Múlt szerdán, a Direkt36 rá alapozott cikkének megjelenése után szólalt meg a nyilvánosság előtt Szabó Bence százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója, és részletesen beszámolt arról, hogyan gyakorolt nyomást a titkosszolgálat az NNI-re a Tisza Párt informatikusai ellen folytatott nyomozás során. Beszámolójában hivatkozott az egyik, Gundalf névvel illetett fiatal informatikusra, aki korábban a Tiszának dolgozott. Pár nappal később a kormánya a Facebook-oldalán megvágott videórészleteket tett közzé a mindössze 19 éves volt tiszás informatikus Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) általi meghallgatásáról, amire Orbán Viktor – majd hamarosan a teljes kormányzati propagandagépezet – így reagált: „Nincs több kérdés. A tiszás informatikus elismerte, hogy beszervezték az ukránok”.

Hétfőn aztán a nyilvánosság elé lépett Gundalf, aki a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan dezinformálta a polgári elhárítást. Vagyis nem igaz, hogy kapcsolatban lett volna külföldi, titkosszolgálati hátterű személyekkel, és soha nem járt az ukrán vagy az észt nagykövetségen sem, valamint ukrán kibervédelmi műveletekben sem vett részt. Elmondta: poligráfos vizsgálatot is végeztek vele az AH-nál, melyet azonban kivágtak a közölt felvételekről.

Az interjút látva csak még több kérdés adódik az üggyel kapcsolatban – ezek megválaszolására teljes körűen nem vállalkozhatunk, ám abban, hogy mire érdemes figyelni, mi szűrhető le eddig a történésekből, Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter Lászó ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke segítségünkre volt.

Kém-e Gundalf az interjú alapján? És Henry?

Buda Péter szerint a tegnapi Gundalf-interjú után két következtetést mindenképpen levonhatunk:

• Az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is, hiszen Gundalf egy olyan poligráfos vizsgálatra hivatkozott, melyen átment az AH-s meghallgatás alkalmával.

  Azt azonban érdemes átgondolni, hogy ha Gundalf dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az nem Magyarországgal szemben, hanem Ukrajna védelme érdekében történhetett. Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el – emelte ki Buda Péter.

• Az a hipotézis viszont erősödött, miszerint a történetben Henry-nek nevezett, Gundalf beszervezésével próbálkozó személy valamilyen magyar állami vagy olyan külföldi háttérrel dolgozott, ami fölött a magyar állam szemet hunyt.

„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni. Ez pedig azért lehet, mert a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ezt erősíti az a tény is, hogy a kormányzati kommunikációból teljesen kimaradt Henry, ez pedig már önmagában is gyanús.

„Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott” – reagált arra a felvetésre, mennyire hihetők a Gundalf által elmondottak, azt azonban hangsúlyozta: akadnak olyan kijelentései a fiatal informatikusnak, melyek egyszerűen ellenőrizhetők lennének állami szervek segítségével. Ilyen például a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amit a hatóságnak le kellett papíroznia. Ráadásul szerinte sok minden egybecseng a Szabó Bence által elmondottakkal, márpedig őt Buda semmiképp nem vádolná dezinformációs szándékkal.

Megrengetett bizalom

A szakértő szerint addig nem lett volna szabad előhoznia az AH-nak semmilyen információt az üggyel kapcsolatban – pláne nem olyan manipulált felvételeket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy Gundalf kém –, ameddig egzakt módon nem tudja azokat bizonyítani, nem járta végig az egész ügyet.

Egészen biztos, hogy a döntést a videó nyilvánosságra hozataláról nem az Alkotmányvédelmi Hivatal hozta meg, hanem a politikai vezetés: az miniszteri szinten születhetett. Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen

– fogalmazott Buda Péter.

Az összevágott videófelvételek nyilvánosságra hozatala egyben azt is jelenti, hogy a kémügynek – szakmai és nem politikai értelemben – gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda. Szerinte ez belpolitikai okokból is történhetett, miután a döntéshozó felmérte, hogy ebből az ügyből többet már nem lehet kihozni, így viszont a választás előtt propagandacélra még megpróbálták felhasználni.

Mennyire rengetheti ez meg a bizalmat a magyar titkosszolgálatokkal kapcsolatban?

Sajnos maximális mértékben

– vélte Buda Péter, hozzátéve: a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól.

Ezzel Gatter László is egyetért. Ő úgy fogalmazott: „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát. Ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”.

Az ügyvéd szerint ez az eljárás megengedhetetlen, a titkosszolgálati működés minden elvének ellentmond. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.

Van-e félnivalója Gundalfnak?

Gatter szerint Gundalf jogi értelemben semmi olyat nem tett, ami miatt félnie kellene. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága.”

Az ügyvéd szerint a fiatal informatikus bármit mondhatott az AH-s meghallgatáson, mert a büntetőeljárási törvény szerint ez se nem tanúvallomás, se nem gyanúsítotti vallomás.

„Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – magyarázta. Az ügyvéd a hétfői interjú és az előzmények alapján elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.

Mi az igazság?

Megtudhatjuk-e valaha, hogy pontosan mi is történt? – bizonyára sokan teszik fel ezt a kérdést. Gatter László rossz hírrel szolgált e tekintetben:

Még azt sem tudjuk, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal előre kigondoltan, vezetői irányítás mellett tette-e, amit tett, vagy pedig a hivatal egyes, akár nyugdíjba vonult, akár külsős emberei közreműködésével próbáltak-e manipulálni. Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem

– fogalmazott a Fővárosi Bíróság egykori elnöke, aki szerint a titkosszolgálatok működése annyira zárt világ, amit egy külső vizsgáló nem tud átlátni.

Ezzel együtt ebben az ügyben szerinte annyi „misztikus és irreális dolog” történt, hogy az is elképzelhető, valaki súgott a tiszás informatikusoknak az AH-tól, ahogyan azt Gundalf a tegnapi interjúban sugallta.

Buda Péter szerint kormányváltás esetén elképzelhetetlen, hogy az új kormány ne próbáljon meg az ügy végére járni.

Több bűncselekmény is felmerülhet a biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban: kényszerítés, informatikai rendszerrel való visszaélés, de a legsúlyosabb a mostani helyzetben – a beavatkozás szándéka miatt – a választás rendje elleni bűncselekmény.

Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni

– hangsúlyozta Buda Péter.

The post „A Gundalf-ügy a magyar demokrácia soha nem gyógyuló sebévé válhat” – kémügymagyarázó, szakértőkkel first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu