A Lázár János által vezetett Magyar Tenisz Szövetséget (MTSZ) nemrég beperelte egy bolgár cég, a BNI Networks International LTD. Az eljárás a Nemzetközi Választottbíróságon (ICC) zajlik, és 400 millió forint a tét – számolt be az esetről portálunk.

Ez az összeg oly tetemes, hogy egy esetleges pervesztés csődközelbe, a fizetésképtelenség szélére, de legalábbis egy újabb állami konszolidáció irányába sodorhatja a Magyar Tenisz Szövetséget. Pont egy olyan helyzetbe, amelyben 2020-ban is volt, amikor Lázár kezébe került az irányítás.

Ennek kapcsán mérlegre tettük az Orbán-kormány építési és közlekedési miniszterének elmúlt hatéves sportvezetői tevékenységét. Azt vizsgáltuk, hogy a perek sokaságát indító Lázár János milyen sportszakmai, jogi és gazdasági eredményeket ért el, ezek miért kerültek irgalmatlanul sokba az adófizetőknek, illetve összességében a tárcavezető sportvezetőként fel tudott-e mutatni bármiféle sikert a teniszes elnöksége alatt.

Az elnök és az MTSZ pereket indított, pereket vesztett, aztán csak fizetett és fizetett

Lázár Jánost 2020 júliusában választották meg először az MTSZ elnökének, személyesen a miniszterelnök agitálta a szövetség rendbetételére, amire azért volt szükség, mert a szintén fideszes Szűcs Lajos 2011–2020 közötti regnálása végére 3,8 milliárd forintra duzzasztotta az adósságállományt: az állami szervek felé elszámolási problémák miatt 2,3 milliárd, a beszállítók, klubok versenyzők, versenybírók, jogi irodák felé nagyjából 1,5 milliárd volt az MTSZ adóssága. Szűcs főállását tekintve országgyűlési képviselőként, hovatovább a költségvetési bizottság alelnökeként, tagjaként vezette csődhelyzetbe a szövetséget, amely miatt maga kért az államtól 3,5 milliárd forintot konszolidációra.

Lázár azzal is szembesült, hogy a korábbi elnök és elnökség döntései, a sportszervezet gazdálkodása és működési gyakorlata kapcsán 2018-ban a Fővárosi Főügyészség is nyomozást indított.

Az új elnök a 2020-as megválasztása után nagy lendülettel látott munkához. Első intézkedései között átvilágíttatta a Szűcs Lajostól örökölt szerződés- és kötelezettségállományt, a siralmas pénzügyi helyzetet, aztán az adósság azonnali konszolidációjára kilobbizott 3,92 milliárd forintnyi, két különböző forrásból – a Bethlen Gábor Alapítványtól és a MOB-on keresztül – érkező azonnali állami támogatást, majd

a feltárt ügyek miatt 2021-ben szinte mindenkit beperelt.

„Mindenki ellen tettem a feljelentéseket, hiszen ismeretlen tettes ellen nyújtottam be őket. Azt nem tudom, hogy Szűcs Lajos ellen folyik-e eljárás. Az ügyészség és a rendőrség feladata, hogy elszámoltassa a felelősöket” – fogalmazott Lázár egy 2024-es interjúban.

A szövetség korábbi érdeklődésünkre a feljelentések okaként azt a választ küldte, hogy a „belső vizsgálat, a rendelkezésre álló dokumentumok (vagy azok hiánya), a NAV-eljárásban feltárt jogellenességek miatt büntetőfeljelentések megtételét látta szükségesnek, tekintettel arra, hogy több esetben felmerült a gyanúja annak, hogy

az MTSZ fiktív gazdasági tevékenységekre kötött szerződéseket, az egyes szerződött szolgáltatások nem teljesültek, illetve a szolgáltatások túlárazottak voltak, a szerződő partnerek nem rendelkeztek a tevékenység ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, vagy a szerződések megkötéséhez az MTSZ elnöksége nem adott felhatalmazást.

Lázár János szövetsége a BNI-vel jelenleg is zajló, talán tényleg az utolsó pere mellett több hazai és nemzetközi céggel, továbbá magánszemélyekkel is csatázott jogi úton.

Lázár az MTSZ elnökeként szinte minden perét elvesztette

A 24.hu birtokában lévő dokumentumok, illetve az MTSZ-hez intézett kérdéseinkre kapott válaszok alapján úgy tűnik, a szövetség ügyvédei ezekben a jogvitákban különböző megoldásokat választottak, de szinte minden esetben vagy vesztesen hagyták el a tárgyalótermet, vagy peren kívül egyeztek meg, és ezt követően fizették ki a szerződő fél tetemes követelését.

• A szövetség felperesként jelent meg a Richter Attila főtitkárral szemben 2021 februárjában nevesítetten benyújtott munkaügyi keresetben, ahol 250 milliós kártérítést követelt.
• Juhász Gábortól 2021 júliusában követelt az MTSZ 448 millió forint kártérítést, mert a főtitkári székben Richtert váltó szakember elnökségi jóváhagyás nélkül, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett az A-Z cégcsoport javára.
• „A szövetség 2016 és 2020 között 8,5 milliárd forintot kapott nemzetközi versenyek megrendezésére a magyar államtól, ebből az A-Z Tenisz Produkció Kft. és az Open Time Kft. együttesen hétmilliárd forintnyi kifizetéshez jutott, átláthatatlan körülmények között” még 2016 és 2020 között, vagyis a Szűcs-érában – derül ki a 2021. szeptemberi szövetségi közleményből, ezért az MTSZ érvénytelenség és jogalap nélküli gazdagodás címen az A-Z Tenisz Produkció Kft.-t 941 millió forint és késedelmi kamata megfizetésére perelte.

A szövetség mindhárom perben vesztett,

és nemhogy nem jutott hozzá a követeléseihez, de, mivel Richter ellenkeresetet, míg az A-Z Produkció végrehajtást nyújtott be, és ezeket hosszas jogi csatározások végén megnyerték, még fizethettek is.

Richter Attila három, összesen 100 milliós keresetéből kettőt is megnyert. A szövetségnek a jogerős verdikt értelmében a volt főtitkárának a 16 havi munkabérét, annak kamatát, továbbá egy, a bíróság szerint az MTSZ „rosszhírkeltése” miatt meghiúsult szerződése elmaradt honoráriumát kellett megtéríteni mintegy 62 millió forintos összegben. A bíróság egyedül Richter állítólagos túlórái után követelt 20 milliós munkabértételét nem találta bizonyítottnak, ezért azt elutasította.

Az A-Z Kft. a Juhász által kiadott tartozáselismerő alapján Lázár megválasztása után azonnal több mint félmilliárd forintot inkasszált a szövetség számlájáról, majd a cég végrehajtással további 181 millió forinthoz is hozzájutott 2025-ben az MTSZ kimutatása alapján.

A Szűcs-érában megkötött főbb nemzetközi szerződések kapcsán a szövetség 2020 decemberében peren kívül egyezett meg a világ egyik legnagyobb teniszverseny-jogtulajdonosával, az IMG-vel. Lázárék felmondták a 2020–2022-re megkötött WTA-versenyek közül a 2021-es és a 2022-es megrendezését. Emiatt az IMG 365 ezer amerikai dollárt és 440 ezer eurót követelt az MTSZ-től. A peren kívüli megállapodás értelmében Lázárék végül

253 millió forintnyi valutát fizettek ki (ez megegyezik azzal a követeléssel, amit Richter Attila perében fogalmaztak meg felperesként).

Peren kívül egyeztek meg az Emotion Gmbh-val is. Mint lapunk beszámolt róla, a szövetség korábbi vezetése 2018 nyarán ezzel a céggel írt alá egy olyan megállapodást, amelynek értelmében végleg megvették volna a Wimbledon Series egyik füvespályás női teniszversenyének rendezési jogát, miközben Magyarországon soha nem is volt és azóta sincs az ilyen tornákhoz elengedhetetlen füvespályás teniszcentrum. Miután a 24.hu feltárta, hogy Szűcs Lajos szövetsége összekeverte Budapestet Wimbledonnal, ugyan mindkét fél elállt a szerződéstől, de érdekes módon a meg nem rendezett FED-kupa (lásd később) kapcsán mégis kifizetett az MTSZ 111 millió forintot az Emotion Gmbh-nak.

A korábbi román teniszezőnek, a milliárdos vállalkozó Ian Tiriacnak 80,6 millió forintot fizettek ki a Szűcs Lajosék által szintén bevállalt, 2017–2019 között megrendezett, de Lázárék által 2020-ban lemondott ATP250-es torna jogdíjtartozása és kártérítése címén.

