A Baross Gábor Tőkeprogramot 600 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg 2023. márciusban az állami tőkebefektetések koordinálására létrehozott Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Nemzetgazdasági Minisztériummal karöltve. A program a honlapján közzétett leírás szerint „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.”
Kivételes lehetőségek
Az így kedvezményezett alapkezelők kiválasztása azonban meglehetősen szelektívre és átláthatatlanra sikerült. A program során előbb 164 milliárd forintot osztottak ki ingatlan- és értékpapírlapok között. A pénzből már ekkor jócskán jutott több olyan érdekeltségnek, amelyek Tiborcz Istvánhoz köthetők: a Gránit (korábbi nevén Diófa) Alapkezelő Zrt. és az Equilor Alapkezelő Zrt. két ingatlanalapja és egy értékpapíralapja összesen több mint 60 milliárd forint befektetésben részesült.
Később a Nemzeti Tőkeholding újabb alprogramok létrehozásáról döntött a Baross Gábor Tőkeprogram keretében: ezek voltak a 200 milliárd forintos Zöld Alapok és a Gazdaságélénkítő, más néven Ráemelés pillérek. Az utóbbiak kapcsán azonban sem pályázatot nem hirdettek, sem a kedvezményezett alapkezelők, a társbefektetők, illetve a létrehozott magántőkealapok nevét nem tették közzé. Ugyancsak titkolták a befektetések összegét és azok egyéb, gazdasági megtérülés szempontjából lényeges feltételeit.
Ezért a TI Magyarország több adatigénylést küldött az érintett állami szervezeteknek. A folyamat összetettségét és korlátozott hatékonyságát, egyben a közpénzpazarlás mértékét az is mutatja, hogy a Nemzeti Tőkeholding csak „koordinátori” szerepben bukkant fel a program megvalósítása során, míg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. döntéshozóként, leányvállalata, az MFB Invest Zrt. pedig lebonyolítóként működött közre. Válasz hiányában a TI Magyarország pert indított, melynek során végül az MFB Invest Zrt.-től kapott adatokat a Baross Gábor Tőkeprogram két utolsó pillérében, 2024. december 17. előtt vállalt befektetésekről. Kiderült, hogy az állam a Zöld Alapok alprogram keretében két magántőkealapban (lásd az alábbi táblázatot) összesen 70 milliárd forintnyi befektetést vállalt 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás mellett. Az állam ezen felül a Gazdaságélénkítő pillér keretében nyolc magántőkealapba, illetve más típusú tőkealapokba összesen 269 milliárd forint értékben kívánt befektetni.
A kőzetek szerelmese: Gránit után Andezit
2026. januárban a TI Magyarország újabb adatigénylést nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy milyen további magántőkealapok részesültek befektetésben a Baross Gábor Tőkeprogram keretében 2024. december 17. után. Miután az adatkérést ezúttal sem válaszolta meg az MFB Invest Zrt., a TI Magyarország ismét pert indított, és ezt az eljárást is megnyerte első fokon.
Az elsőfokú tárgyalás során a TI Magyarország megtudta, hogy a korábbi adatkiadás óta az MFB csoport újabb magántőkealapba fektetett, ez pedig nem más volt, mint az Andezit Magántőkealap. Az Andezit Magántőkealapot a Tiborcz István többségi tulajdonába tartozó Gránit Alapkezelő menedzseli, és 2025. augusztusban vette nyilvántartásba a Magyar Nemzeti Bank. Az Andezit a Baross Gábor Tőkeprogram Zöld Alapok alprogramja keretében részesült 35 milliárdos befektetésben 2025-ben. Ehhez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett: a társbefektető a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. volt, amely 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással szállt be az Andezit Magántőkealapba.
A TI Magyarország Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport magántőkealapokba történő befektetéseinek legnagyobb nyertese a miniszterelnöki vejhez köthető Gránit Alapkezelő. Ennek az alapkezelőnek a magántőkealapjai az MFB csoport által befektetett mintegy 740 milliárd forintból 146 milliárd forintra tettek szert 2024. december végéig. Vagyis
az összes hozzájárulás mintegy ötödét kapta meg egyetlen alapkezelő, mely ráadásul a miniszterelnök vejének tulajdonában van. Ehhez most egy újabb, 35 milliárd forintos befektetés is társult.
Szabad az átjárás
A tárgyalás során a TI Magyarország megkapta azoknak a döntéshozóknak a nevét, akik közreműködtek a befektetés odaítélésében. Közöttük van Benczédi Balázs, aki 2023. februárig a később kedvezményezett – akkor még Diófa, majd Gránit nevet használó – alapkezelő vezérigazgatója volt. 2023. májustól azonban már az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót, egészen 2025. májusig. A Gránit Alapkezelő Andezit Magántőkealapjába történő befektetéséről éppen ebben az időszakban, 2023. november 29-én hozhatott döntést az MFB csoport igazgatósága a bíróságnak átadott dokumentumok tanúsága szerint.
Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy
Magyarországon jelenleg nincs érvényben olyan szabályozás, amely korlátozná az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt a gyakorlatot, hogy a privát szférában történő munkavállalás után valaki azon nyomban a közszférában is vezető tisztséget tölt be.
Az Andezit Magántőkealap esetében a hiányos jogszabályi környezet lehetőséget teremtett arra, hogy az érintett döntéshozó jelentős összegű közpénzek elköltése felett gyakoroljon befolyást, mellyel korábbi munkaadójának kedvezett, aki nem más, mint Tiborcz István, a miniszterelnök veje.
A cikk szerzője Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője.
The post Ismét több tízmilliárdos állami apanázst zsebelt be Tiborcz István érdekeltsége first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
