A befektetők megtették a tétjeiket a választás előtt

– lakonikus tömörséggel ennyivel magyarázta lapunknak az egyik brókercég elemzője, hogy a NER-es tőzsdei cégek árfolyama egy ideje lefelé szánkázik. Nagyjából az év eleje óta tart a trend, de március elejétől még látványosabbá vált a lejtmenet.

Az év eleje óta a legnagyobbat a Jászai Gellért nevén futó 4iG Nyrt. zuhant, több mint 40 százalékkal esett az árfolyama, de 20 százaléknál többet esett a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló Opus Global Nyrt., a Tiborcz István többségi érdekeltségébe tartozó Gránitbank Nyrt. is. A március 30-ai záróárat a január 5-ei kezdéssel összevetve ekkora árfolyameséseket láttunk (kedden aztán több papírnál történt némi korrekció):

• 4iG Nyrt.: mínusz 46,8 százalék,
• Gránitbank Nyrt.: mínusz 28,3 százalék,
• Opus Global Nyrt.: mínusz 22,9 százalék,
• MBH Bank Nyrt.: mínusz 16,7 százalék
• Waberer’s International Nyrt.: mínusz 14,2 százalék,
• BIF Nyrt.: mínusz 13,4 százalék,
• CIG Pannónia Nyrt.: mínusz 7,8 százalék,
• Rába Járműipari Holding Nyrt.: mínusz 5,7 százalék.

Lehet, hogy akadtak olyan nagyobb befektetők, akik elbizonytalanodtak, és „módosították a valószínűségeket” – utalt finoman a lapunk által megkérdezett senior részvényelemző a választást övező várakozásokra, konkrétabban arra, hogy a Medián február végén 23 százalékpontos Tisza-előnyt mért, illetve arra, hogy a volt jegybankelnök fia, az MNB-alapítvány körüli céghálómachinációk kulcsfigurája, Matolcsy Ádám erős jelzést adott: összepakolta a luxuskellékeket, és az irányt Dubaj felé vette.

4iG – ötszörös árfolyam-emelkedés után jött a zuhanás

A részvénypiaci elemzőket egyébként évek óta nem lehet szóra bírni a Mészáros Lőrinc (Opus, MBH, CIG), Jászai Gellért (4iG, Rába) és Tiborcz István (Waberer’s, Gránitbank) érdekkörébe tartozó tőzsdei cégek árfolyam-alakulásáról. Azzal hárítanak, hogy ez a téma „gazdasági alapon nem vizsgálható”, mert az állami szerepvállalás nagyban befolyásolja e vállalkozások teljesítményét, így kétséges, hogy az állami megrendelések, hitelek és egyéb mankók nélkül is tarolnának-e a piacon.

Amikor az informatikától a hadiiparon keresztül a védelmi és űriparig mindennel foglalkozó, sok száz állami milliárddal felpumpált 4iG kilátásait firtattuk, nem találtunk befektetési tanácsadót, aki a cég mérlegét vagy az árfolyam-alakulást elemezte volna.

A megkérdezett nagy kereskedőházak nem foglalkoztak a részvénnyel, nem adtak meg célárfolyamot, így nem is tartották a vételre vagy eladásra ajánlott listán.

Ez akkor sem változott, amikor óriásit lehetett kaszálni a papíron, egy év alatt az ötszörösére nőtt az árfolyam, és történelmi csúcsra, 4965 forintig emelkedett a 4iG. Akkor azt lehetett mondani, hogy egy 1274 milliárd forint piaci kapitalizációjú cégről, az ötödik blue chipről van szó, mindjárt az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom magasságába sorolva. A helyzet annyiban változott azóta, hogy a piaci értéket mutató kapitalizáció (a részvények darabszáma szorozva az árfolyammal) 687 milliárdra ment össze, ám nyilatkozatra kész elemzőt továbbra sem találtunk.

Az átlag jobban teljesített

Az iráni háború ugyan mindenhol szétverte a tőzsdéket, de a magyar piacon kiugrónak számít a NER-es cégek árfolyamcsuszamlása. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX február elején 133 ezer felett járt, március végére 121 ezer alá csúszott, és ez a csúcshoz képest 9,4 százalékos mínuszt jelent, viszont, ha az év eleji, 113 ezres induláshoz hasonlítjuk (így tettünk a NER-részvényekkel is), akkor pluszban van a tőzsdeindex. A BUX a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma, a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását mutatja.

Ehhez az átlaghoz képest sokkal rosszabbul szerepeltek a sorra vett NER-es részvények.

És bár több százmilliárd forint a kapitalizációja a 4iG-nek, az Opusnak és az MBH-nak, nem billentették meg a BUX-ot. A magyarázat egyszerű: az indexkosárban „elenyésző a súlyuk” – fogalmazott az elemző. A meghatározó részvények az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom, ezekből a legnagyobb a forgalom, és ezek árfolyam-alakulása határozza meg döntően az indexet.

Csúcsközelben a Mol, téphetik a bankpapírokat

A BUX-ot meghatározó cégek pedig zömmel jól muzsikálnak. Az energiacégek a száguldó olaj és gázárak árnyékában világszerte felértékelődtek, így van ez a Mollal is. Az olajtársaság az évet 3000 forint körül kezdte, március végére pedig 4000 forint fölé került az árfolyam. Ez azt jelenti, hogy a bevezetett védett ár ellenére csaknem olyan magasságokba emelkedett, mint, amikor a szerb NIS megvételének hírére tetőzött az év elején, és már 4100 forintnál is többet adtak az olajpapírért. Öt éve nem volt ekkora emelkedés, nem csoda, hogy a csúcsközelben szállt ki több Mol-vezető is a speciális ösztönző programban ingyen kapott részvényekből. Mint megírtuk, összesen 1,5 milliárd forint körül volt a vezetők által értékesített csomag.

A Richter – ahogy a gyógyszergyártó cégek általában – jól bírja a válságokat, a gyógyszerfogyasztás kevésbé reagál az esetleges áremelkedésekre. Ráadásul speciális a helyzete: döntően exportra termel, így a forintgyengülés akár jó is lehet a számára.

A növekedési és inflációs kilátások romlása, a stagfláció réme jobban megviselheti a bankrészvényeket, ami mögött az a befektetői megfontolás áll, hogy ilyen körülmények között megugorhat a nem fizető hitelek aránya. Az OTP február elején járt már 41 ezer forint felett, március végére 35 ezer forint közelébe került, igaz, ez csak kicsivel van lejjebb, mint, ahogy az évet kezdte a Csányi dinasztia bankja.

Az OTP versenytársának született

A NER-es csapatból a legnagyobb, 948 milliárd forint kapitalizációjú MBH Bank Nyrt., amit éppen az OTP versenytársának szánták. A Mészáros érdekeltségébe tartozó, 15 százalékra apadt állami tulajdonnal működő szuperbank az év végén közel 70 milliárdos részvénykibocsátással növelte a befektetői számát. A lakosság 2970 forintért jegyezhetett a bankrészvényekből, és most valamivel ez alatt forognak a papírok, március végén 2870 forintnál éves minimumon járt. Korábbi összehasonlítást nem is érdemes tenni, legalábbis az MBH-nál korábban az akkor alacsony közkézhányad miatt azt magyarázták, hogy akár egy-egy kötés is irracionális irányba mozdíthatta a részvények árfolyamát.

Mészáros másik óriása, az Opus Global Nyrt. részvényei az MBH-nál kicsivel gyengébben szerepeltek. Tavaly júniusban még 600 forinton kereskedtek a részvényeivel, az idei évet 550 forinton nyitotta, március eleje óta azonban nincs megállás, a hónap végén 424 forinton zárt, de járt a papír 400 alatt is.

Az előzőekhez képest kispapír, a 32 milliárd forint kapitalizációjú CIG Pannónia Nyrt. is enyhe mínuszban van. A Mészáros Lőrinc érdekkörébe sorolt biztosítási cég január közepén még éves maximumát ünnepelhette 396 forinttal, február vége óta azonban csúszik lefelé a részvény árfolyama, március végén 340 forint alá is benézett.

A Jászai Gellért vezette 4iG-nél tavaly áprilisban még az éves minimumon, 1340 forinton várták, hogy meginduljon a nagy menetelés. Ki is lőtt a részvény, augusztusban elhagyta a 2000 forintot, októberre megduplázódott az árfolyam, mígnem november 12-én elérte a történelmi rekordját 4965 forinttal. A csúcsról azután lassan ereszkedett az árfolyam, három hónap elteltével – február elején – 4000 alá csúszott vissza. Március 2-án még valamivel 3500 forint fölött forogtak a részvények, 19-én viszont már beestek 3000 alá, 30-án pedig megkóstolta a 4iG a 2090-et is.

A 4iG hiába konferált fel óriásszerződéseket a védelmi iparban, és hiába birtokolja a készpénztermelő automataként működő egykori Vodafone-t, mégis nagyot esett az árfolyam.

Nem lógott ki a NER-es sormintából az állami tulajdonból nemrég a 4iG-csoportba átszippantott Rába Nyrt. sem. Az év elején még 4180 forinton forgott a részvény, s habár nagy tervek körvonalazódtak a céggel hadiipari beszállítóként, március 30-án már csak 3270 forint volt a záróár.

A 39 százalékban Tiborcz István közvetett érdekeltségébe tartozó Gránitbank Nyrt. – amelynél tavaly októberben még az éves maximum, 14 500 forint közelében adták-vették a részvényeket – januárban 12 500 forintról indított és még február közepén is 12 ezer forint közelében volt az árfolyama, március végére azonban 9000 forint alá esett az árfolyam (de kötöttek üzletet 7800-on is, ami történelmi minimumot jelent).

Tiborcz másik tőzsdei cége, a Waberer’s International Nyrt. ennél valamivel kisebb mínusszal úszta meg március végéig. A többségében a Tiborcz-féle BDPST Zrt. és 15 százalék erejéig a Mol Vagyonkezelő Kft. érdekeltségébe tartozó logisztikai cég az évet 5480 forinton kezdte, február elején járt 5500 felett is, de azután lejtmenetbe kapcsolt, március 30-án 4700 forint volt a záróár.

A miniszterelnököt repülőztető, Orbán Viktorral „érzelmileg is szoros szövetségben” lévő Schmidt Mária és családja érdekeltségébe tartozó BIF Nyrt. árfolyamesése idén eddig nem volt látványos. Viszont a 88 milliárd forint kapitalizációjú társaság részvényeivel tavaly áprilisban még 500 forint felett kereskedtek, március végén pedig 308 forinton állt az árfolyam.

Ez egy év alatt közel 40 százalékos esés.

The post „A befektetők megtették tétjeiket” – a NER-es tőzsdecégek tündöklése és zuhanása first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu