A köznyelvben Kádár-kockának hívott kockaházakat mindenki jól ismeri, hiszen a Magyarország képét gyökeresen átformáló, a parasztházak, illetve hosszúházak számának gyors megfogyatkozását hozó épülettípusra minden egyes településen találunk példát, sőt, még az sem kizárt, hogy az országban mindenkinek van legalább egy, ilyen otthonban élő rokona.
De mi az a Kádár-kocka, miért lett ilyen elképesztően népszerű, és mihez lehet velük kezdeni, ha még sokáig akarunk élni bennük?
Átformálta az országot
Az ötvenes és hatvanas évek fordulóján feltűnő, első látásra teljesen azonosnak tűnő épületek a lehető legegyszerűbb formák a lehető legolcsóbban kivitelezhető egymáshoz ragasztásából születtek, hiszen döntő többségükben négyzetes alaprajzzal – tipikusan 10 x 10 méteres oldalakkal, 100 négyzetméteres alapterülettel –, két utcai ablakkal, illetve sátortetővel épültek fel, majd gombaként terjedtek el az országban.
Legtöbbször az építőanyaguk is megegyezett, hiszen az úgynevezett B30-as téglákból születtek: ezek a ma is gyártott verzióknál nehezebbek és tömörebbek voltak ugyan, a hőszigetelés terén azonban egyáltalán nem jeleskedtek. A ma már komoly problémának számító hiányosság a Kádár-korban egyáltalán nem volt szempont, hiszen a filléres energiaárak miatt bárki megengedhette magának, hogy ezekkel az olcsón és könnyen hozzáférhető anyaggal dolgozzon, külső hőszigetelésről pedig nem is álmodtak.
Az elmúlt években a sajtóban, illetve különböző kormányzati anyagokban előszeretettel hangoztatott adat szerint Magyarországon 844 ezer ilyen lakóépületet találunk, ez a szám azonban biztosan túlzó, hiszen abba a hasonló elvek mentén megszületett két világháború közti villák és munkáslakóházak, valamint az átalakított hosszúházak egy részét is biztosan beleszámolták.
Az alapötlethez jó eséllyel a két világháború közti modern építészet fontos arca – a szocializmus évtizedeiben a szakma egyik legfontosabb formálójává, illetve szakírójává vált –, Major Máté (1904-1986) egy korai munkájáig kell visszaugrani: az 1931-ben született rajzokon egy 9,9 x 9,9 méteres alapterületű, sátortetős kocka látszik, amit a pestszentlőrinci Eperjes utcába tervezett.
A sors fintora, hogy Major időskorában később már elítélte ezeket az egyszerű formákat, ekkor azonban már túl késő volt,
hiszen a kormány már a háború után egy évvel, 1946-ban is két opciót ajánlott a vidék otthonaikat újjáépíteni vágyóknak, vagy a saját házra vágyóknak: a hagyományokat követő tornácos megoldást, illetve a kockaházat.
Előbbit csak kevesen választották, hiszen a kockáról, mint lehetőségről hallva az emberek azonnal eldöntötték: az sokkal modernebb és előkelőbb, tömeges elterjedésük azonban csak egy évtizeddel később, a kádári konszolidáció kezdetével indult el.
Az évente akár 30 ezer ház építését hozó változás teljesen szembement a vidéki házak ideális típustervét kereső 1959-es tervpályázat eredményével, az állami építészirodák egymást sűrűn követő terveivel, tervgyűjteményeivel – köztük a megyei tervezővállalatok, illetve az Építéstudományi Intézet könnyen hozzáférhető köteteivel.
Az elképesztő népszerűségnek ma talán már meglepő módon főként csak a külső arc parasztházaktól való feltűnő különbözősége volt az oka – mutatott rá többek közt Zolnay Pál A ház (1975) című dokumentumfilmje.
Ebben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola (ma SZIE-YMÉK) néhány hallgatója, illetve onnan kikerült huszonéves tervezők Gödöllőre, illetve több másik településre indultak, hogy olyan családokat látogassanak meg, akik épp a saját kockájukat építik. A fiataloknak komoly céljuk volt: hosszúházakat idéző, de mégis kortárs terveiket mutatták meg az embereknek, próbálva meggyőzni őket arról, hogy a fejlődésnek nem csak egy iránya lehet.
Az ötleteket végül senki sem fogadta el, érveik pedig különbözőek voltak. Van, aki a szomszédhoz való illeszkedést tartotta a legfontosabbnak, más megunta a régi formát, legtöbbjük véleményét azonban egy idős nő foglalta össze, aki egyenesen kijelentette:
Éltünk már eleget hosszúban, most már szeretnénk valami modernben.
Naiv művészet?
A már említett B30-as tégla helyett (vagy mellett) sok esetben vályogból, salakbetonból, vagy – a köznyelvben kohósalaknak nevezett – szénsalakból emelt, építészt sokszor egyáltalán nem látott, a leendő lakók és barátaik által közösen felhúzott házakhoz gyakran nemcsak kiskert, de szabadon álló nyárikonyha is tartozott. A hetvenes évektől emellett a pince is egyre inkább megszokottá vált, a családok egy része pedig továbbra sem adta fel a háztáji gazdálkodást, így a ház mögött – akár ahhoz ragasztva – tyúk- vagy disznóólat is épített.
Az utcakép gyors tempóban való egyhangúvá válására a szakma már a kezdet kezdetén felfigyelt, Südi Ernő a Magyar Építőipar 1961-es évfolyamában megjelent írásában pedig már arról értekezett, hogy az embereknek vannak ugyan formai igényei, azokat azonban nem tudják átvezetni a homlokzatra.
A sokszor szürke hullámpalával, vagy zöldes műanyag hullámlemezzel fedett verendákkal is feldobott kockaházakról Mojzer Miklós művészettörténésznek is megvolt a véleménye, hiszen 1967-ben így írt:
A legszembetűnőbb tény e háztípus átütő sikere. Tizennyolc év heroikusan, gondosan vagy keservesen konstruált típustervei között nincsen ugyanis egyetlen egy sem, amely tizedennyire népszerűvé vált volna, mint ez a fattyúhajtás.
Négy évvel később aztán hozzáfűzte:
A türelmes turista az ezredik ilyen ház láttán bosszankodni kezd, hát nem tudtak valami mást is kitalálni? Megfellebbezhetetlen parancsra kellett ezeket így fölépíteni? – Ezek a kérdések jogosak, mert nincs más típus máig. Ezt a formát azonban nem valamiféle típusterv vagy központi határozat és szavakba foglalt indoklás teszi általánossá (akkor bizonyára sokkal változatosabb lenne!), hanem egy sajátos képzet, amelynek az építtetők valósággal rabjaivá váltak.
A dísztelenséget, illetve az egyhangúságot a lakók is jól érezték, így a kőporos vakolaton idővel egyre több helyen jelentek meg az egyedi, részben a szomszédot lekörözni vágyó, részben pedig a falak közt élők stílusát kifejező díszítmények: a magyar falvak és kertvárosi negyedek hangsúlyossá váló ablakkeretezésekkel, geometrikus és virágmintás díszekkel, feltűnő színekkel, csempékkel, vagy akár különböző formára vágott, mozaikként összeállított tükördarabokkal teltek meg.
A legszebb munkákat az elmúlt közel húsz évben több művészeti projekt is megpróbálta megörökíteni: közülük is kiemelkedik a 2019-2022 közt aktív, a Google Térképéből dolgozó Magyar Malter (Máthé Dóra és Jancsó Miklós), illetve Katharina Roters és Szolnoki József 2014-ben könyvként, Hungarian Cubes címmel is bemutatott elképesztő sorozata.
A dokumentálni vágyó építészek, művészek, illetve hobbifotósok a legjobbkor kezdtek bele a munkába, a díszes kockák helyzete az ezredforduló óta ugyanis rengeteget változott: az épületek egy része a telken korábban álló hosszúházakhoz hasonlóan eltűnt, hogy a helyüket egy modernebb, vagy a leendő használói által modernebbnek tartott utód vehesse át.
A vidéket az elmúlt két évtizedben ellepték a sokszor jellegtelen, szürke-fehér homlokzatú, a sosem létezett minimalista stílust követni vágyó kortárs struktúrák, vagy épp a szintén fiktív mediterrán stílusban született, meleg színekkel operáló, cseréptetős darabok, a megmaradó Kádár-kockákon, illetve az azokra hasonlító, de azoknál idősebb darabokon pedig átalakítási és felúíjtási láz söpört végig.
Egy ilyen beavatkozásnak sokszor a tulajdonosváltás is oka, hiszen az újonnan beköltözőknek már semmit sem jelentett az utca felé néző kép, mintázat, azt pedig talán rikítónak is tartották, így ha a falak szigetelésére nem is volt pénzük, az egy színre való festést elvégezték.
A fejlődés megállíthatatlan, és persze szükséges is, hiszen a már említett homlokzati hőszigetelés ma már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fenntartási költségek ne szálljanak el, így a család az év minden szakában gazdaságosan, hajmeresztő villany- és gázszámlák kifizetése nélkül tudja fenntartani az otthonát.
Bontás helyett felújítás
Azt nem tudni, hogy a Magyarországon ma álló, az elmúlt évtizedekben született, évente akár a mai épületek energiaigényének több mint ötszörösét, négyzetméterenként 400-500 kWh-t (ez egy panellakásnál 200-220 kWh) is felfaló kockák közül hányat sikerült felzárkóztatni a 21. századi elvárásokhoz, az azonban biztos, hogy az elmúlt években a kormány több pályázattal, programmal, valamint kisebb-nagyobb lehetőséggel is megpróbálta az embereket ösztönözni a változtatásra.
Ezek közül a legtöbben a 2024 júliusában elindított Energiahatékonysági Otthonfelújítási Programot ismerhetik, aminek keretében a legalább húszéves házak tulajdonosai a fővárosban, illetve azon kívül is segítséget kaphatnak.
Az MFB Pont Plusz-fiókokban igénybe vehető támogatást tulajdonképpen bárki felhasználhatja, hiszen az igényléséhez nincs szükség arra, hogy az ember gyermeket neveljen, cserébe azonban többmilliós támogatás hullhat a családok ölébe.
A jelenlegi korlátok szerint az így felvehető hitelösszeg minimum 2,5, legfeljebb pedig 10 millió forint lehet, aminek fele, akár ötmillió forint vissza nem térítendő támogatásként kerül az igénylőkhöz. A fennmaradó rész törlesztésének szabályai meglepően lazák, hiszen azt az állam nulla százalékos kamattal, maximum tizenöt éves futamidővel kéri vissza, így a havi törlesztőrészlet minden esetben a 20 és 30 ezer forint közti sávban marad.
A programban való részvételhez minimum 5 százalékos önerő szükséges – ez a maximális összeget igényelve 526 ezer forintot jelent –, cserébe azonban az igénylés után röviddel már meg is kezdhetjük a munkát.
Az uniós forrásoknak köszönhetően elérhető összeget a háztulajdonosok egy sor dologra költhetik: ilyen például
- a hőszigetelés (ennek akár a redőny és a zsaluzia cseréje, vagy kiépítése is lehet része),
- a nyílászárócsere,
- a fűtési- vagy melegvíz-rendszer korszerűsítése, beleértve akár a napkollektorok telepítését.
Fosszilis vagy fa alapú rendszerek, így gázkazánok telepítésére, valamint cseréjére az összeg 2026-tól azonban már nem felhasználható.
A szerződés aláírásával a tulajdonosnak vállalnia kell, hogy a munkák végére legalább harminc százalékos energiamegtakarítást ér el, ezt pedig a szakemberek érkezése előtt, illetve azok távozása után készíttetett energetikai tanúsítványokkal is bizonyítania kell.
A program első tizenöt hónapja nem volt igazán átütő siker, hiszen az állam 2025 októberéig, tizenöt hónap alatt 4457 kérelmet bírált el pozitívan. Az igénylések tempója az elmúlt hónapokban gyorsulni, az elutasítások aránya pedig lassulni kezdett, így egyre esélyesebbnek látszott, hogy a 2027 márciusára kitűzött határidőig elkülönített 73 milliárdos keretösszeg rövidesen elfogy. Nemrég aztán kiderült, hogy a lezárás közelebb van a vártnál, hiszen az Energiaügyi Minisztérium március 17-én saját Facebook-oldalukon arról írt, hogy a beérkezett pályázatok összértéke átlépte a 70 milliárd forintot, a mostanáig elindított 6400 kifizetés végösszege pedig elérte a harmincmilliárdos határt. Ez azt mutatja, hogy a lehetőséget kihasználni vágyóknak minél előbb le kell adni a pályázataikat, bár az sem kizárt, hogy az erre a célra felhasználható 108 milliárdos EU-forrásból a kormány rövidesen még elérhetővé tesz egy szeletet.
A másik opció a 2025 első napján indult, 5000 fő alatti kistelepüléseken igénybe vehető Vidéki Otthonfelújítási Program, aminek igénybevehető összege alacsonyabb, feltételei pedig jóval szigorúbbak.
A vonatkozó kormányrendelet szerint az igénylőnek legalább egy, huszonöt év alatti gyermeket kell nevelnie (illetve lehet gyereket váró is, várandósság 12 hetet betöltött terhesség esetén), illetve megfelel a feltételeknek akkor is, amennyiben
- öregségi nyugdíjban,
- özvegyi nyugdíjban,
- rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban
részesül.
A 2026. június 30-ig elérhető, a Magyar Államkincstárnál igényelhető opciónál legfeljebb hárommillió forintnyi vissza nem térítendő támogatás jár, ami fele-fele arányban vehető igénybe anyagköltségre, illetve munkadíjra.
A helyzetet kissé nehezíti, hogy az így kapott pénzből nem a teljes felújítást, hanem annak legfeljebb felét lehet kifizetni, így a tulajdonosoknak a maximális összeg esetén 3 millió forintnyi saját megtakarítással is kell rendelkezniük.
Ha ez az összeg nincs meg a családi kasszában, akkor az állam legfeljebb 6 millió forintnyi lakáscélú jelzáloghitelt ajánl, ami maximum tízéves futamidővel vehető igénybe. Ennek várható kamata 3,5-4 százalék, amiből 3 százalékpontnyi kamattámogatásként levonódik, így a törlesztőrészletek a piacon kínált megoldásoknál jóval alacsonyabbak lesznek.
Jó, ha van tartalék
Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy egy hatmillió forintra becsült felújításnál csak akkor jár a hárommilliós támogatás, ha az anyagköltség, illetve a munkadíj egyaránt eléri a 1,5 millió forintot. A pontos arány nincs megszabva, így ha 1,6 millió forintot költünk anyagra, és 4,4-et a munkadíjra, megkaphatjuk a maximális összeget.
Egymilliós anyagköltségnél, valamint hárommilliós munkadíjnál már egészen másként fest a helyzet, hiszen így kétmilliós támogatásra számíthatunk, a maradék kétmilliót pedig magunknak kell előteremtenünk – akár a bankszámlánkról, akár a kedvezményes hitelből.
A tulajdonosnak és gyermekének a fentieken túl vállalnia kell, hogy a támogatással érintett lakásból a támogatás beérkezése után legalább öt évig nem költöznek ki, kivéve, ha bármelyikük bentlakásos otthonba kerül.
A program keretében számtalan munka könnyedén megoldható, hiszen a komfort nélküli, vagy félkomfortos otthonok komfortossá válhatnak, így a lakók életszínvonala hirtelen nagyot javul, a már komfortos házakban pedig többek közt
- az elöregedett víz- és gázvezetékek, valamint az elektromos rendszer is cserélhetővé, vagy korszerűsíthetővé válik, így akár hőszivattyús vagy napelemes rendszer is telepíthető,
- második fürdőszoba, vagy WC születhet,
- hang-, hő- és vízszigetelést kaphat az épület,
- lecserélhetők a régi ablakok, ajtók, redőnyök, vagy biztonsági rácsot lehet felszerelni,
- megvalósulhat a tetőcsere, -felújítás, vagy -szigetelés,
- új kémény építhető, vagy korszerűsíthető,
- klíma telepíthető,
- felújítható a belső tér, beleértve a galériaépítést, belső lépcsőt, konyhabútor-cserét, a közfalak kibontását és beépítését,
- új kerítés, garázs, terasz, külső lépcső, vagy erkély születhet,
sőt, akár akadálymentesítésre is sor kerülhet.
A Vidéki Otthonfelújítási Programnak a korábban taglalt opcióval szemben van egy komoly előnye: itt nem kell feltétlenül energetikai korszerűsítésre költeni, a minimum 30 százalékos megtakarítást pedig sem mérni, sem igazolni nem kell.
A kormány ezeken a lehetőségeken túl a Takarékos Otthon Programmal is segítené a háztulajdonosokat, ami olcsóbb, sőt, sok esetben ingyenes korszerűsítési munkákat jelent. Ezekre pályázni sem kell, hiszen a kéréseinket mindössze a felújítást végző vállalkozónak kell jelezni, így 6-700 ezer forint helyett ingyenes födémszigeteléshez juthatunk, sőt, 30 százalékkal olcsóbbá válik a homlokzatszigetelés, az ajtó- és ablakcsere, vagy épp a hűtő-fűtő klíma telepítése.
A födémek hőszigetelése terén az elmúlt hetekben némi bizonytalanság történt, ez azonban az országgyűlési választások után remélhetőleg gyorsan rendeződik – derül ki egy, a témával foglalkozó cikkünkből, ami a miértekre is rávilágít, hiszen egyértelműsíti: a kötelezettek, mint az MVM egyszerűen behúzta a kéziféket, így a kivitelező cégek hiába végzik el a munkát, nem fizeti ki őket az állam.
Ha folytatnánk a kivitelezést, akkor mínuszt termelnénk, mert senki nem fizetné ki a lakosság számára ingyenes padlásszigetelés nálunk jelentkező költségeit: anyag, munkadíj, auditáció, adminisztráció, lakosság felkeresése, szolgáltatás hirdetése, és a többi
– mondta el kérdésünkre a vállalkozások egyikének vezetője, aki szerint néhány kivitelező még tud dolgozni, de azok kevesen vannak.
Egy másik, lapunknak nyilatkozó cég tulajdonosa hozzátette: 2025. december 9. után csak több mint négy hónappal később, 2026. április 21-én lesz újra tőzsdei nap, ez pedig január második felére a piacon is érezhető volt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt év végére felgyorsult a kivitelezések száma, a kóklereket és csalókat is felvonultató piac pedig túlfűtött lett, így a kivitelezések egy ideig még csúszhatnak.
A felújítás útvesztői
Tegyük fel, hogy a fenti két program valamelyike tényleg elnyeri a tetszésünket, vagy akár azok nélkül is van lehetőségünk nekilátni egy felújításnak.
De mi az, amivel érdemes kezdeni? És milyen megoldásokat választhatunk a rezsiösszeg töredékére való csökkentésére?
Egy háznál a padlás, illetve a tető szerepét sokan kisebbnek érzik a valódinál, így ha a tető teljes cseréjére nincs is szükség, akkor is érdemes elsőként töredékére csökkenteni a szobákból a plafonon át távozó 25-30 százalékos hővesztéséget: ehhez a sok esetben salakfeltöltéses zárófödém feltöltésének eltávolítására van szükség, majd eldönthetjük, hogy járható, vagy nem járható tetőteret szeretnénk. Előbbi esetben minimum 18, de inkább 30 centiméter vastagságú polisztirol EPS-lapok kellenek, utóbbinál pedig a 30 centiméternyi kőzet- illetve üveggyapot is megoldja a problémát.
Következő lépésben a télen kihűlő, nyáron pedig felmelegedő falak jelentette problémával érdemes szembenézni. Ezt a 15-20 centiméter vastagságú polisztirol lapok (EPS) már eredményesen tudják kezelni, azokat a falra illesztve pedig azonnal a töredékére csökken a hőátbocsátás, a lábazatot pedig minimális nedvességet felvenni tudó, a hőhidak kialakulását, illetve a falak nedvesedését meggátolni tudó XPS lapokkal lehet – és kell is – szigetelni.
Fontos!
Az ideális megoldás érdekében az ablakokat a külső falsíkra kell helyezni, a fal és a tok találkozásánál pedig ügyelni kell a légzárásra, különben az ablakok környékén hőhíd alakulhat ki.
Itt a sorrend is fontos: a munkát feltétlenül a talajtól nagyságrendileg két arasznyi magasságig futó lábazattal kezdjük, azt pedig ne felejtsük el, hogy a lapoknak nem a földön, hanem akár jóval mélyebben kell véget érniük. Az aranyszabály szerint figyelembe kell venni a földszinti padlók magasságát, aminél a polisztirol tábláknak egy méterrel mélyebbre kell nyúlniuk.
Ha ezt nem tartjuk szem előtt, akkor jó esély van arra, hogy előbb-utóbb páralecsapódást, majd penészedést fogunk tapasztalni, az utólagos javítás pedig nemcsak kellemetlenséget okoz majd, de további összegeket is kihúz a felújítók zsebéből.
A munkáknak ezek a lépések csak igen kis szeletét jelentik, így ha belelendülünk, akkor következhet az egyrétegű ablakok kettő- vagy háromrétegű megoldásokra cseréje – ezek pénztárcától, illetve ízléstől függően lehetnek fa, vagy műanyag tokkal rendelkező darabok, a végeredmény a lényegen nem változtat. Ha ezen túlestünk, jöhet a biztonságos, jól szigetelő ajtók beszerzése, hiszen az energiaveszteség ezzel tovább csökken.
Ha idáig eljutottunk, máris örülhetünk, hiszen ha a munkákat megfelelő szakemberek jó minőségben, jó alapanyagokból valósították meg, akkor a fűtési energiaigény akár a felére is csökkenhet.
Ez az adat újabb beavatkozásokkal még tovább csökkenthető, hiszen a cserépkályhákat, vagy évtizedek óta szolgáló gázkazánokat kondenzációs kazánra, hőszivattyús rendszerre, vagy akár a nap energiáját hasznosító megoldásokra cserélhetjük. Ezek kiépítése ugyan nem filléres dolog, de az alacsonyabb fűtésszámláknak köszönhetően a beruházás néhány éven belül megtérülhet.
A pincével rendelkező házaknál mindemellett különösen fontos, de az anélküliek esetén is erősen ajánlott a padlók szigetelése: azt előbb a vízszintes vízszigetelésig (és annál egyeten centiméterrel sem tovább) kell visszabontani, majd lépésálló polisztirol táblákat (EPS100, vagy 150) célszerű lefektetni, amik a hideg talajhőt és a párát egyaránt távol tartják a lakóterektől. Erre kerül az úgynevezett technológiai fólia, majd a vékony habarcsréteg (esztrich), ami a parkettát, padlócsempét vagy egyéb burkolatot fogja a hátán hordani.
A sort persze még a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen a belső alaprajz átrendezésével amerikai konyhás nappalink, vagy akár nagyobb dolgozószobánk is lehet, a fürdőszobában pedig szintén vannak dolgok, amiket néhány évtized után időszerű lehet lecserélni.
Meddig tart?
Jó kérdés, hogy a fenti a lépéseket, vagy legalább a munkák egy részét mennyi idő valóra váltani, de ha jól tervezünk, és mindenre találunk jó szakembert, akkor a teljes projekt 3-6 hónapon belül valósággá válhat, egy tavasszal megkezdett teljes felújítás pedig legkésőbb őszre véget érhet.
Ha mégsem bízunk abban, hogy mindezt sikerül két fűtési szezon közt megoldani, akkor a folyamatot akár két részre is bonthatjuk: az első évben célszerű a tető, a falak és a lábazat szigetelése mellett a nyílászárók cseréjére költeni, a másodikban pedig minden másra jut idő.
Egy dolog persze biztos: az, hogy a felújítás befejezésével egy hosszú évtizedeken át jól szolgáló, lakható, kényelmes otthont kapunk, aminek az ingatlanpiaci értéke is óriásit nő.
Ha mindez még nem lenne elég, és rendelkezünk további, felújításra, bővítésre, vagy átépítésre szánható tartalékokkal, akkor érdemes megnézni a Nemzeti Mintaterv Katalógust, amiben harmincnégy, különböző pénztárcákra szabott kockaház-átépítési tervet találunk. Ezek közt olyan meglepő darabok is megbújnak, mint a Studio Kvarc (Haraszti Lívia és Jószai Ágnes) csak hagyományos anyagokkal dolgozó munkája, ami nem szimplán csak a tetőtérbe helyezi a hálószobákat, és teraszt ad, de három gyerekszoba kialakítását is lehetővé teszi:
Ezek a rajzcsomagok szabadon felhasználhatók, de ötletadókként akár egy továbbtervezés alapjai is lehetnek. A határ innen pedig már tényleg csak a csillagos ég.
Valódi segítség a magyar családoknak?
A kormány már ismertetett, jelenleg is futó programjainak létezése önmagában jó hír, de kérdés, valóban segít ez érdemben a magyar lakásállomány állapotán.
A GKI Gazdaságkutató Intézet február elején közölt felmérésének eredményei szerint nem igazán, hiszen a számok azt mutatják, hogy a felújítási, illetve korszerűsítési szándék immár harmadik éve stagnál: a cég által megkérdezetteknek csak 6 százaléka válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy a következő évben nagy összeget költ-e a lakóingatlanára, 18 százalék pedig pedig a valószínű opciót választotta.
Az anyagból kiderült: a jelenleg is futó Energetikai Otthonfelújítási Programra kétmillió ház lenne jogosult, de a hozzáférés nehézségei (jogosultság, önerő, adminisztráció), illetve a pénzügyi biztonytalanságok miatt 2025 végéig mindössze 9 ezer igénylés futott be az államhoz, míg a 2021-2022-ben futó, jóval egyszerűbb elődnek köszönhetően 195 ezer lakás tudott megújulni.
Ezek alapján egyértelmű, hogy a magyarországi otthonfelújítási ráta jóval alacsonyabb, mint a cseh (1,0 százalék) és a lengyel (1,2 százalék), így komoly előrelépésre van szükség, hogy elérjük az EU által 2030-ra kitűzött 2 százalékos célt – írják.
A hírre rövidesen a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, és közleményében kijelentette: az elmúlt időszakban 50 ezer ingatlanban valósult meg az ingyenes födémszigetelés, a Vidéki Otthonfelújítási Programban pedig 46 ezernél is több igénylő adta le az utólagos támogatási igényét, így több mint 100 ezer háztartásnak nyújtanak, vagy nyújtottak segítséget.
The post Rengeteget spórolhatna az ország a Kádár-kockák felújításán – de hogyan érdemes nekiállni? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
