Immár egy hónapja áll lángokban a Közel-Kelet, a február 28-án kitört háború már több ezer halálos áldozatot követelt, elsősorban Iránban és Libanonban. A múlt héten pakisztáni közvetítéssel állítólag egyeztetni kezdett Washington és Teherán, Irán azonban tagadja a diplomáciai kapcsolatfelvételt. Miközben a Fehér Ház sajtóértesülések szerint Mohammed Bager Galibaf iráni házelnököt szemelte ki potenciális tárgyalópartnernek, Donald Trump tovább növelte az amerikai katonai jelenlétet a térségben, amire Galibaf paprikás üzenettel reagált. Folytatódik tehát a találgatás arról, hogy Trump szárazföldi akcióra készülhet Iránban, a Harg-sziget elfoglalásán túl felmerült az iszlám köztársaság dúsított uránkészletének elrablása is. Mindeközben a jemeni húszi lázadók első alkalommal lőttek ki ballisztikus rakétát Izraelre, és szintén fokozódik Jeruzsálem Hezbollah elleni offenzívája Libanonban, egyes izraeli miniszterek az ország déli részének végérvényes bekebelezését helyezték kilátásba.

Milyen mérleget vonhatunk a háború eddigi lefolyásából? Irán rakétái tényleg fenyegetést jelentenek Európára is? A belpolitikai nyomás hatására mikor mondhatja azt Trump, hogy elég volt? Hamarosan enyhülhet a feszültség, vagy épp ellenkezőleg, újabb eszkalációra kell számítani, mielőtt diplomáciai megoldás születhetne? Minderről Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem és a hollandiai Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük a Global Insight legfrissebb adásában.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio