A Gellért Gyógyfürdő az elmúlt évtizedekben Budapest egyik legfontosabb helye volt, hiszen az országba érkező turisták jó része legalább egyszer meglátogatta, hogy megcsodálhassa a mozaikpadlókat és szobordíszeket, és kipihenhesse a város felfedezése okozta fáradtságot. Vagyis hát kipihenhette, hiszen a főváros tulajdonában lévő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. a bezárás és teljes felújítás mellett döntött.
Az 1909-1918 között, Sebestyén Artúr, Hegedüs Ármin és Sterk Izidor tervei nyomán megszületett, rövidesen hullámfürdővel és két új emelettel (1927), a télikert átformálásából létrejött úszócsarnokkal (1934) végül pedig gyermekmedencékkel és napozóval (1986) bővített együttes lényegi része végül 2025. szeptember 30-án zárta be a kapuit, amiket 2028-ig csak a restaurátorok, illetve a kivitelezésből részt vállaló cégek nyithatnak ki. De mi történik a falak közt, milyen jövő vár az épület másik felét elfoglaló Gellért Szállóra, és mi történik a sokáig egy alagúton át elérhető gyerekmedencékkel és napozóval? Cikkünkben ezekre adunk választ.
Modern fürdő születik
A BGYH a sokakban elsőként felmerülő kérdést már az ősszel megválaszolta, hiszen elárulta, miért volt eleve szükség a bezárásra: a legfontosabb ok egyetlen mondatban összefoglalható – a fürdő legutóbb 1972-1986 között, több ütemben kapott átfogó felújítást és bővítést, az elmúlt évtizedekben pedig csak kisebb javításokat tudtak rajta elvégezni.
Ez a hosszú idő önmagában indokolta a bezárást, illetve a húszmilliárdosra tervezett beruházási összeget, hiszen a termálvíz és a gőz, sőt, a tisztításhoz használt vegyszerek mind-mind jókora terhelést helyeztek a burkolatokra, gépekre, berendezésekre, valamint felületekre, de egyúttal az épület szerkezete is gyorsabban gyengült, mintha egy iroda- vagy társasházról beszélnénk. Az épület mellett a hullámmedencét és az udvari támfalakat érintő állapotromlást természetesen a magas látogatószám is felgyorsította, így a munkát nem lehetett tovább halasztani.
Az elmúlt fél évben el is indultak a munkák, amiknek első lépéseit az egykori nappali kórház területén lévő finombontási feladatok, a berendezési tárgyak más fürdőkben való hasznosítása, illetve raktárba helyezése, valamint az alagsori feladógépház megerősítése jelentették.
A háromévesre tervezett projektről már az elején kiderült, hogy a főváros az építészeti feladatokat a Csillag Katalin és Gunther Zsolt nevével fémjelzett 3h építészirodára bízta, ami az elmúlt években a műemléki védettségű Radetzky-laktanya szörnnyé alakításával járó, sokat vitatott Bem Center-projekt mellett egy női szerzetesrend műemlék rendházát modernizálta, sőt, a Széchenyi Gyógyfürdő rehabilitációjának tervezését is elnyerte.
A munkák legfőbb célja nyilvánvalóan a védett épület építészeti és művészeti értékeinek megőrzése, valamint restaurálása – derült ki a közleményből, ami elárulta, hogy a munkák végén már jóval effektívebb rendszer fog működni a szép falak mögött, így a fürdő energiahatékonysága nő, a termálvizet és hőt hasznosító rendszer modernebbé válik, a vendégeket pedig új wellness- és élményfunkciók fogják várni.
Visszanyeri régi arcát
A részletekről mindezidáig alig esett szó, februárban azonban a 3h bemutatta az átalakítás koncepcióját, írásukban pedig számos fontos részletre világítottak rá. Eszerint a tervezők végigvették az elmúlt szűk száztíz év bővítéseit és átalakításait, majd megvizsgálták azok állapotát, így körvonalazódott a terv, aminek lényegét az egykori funkcionális kapcsolat helyreállítása, a belső terek rekonstrukciója, valamint az esztétikai megújítás vágya adja.
Ez azt jelenti, hogy
- a Budapest 1944-1945-ös ostromában megsérült női termálszárny visszanyeri a háború előtti arcát, a férfi szárnyat helyreállítják,
- a pezsgőmedence két oldalán a Kádár-kor évtizedeiben született alagsori folyosó, illetve maga a bonyolult folyosórendszer átalakul,
- a nappali kórház eltűnése után hátrahagyott üresen álló terek pedig új élettel telnek meg.
A sor ezzel még távolról nem ér véget, hiszen a 2028-ra tervezett újranyitás időpontjára ennek köszönhetően
- az árkádsor alá költöznek a központi aula kiszolgáló funkciói, a tér pedig visszanyeri az eredeti színeit és mintázatait,
- átalakul az aula alatti öltözőrendszer, aminek ezentúl csak szezonálisan nyitva tartó része is lesz,
- megváltozik a termálszárnyak földszinti, galériás öltözőinek arca, amit a századeleji eredeti tervek inspirálnak,
- a termálszárnyakból átjáró nyílik majd a pezsgőfürdő felé,
- új, a műemléki Zsolnay-díszek világát követő díszeket mutató szaunarészt hoznak létre,
- az ivócsarnok helyéről eltűnnek az öltözők, a helyüket pihenőterek veszik át, amik az új szaunavilághoz fognak kapcsolódni,
- a nappali kórház részben használaton kívüli tereiből a földszint és az első emelet egy részét elfoglaló private spa lesz,
- a gyerekmedencével szomszédos mobil szauna helyét egy panorámaszauna veszi át,
- a kiszolgáló terek mind egy szárnyba kerülnek, így a látogatók könnyebben és gyorsabban eljuthatnak a céljukhoz.
A 3h terve persze nem veti el a hetvenes és nyolcvanas évek minden bővítését, a burkolatokat azonban feltétlenül lecserélik – derül ki a tervbemutatóból, ami hozzáteszi: a projektet két ütemben fogják megvalósítani, így előbb a belső terek újulnak meg, amit a private spa megszületése és a strandfürdő modernizálása követ.
Az épület másik felében is dolgoznak
A főváros által elindított fürdőfelújítási projekttel egyidőben a Gellért szállodai része is megújul. A 2024 novemberében elindult, az Archikon építésziroda tervezőinek (Nagy Csaba, Pólus Károly, Botár Barnabás, Timár-Major Krisztina) munkája nyomán megvalósuló munkák során 134 vendégszoba – köztük 34 lakosztály – születik, a belsőépítészeti megoldásokat pedig a londoni Alexander Waterworth Interiors munkája adja.
A megnyitáskori állapotokat teljes egészében nem visszaidéző – a kezdeti 176 szoba 2000-re 234-re nőtt, ez most épp százzal csökken – munkák során a Lobby, a Duna-terem és a Gobelin-terem egyránt műemléki helyreállítást kap, a restaurálásban pedig az eredeti tervek mellett archív fotók is sokat segítenek.
Az épület ezen része a fürdőnél is régebben, a Budapest századik születésnapját hozó 1973-as évben kapott teljes felújítást, 1997-ben, valamint az azóta eltelt közel harminc évben pedig csak kisebb ráncfelvarrásokra, illetve vérfrissítésekre került sor.
A 2021 végén bezárt, majd egy évre rá a Tiborcz István kezében lévő BDPST Zrt. által a Danubius lánctól megvásárolt hotelben – amiről rövidesen egy, a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi főigazgatójával közösen írt könyve is megjelent – épp ezért szép számmal akadtak olyan szobák, folyosórészek, vagy a vendégektől elzárt területek, amik leginkább egy hetvenes évekbeli keletnémet kémfilmet idéztek.
Ezek mostanra nyilvánvalóan eltűntek, helyüket pedig kortárs megoldások veszik át:
A Mandarin Oriental Gellértté való átalakulás kapcsán 2024 végén kaptunk információkat a BDPST-től: akkor kiderült, hogy a cég által közzétett, a munkákat megelőző imázsfilmben látható burkolatok és tárgyak jó része múzeumokhoz, valamint adományként különböző intézményekhez került, sokuk azonban raktárban landolt, jövőbeli sorsuk pedig ismeretlen.
Ez a sors várt az egykor a bárt díszítő hatvanas évekbeli ólomüveg-képre, valamint egykorú, azonos stílusú társaira, amik a sörözőt, a drinkbárt, az eszpresszót, illetve az éttermet jelképezik: ezek szakszerűen lettek kibontva, csomagolva, majd egy ismeretlen helyen lévő raktárba szállították őket, ahol nem tudni, milyen jövő vár rájuk – írtuk.
Nem ismert a Bozó Gyula tervei alapján, egy szerb üvegművész, Marjanovic Straja munkájaként született főlépcsőházi ablakok jövője sem, amiken egy sor történelmi alak – köztük az Árpád-házi szentek, Hunyadi Mátyás, Pázmány, Kossuth, Széchenyi, Deák, Petőfi, II. Rákóczi Ferenc, illetve Mindszenty József – , valamint a Csodaszarvas-legenda képei (a részletek itt és itt láthatók) elevenednek meg.
A veszteségek közt a hatvanas években született eszpresszótér is szerepel, annak helyét ugyanis egy étterem, vagy legalább egy reggelizésre alkalmas tér fogja átvenni.
A sorban Túry Mária üvegmozaikja szerencsére nem kap helyet, hiszen azt restaurálni vitték, új helye azonban továbbra is kérdésesnek tűnik.
Az elmúlt egy évben bekövetkezett változásokkal, illetve a korábban még függőben lévő sorsú tárgyak elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a BDPST sajtóosztályát, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk válaszokat azokra.
Csak két évtizedet bírt
A fürdő hetvenes években induló nagy felújításának volt egy oldalága, amiről mindig is kevés szó esett: ez az épület mellett futó Kemenes utca túloldalán, Perczel Anna, Vészi Éva, Kölöntei Zsolt és Palotai Tamás által megálmodott gyermekmedencék sora, amihez egy kanyargó kerti úttal átszelt méretes napozó is csatlakozott.
Az ötletről gyorsan kiderült, hogy nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, így a látogatók csak 2008-ig léphettek be a területre, a következő években pedig senki sem tudta igazán, hogy miként is lehetne hasznosítani a méretes földdarabot. A megmentő végül a Pagony kert volt, ami 2014-ben a város egyik legkedvesebb beülős helyét hozta létre, ahol az emberek az üres betonteknőkben ülve beszélgethettek egy pohár bor, vagy sör felett.
A teraszos hely végül 2021 őszén zárta be a kapuit, ennek okára azonban csak három évvel később derült fény, mikor a földdarabot kézben tartó céget a Garancsi Istvánhoz kötődő Market Asset Management Zrt. vette át, ügyvezetői pozícióiban pedig a Danubius vezetői helyett a cég két fontos embere tűnt fel.
A Market tervei 2024 tavaszán kezdtek körvonalazódni – derült ki a témával foglalkozó cikkünkből, ami egyértelműsíti: az új gazda lakóházprojektben gondolkodik, ehhez pedig elbontja a medencéket, a fürdő a területen lévő egykori fűtőházát pedig felújítja és saját céljaira alakítja át.
A részletek végül 2025 tavaszán derültek ki: ekkor közzétett cikkünkben három luxustársasház várható megszületéséről, illetve a kazánház privát wellness-részleggé való átalakításáról számoltunk be.
Az 1,1 hektáros területen ekkorra már megkezdődött a fakivágás, illetve a környezetrendezés, a Gellért Green Residences néven tervezett projekt mostanra azonban még nem kezdett el formát ölteni, így a két tizennégy lakásos társasháznak, valamint a négylakásos villaépületnek egyelőre még semmi nyoma – annak ellenére, hogy a Market egy évvel ezelőtti közlése szerint az első lakók 2027 őszén már beköltözhetnek az új otthonokba.
Felmerült kérdéseinkkel a Marketet is megkerestük, az azonban cikkünk megjelenéséig nem adott válaszokat, így egyelőre nem tudni, hogy valóban a 2025-ben, egy lakossági fórumon bemutatott látványtervekhez kapcsolódó rajzok azonos formában kaptak-e építési engedélyt, épp úgy, ahogyan az sem, várhatóan mennyit csúszhat a projekt átadása.
The post Ilyen arccal nyílhat meg újra a legendás Gellért fürdő first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
