga a Villányi úti épület az MSZP-s alapítvány tulajdonában volt.

A Sapienza Plus Kft. a fenti években, a parlamenti adatokon alapuló összesítésünk szerint 55 millió forintot kapott, noha nem volt az ingatlan tulajdonosa. Megkérdeztük Tóth Bertalant, hogy miért kötött ezzel a céggel szerződést, mire a frakcióvezető azt írta: az MSZP-frakció „minden esetben az adott irodát érintő bérleti jogviszony létrehozására jogosult személlyel kötött szerződést.”

A Sapienza Plus annak a Török Ottónak az érdekeltsége, aki a második Gyurcsány-kormány szakállamtitkára volt. 2019-ben lett szintén az övé a korábban Puch Lászlóhoz tartozó Sapienza Kft., amely 2011 és 2019 között közel 400 milliós megbízást kapott a MSZP-frakciótól főleg elemzésekre és nyomdai szolgáltatásokra. Puch cégből való távozása után a jó viszony megmaradt a párttal: a 24.hu friss összesítése szerint 2019 és 2024 közt 266 milliós megbízást kapott hasonló szolgáltatásokra Török cége – és ebbe nem számoltuk bele a Villányi úti bérlésből beszedett tízmilliókat.

Hálózat és milliárdok a szürke Mérnök utcában

De térjünk vissza most már tényleg a Mérnök utcába! A hálózatról ábrát is készítettünk:

(Az ábrát D. Kovács Ildikó készítette.)

Itt található a már említett Szociális Demokrácia Alapítvány (SZDA), amelynek vezetője Tóth Bertalan. A kuratóriumban a korábbi pártigazgató, Molnár Zsolt, illetve Harangozó Tamás országgyűlési képviselő ül. A legutóbbi, 2025-ben leadott beszámoló szerint van 1,5 milliárd saját tőkéje, ezenkívül tekintélyes, 1,8 milliárdos eszközállománya, ebből 1,2 milliárd ingatlan, és közel 600 millió pénzügyi vagyon. A Mérnök utcai ingatlan egyébként a tulajdoni lap szerint az alapítvány tulajdona.

Tóth Bertalantól megkérdeztük, hogy 2024-ben milyen szolgáltatásra költött a Szociális Demokráciáért Alapítvány 500 millió forintot. Tóth azonban nem válaszolt erre. Megkérdeztük, mely ingatlanok tartoznak az alapítvány portfóliójába, de erre sem válaszolt. Azt azonban megírta, hogy a szervezet a „nemzeti kultúra részét képező baloldali, szocialista-szociáldemokrata eszme- és értékrendszer megismertetését, elterjesztését, továbbá e tevékenység eredményeinek tudományos feldolgozását” szolgálja, „az alapítvány pedig ennek érdekében szervezett konferenciákat, ennek érdekében hozott létre és tart fenn kutató-elemző intézetet, céljai elérését szolgálja a tulajdonában lévő infrastruktúra is.”

Az SZDA a tulajdonosa annak a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.-nek, amelyhez sorozatban jöttek a megbízások az MSZP-frakciótól. A cég, amely természetesen szintén a Mérnök utcában székel, 2019-től közel 200 milliót kapott a szocialista frakciótól. A vállalkozásnak a legutóbbi beszámolója szerint közel 40 milliója van tőkébe és eszközökbe helyezve. A cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter kabinetfőnöke. A frakciótól kapott megbízásokat, és a cég összbevételeit elnézve úgy tűnik: főleg vagy inkább kizárólag a szocialistáktól származott a bevétele.

Külön postaládája van a Mérnök utcában a Táncsics Mihály Alapítványnak, amelyet Baja Ferenc és Hiller István neve fémjelez. A kuratóriumban ott ül még Kunhalmi Ágnes, az MSZP-elnök Komjáthi Imre és Heringes Anita, Paks polgármestere. A pártalapítvány az elmúlt években évente nagyságrendileg 200 milliós állami támogatáshoz jutott, de 2020-ban még 359 millió volt ez az összeg. Az elmúlt években leginkább a Szociális Demokrácia Intézet Nonprofit Kft.-nek adtak támogatást esetenként több tízmilliós tételben, de jutott a szintén MSZP-s alapítású Politikatörténeti Alapítványnak is, ahogy támogatták a szintén a Mérnök utcában székelő, ma már csak vegetáló Szabad Sajtó Alapítványt 2021-ben még 40 millió forinttal.

A Táncsics Alapítvány a tulajdonosa annak a szintén a Mérnök utcába bejegyzett Kapcsolat.hu Nonprofit Kft.-nek, amely az MSZP-frakciótól 2019 óta mintegy 70 milliós megbízást kapott. A cégnek 2024-ben 164, de 2022-ben 205 milliós bevétele volt. Mintegy 60 milliós tőkével és eszközállománnyal rendelkezik, ügyvezetője az a Simon Domokos Lajos, aki hasonló posztot tölt be a Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft.-nél, amely a Politikatörténeti Alapítvány tulajdona, ez utóbbinak Szekeres Imre a vezetője.

Vegetáló MSZP-s szervezetek

Nemcsak a Szabad Sajtó vegetál a Mérnök utcába bejelentett szervezetek közül. Ez ugyanúgy elmondható

• a Thököly úti ház privatizációját lebonyolító József Attila Kulturális és Szociális Alapítványról. A szervezetet – idézet Juhász Gábor könyvéből – „az MSZP 1991-ben hozta létre (…) azzal a 450 millió forinttal, amelyet a vidéki pártnapilapok privatizációján nyert”. Az alapítvány „jó példa arra, miként szolgálhatja egy közcélúnak minősülő szervezet egy párt gazdasági-kulturális terjeszkedését”. Ebből a 450 millióból a legutóbbi beszámoló szerint mostanra már csak négymillió maradt, ráadásul a társaság sem 2024, sem 2023-ban nem mutatott aktivitást.
• Vegetál a Heringes Anita vezette Hungaro-Civis Modernizációs Alapítvány is, amely fél évtizede nem adott le beszámolót a bírósági nyilvántartás szerint. A 2010-es években 4-5 milliós támogatásokat kaptak a Táncsics Alapítványtól.
• Szintén Heringes vezeti a tavaly alapított Szabó Györgyi Alapítványt, illetve az 1996-ban alapított Város-Falu Alapítványt, amely már hat éve nem adott le beszámolót. Ahogy az utolsó beszámolóját 2023-ben leadó Lukács György Alapítványt, amelyben azért van még 28 milliónyi tőke. A világhírű filozófusról elnevezett díjat az alapítvány már évek óta nem osztja ki.
• Szintén a Mérnök utcában van bejegyezve a Munkásképviselet Alapítvány.

Kerestük az MSZP-t, hogy tisztán lássunk, hogy a parlamenttől búcsúzva, milyen források tartoznak jelenleg a párt holdudvarába. Nem mellékes kérdés, hogy a legnagyobb alapítványnál, az SZDA-nál lévő ingatlanokból mennyi volt korábban az MSZP birtokában, és az hogyan került pontosan az alapítványhoz. Sem Tóth Bertalan, sem Komjáthi Imre, sem a párt igazgatója, Ács Andrea nem reagált kérdéseinkre, ahogy a párt hivatalos címéről sem jött válasz többszöri megkeresésünkre. Az MSZP központi honlapja elérhetőségként egyébként továbbra is a Villányi úti irodát adja meg, melyet a párt lassan két éve eladott.

A párt nyilvános beszámolói alapján 2021-től 2024-ig megközelítőleg kétmilliárd forint bevétele volt csak az állami, illetve frakciótámogatások alapján, adományokból és tagdíjakból.

Mivel a párt nem indul a választáson, állami támogatásra már nem lesz jogosult. Ám a szocialista holdudvar nem lesz egészen támasz nélkül, még maradt valamennyi az átmentett állami vagyonból.

The post Hervadó szegfű: elolvadt a párt, mégis méretes vagyont visz magával a parlamentből kieső MSZP-s hátország first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu