Az Orbán-kormány 2021-ben a Boston Consulting Grouptól (BCG) a magánegészségügy átalakításáról is rendelt tanulmányt, amelyben szerepelt egy új kiegészítő biztosítás is, amelyet a munkáltatóknak kellett volna fizetniük minden egyes dolgozó után. A HVG által megszerzett dokumentum a szakértők szerint a Hippokratész-projektnek keresztelt egészségügyi reformtervezet része, de később készült, mint az eredetileg megrendelt tanulmány. A portál egyik forrása szerint a Magánegészségügy jövőképének formálása című anyagot Pintér Sándorék éppen azért rendelték meg, mert az átfogó koncepció helyett csak annak egyik elemét hajtották végre, amikor a hálapénzt betiltották.
A paraszolvencia kivezetésének ugyanis voltak súlyos mellékhatásai, amelyekkel nem számolt a kormány, a háttérben „ment a lázadás”, mert a béremelésnél több jött be hálapénzből.
És ebben a nagy, egyetemi klinikák jártak az élen, hiszen ezek valódi tudásközpontok, ahol a szakma legnagyobb nevei dolgoznak, ráadásul roppant jó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.
A HVG hiába kereste kérdéseivel az újabb megbízás ügyében a kormányt és a BCG-t. A tervezetről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akkori vezetője, Kincses Gyula nem tudott. Szerinte az állami- és a magánegészségügyi ellátások „szürke zónás” keveredése máig megoldandó probléma. Ezt úgy lehetne orvosolni, ha a magánfinanszírozást legálisan összekötnék az állami ellátórendszerrel. A BCG is ezt javasolta, Rékassy Balázs orvos-egészségügyi menedzser szerint pedig ez lenne a megoldás a tipikusan hosszú várólistás területeken. Az egészségügyi szakember szerint ez is példa arra, hogy
mennyi jó szakmai javaslat, elképzelés fekszik a fiókban azért, mert a pillanatnyi politikai érdekek felül tudják írni egy hosszú távú, értelmes fejlődési irány esélyeit.
Szerinte a legtöbb kórháznak tilos a pluszbevételszerzés, de az alapítványi formába kiszervezett egyetemek szabadabban dönthetnek, élnek is a lehetőséggel, hogy kihasználják versenyelőnyüket a magánegészségügyi szektorral szemben. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója szerint a kormány azért nem kezdett bele a magánegészségügy átalakításába, mert a magyarok
morgolódva kifizetik ugyan a magánorvost és magas gyógyszerárakat, de nem biztos, hogy örülnének, ha egy kiegészítő biztosítással láthatóvá tennék számukra, amit amúgy mindenki tud: az egészségügy nem ingyenes Magyarországon.
A 2020–2021-es egészségügyi kormányzathoz közeli forrás a HVG-nek más magyarázattal állt elő. Szerinte az Orbán-kormány tudatosan, saját körei üzleti érdeke miatt halogatta a javaslat átültetését a gyakorlatba, akkor még a betegeket
nem tudták volna a NER-közeli cégek fogadni – így nem náluk keletkezett volna a haszon.
Szerinte az sem hozta meg a kedvét az Orbán-kormány gazdasági-politikai elitjének, hogy a magánegészségügybe nem lehet átpumpálni uniós pénzt, ami pedig alap sok NER-biznisznél.
The post HVG: Orbánék visszakoztak a magánegészségügy átalakításától first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