Egy 2017-es szerződés szerint még Szeles Mónikának is tartozott az MTSZ. A korábbi női világelső azt vállalta, hogy három alkalommal vendégként szerepel az évenként megrendezésre kerülő Magyar Tenisz Napján. Ezekért a fellépésekért, illetve az esemény köré szervezett egyéb megjelenéseiért alkalmanként 100 ezer euró honoráriumot fizetett neki a szövetség. A Szűcs-érában Szeles mindkétszer megkapta az összeget, a harmadik 100 ezer eurós tételt azonban csak 2021 októbere után hagyta jóvá Lázár elnöksége.

Abban a két nemzetközi ügyben, amiben az MTSZ nem akart megegyezni, óhatatlanul nemzetközi perekre került sor.

Az egyik az írásunk elején már említett BNI-per. A másik – annál jóval nagyobb – sok milliárdos tételben zajló jogvita a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) által a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitt per. Ebben a 2020–2022 közötti évekre 72 millió dolláros, akkori árfolyamon 20,6 milliárd forintos költségvetéssel tervezett és állami garanciavállalás mellett Magyarországra hozott FED-kupa-döntő (jelenlegi nevén Billie Jean King-kupa) teljes lemondása miatt 52 millió dollárnyi elmaradt jogdíjat követelt az ITF. A CAS végső döntése értelmében az első évre már korábban megfizetett 8 millió dolláros jogdíjon felül végül „csak” további 12 millió dollár (akkori árfolyamon cirka 4,3 milliárd forint) jogdíjat kellett kifizetni.

Így összesen 20 millió dollárba (2021-es átlagárfolyamon 6 milliárd forintba), továbbá az első év ehhez képest elhanyagolható, nagyjából egymilliárdos versenyrendezés előkészítési költségébe került az adófizetőknek ez a magyar földön soha meg nem rendezett torna.

Lázár János hatéves sportvezetői mérlege

Ha összeadjuk a fent felsorolt tételeket, akkor Lázár János tenisz szövetség élén végzett „rendcsinálásának” végösszege ijesztő nagyságú.

A 2025. októberi tételes szövetségi kimutatása szerint 4,5 milliárd forintot költött Lázár János és az elnöksége konszolidációra. Ebben az összegben azonban nincs benne a 2021–2026 között nemzetközi és hazai bíróságokon zajló perek és peren kívüli megegyezések teljes jogi és egyéb költsége – a listában csak a hazai irodák átalánydíja látszik, például a jelenleg sportállamtitkár, a kérdéses időszakban MTSZ-jogtanácsos Dr. Schmidt Ádámé –, amely információnk szerint mára meghaladhatja a félmilliárd forintot. Szintén nincs benne a FED-kupa összesen 7 milliárd forintja, mert ezeket a kormány garanciavállalása miatt az állam és nem a szövetség fizette meg.

Lázár János és elnöksége saját sportszakmai és gazdasági döntései, egyoldalú szerződésbontásai okán tehát az elmúlt hat évben több mint 12 milliárd adóforint jutott el hazai és nemzetközi gazdasági társaságokhoz, magánszemélyekhez. És mivel a BNI-per még zajlik, a kifizetéseknek nincs vége.

Hogy az összeg nagyságát érzékeltessük: a tenisz profi sport, ahol például Budakeszin egy átlagos, kiscsoportos – max. 6 fő – gyermektanfolyamra fejenként 50 ezer forintba kerül a havibérlet, ami egy évre 600 ezer forint, így ebből a 12 milliárdból 20 ezer gyermek egy éves teniszleckéjét lehetett volna fedezni, de vidéken ennek akár a dupláját is.

Az MTSZ egyetlen komoly ügyet nem bukott még el, azt a feljelentést, amelyet Lázár János az MTSZ nevében 2021. február 25-én ismeretlen tettes ellen csalás, gazdasági csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett egy hazai gazdasági társaság és az MTSZ közötti jogviszonyokhoz kapcsolódóan.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ügy állásával kapcsolatos érdeklődésünkre (történt-e előrelépés a nyomozásban, sor került-e tanú-, netán gyanúsítotti meghallgatásra) azt a választ küldte:

A feltett kérdésekkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.

A kérdésre, miszerint a 2011–2020 közötti Szűcs Lajos-éra örökségével zajló iszapbirkózás, a mindmáig lezáratlan nyomozás, a rengeteg per, perköltség sikertörténet-e Lázár János számára, vagy éppenséggel kudarc, arra kétféle válasz létezik.

• Az egyik szerint sikeresen dolgozott, mert, ha az MTSZ a Szűcs-érában lekötött minden versenyt megrendezi a 2020-as években, azaz, ha az összes szerződéses kötelezettségének eleget tesz, úgy ez a 12 milliárd adóforint lehetett volna jóval több, akár a háromszorosa is.
• A másik magyarázat szerint Lázár eredménytelenül dolgozott, mert saját és elnöksége sportszakmai és gazdasági döntéseinek következményeként pereket vesztett, melyek okán 12 milliárd forint közpénzt költött el hat év alatt olyan tornákra, amelyeket meg sem rendeztünk.

Egyetlen dolog biztos: hiába a perek sokasága,

sem állami szerv, sem sportvezető nem adott egzakt magyarázatot arra, hogy a múltban okkal és jogszerűen történt-e temérdek közpénz elköltése, illetve ki a felelős a pazarlásért, a szabálytalanságokért – és ezekért milyen büntetés jár.

Még az Orbán-kormányban igencsak magas polcon lévő Lázár János sem volt képes ezen a téren eredményt elérni. Ő is maximum csak célozgatott a felelős(ök)re.

A már egyszer idézett, és egészen őszintének ható 2024-es interjújában az építési és közlekedési miniszter úgy tekintett vissza a 2011–2020 közötti időszakra, a Szűcs Lajostól kapott elnöki örökségére hogy:

az biztos, hogy a tenisz szövetség csomó pénzt kapott a kormánytól, ami nagyrészt eltűnt. Hogy ezért a végén lecsuknak-e valakit vagy nem, azt nem tudom, de szeretném, ha minden felelősnek ez lenne a sorsa.

Az elődje, a fideszes elvtársa, momentán Pest vármegye 7-es számú, Vecsés központú egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje, azaz Szűcs Lajos felelősségét firtató kérdésre pedig úgy válaszolt:

Ne vicceljen! Ő volt az elnök, hogyne lenne.

Mindeközben az európai szövetség, a Tennis Europe valamiért úgy látja, hogy Magyarország a „legtöbbet fejlődött tenisznemzet”. Hogy ezt mire alapozza a szervezet, nem tudni, mert a Lázár-éra hat éve alatt sem WTA-, sem ATP-, sem komolyabb ITF egyéni tornát nem rendezett a szövetség, csak azokat a Davis-kupa és BJK-kupa fordulókat, amelyek költségeit jelentős részt az ITF állja.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MAGYAR TENISZ SZÖVETSÉG (@hungariantennis) által megosztott bejegyzés

A hátország is inkább sorvad. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb tömegeket megmozgató labdajátékának U12-, U14-, U16-, U18-as magyar bajnokságára az egyes korosztályokban jellemzően 30–50 teniszezőt küldenek salakra. Felnőtt korú élversenyzőnk sincs sok. Az ATP top100 között két, a WTA első száz között három teniszezőnk van, egytől egyig olyanok, akik a korábbi érában is szerepeltek már a világranglistán.

Az lehet, hogy napjainkban még mindig Szűcs Lajos és csapata 2011–2020 közötti tevékenységét nyögi a magyar tenisz. Ugyanakkor látható módon a pénzügyi helyzet ma sem rózsás, és egy újabb pervesztés – még ha kisebb tételben is, de – pont olyan helyzetbe sodorja a szövetséget, ahol Lázár János 2020-as kinevezésekor volt: a fizetésképtelenség határára, vagy legalábbis egy újabb állami konszolidáció felé.

Bárhonnan is nézzük, Lázár János sportjogi téren vereséget vereségre halmozott, gazdasági téren – még, ha látszólag nem is akart – kifizetett milliárdokat, míg sportszakmailag teljesen láthatatlan maradt: irányítása alatt a magyar tenisz nem előre ment, hanem hátra.

Így aztán Lázár hatéves sportvezető tevékenységét nehéz sikerként értékelni.

The post Kálnoki Kis Attila: Lázár Jánost sportvezetőként nehéz sikeresnek láttatni first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport